Ha normális kapcsolatot akarsz kialakítani Istennel, a szívednek Felé kell fordulnia; ezt véve alapul másokkal is normális kapcsolatod lesz. Ha nincs normális kapcsolatod Istennel, tehetsz bármit, hogy a másokkal való kapcsolataidat fenntartsd, bármilyen szorgalmasan dolgozhatsz vagy bármennyi energiát beletehetsz, mindez csak egy világi ügyekre vonatkozó, emberi filozófiához tartozik majd. Emberi szemléleteken és emberi filozófiákon keresztül fogod óvni a pozíciódat az emberek között, és elérni dicséretüket, ahelyett, hogy normális emberi kapcsolatokat alakítanál ki Isten igéjének megfelelően. Ha nem az emberekkel való kapcsolataidra összpontosítasz, és ehelyett normális kapcsolatot tartasz fenn Istennel, ha hajlandó vagy a szívedet Istennek adni, és megtanulod alávetni magad Neki, akkor az emberi kapcsolataid természetesen normálissá válnak. Ezután ezek a kapcsolatok nem a testre épülnek majd, hanem Isten szeretetének alapjára. Szinte nem is kerülsz testi kölcsönhatásba más emberekkel, hanem egy szellemi szinten lesz közösség és kölcsönös szeretet, vigasz és gondoskodás közöttetek. Mindez az Isten megelégítését célzó vágy alapján történik – ezek a kapcsolatok nem világi ügyekre vonatkozó, emberi filozófiák révén maradnak fenn; természetesen formálódnak, amikor az ember terhet visel Istenért. Semmilyen mesterséges, emberi erőfeszítést nem igényelnek tőled, csupán Isten szavainak alapelvei szerint kell gyakorolnod. Hajlandó vagy figyelembe venni Isten szándékait? Hajlandó vagy olyan ember lenni, aki „racionális gondolkodás nélkül” áll Előtte? Hajlandó vagy teljességgel átadni a szívedet Istennek, és figyelmen kívül hagyni az emberek között elfoglalt helyedet? Mindazok közül, akikkel kapcsolatba kerülsz, kivel vagy a legjobb viszonyban? Kivel van a legrosszabb kapcsolatod? Normálisak a kapcsolataid az emberekkel? Mindenkit egyenlően kezelsz? A másokkal való kapcsolataidat a világi ügyekre vonatkozó filozófiád szerint tartod fenn, vagy Isten szeretetének alapjára épülnek? Amikor az emberek nem adják át a szívüket Istennek, a lelkük lomhává, érzéketlenné és öntudatlanná válik. Az ilyen emberek sosem fogják megérteni Isten szavait, sosem lesz normális kapcsolatuk Istennel, és sosem fognak változást elérni a beállítottságukban. Az ember beállítottságának megváltoztatása az a folyamat, mely során a szívét teljességgel átadja Istennek, és megvilágosodást, illetve megvilágítást kap az Ő szavaiból. Isten munkája lehetővé teszi az emberek számára, hogy tevékenyen belépjenek, ahogyan arra is képessé teszi őket, hogy levessék negatív részeiket, miután tudomást szereztek róluk. Amikor a szívedet átadtad Istennek, minden alkalommal képes leszel érzékelni, hogy a lelked megindult egy kicsit, és Isten megvilágosításának és megvilágításának minden részét ismerni fogod. Ha kitartasz, fokozatosan rálépsz majd a Szentlélek általi tökéletesítés ösvényére. Minél csendesebb a szíved Isten előtt, annál érzékenyebbé és finomabbá lesz majd a lelked, annál inkább képes lesz érzékelni, ahogyan a Szentlélek mozgatja, és annál normálisabbá válik a kapcsolatod Istennel. A normális emberi kapcsolatok annak alapjára épülnek, hogy az ember Isten felé fordítja a szívét, nem pedig emberi igyekezet révén. Ha valaki szívéből hiányzik Isten, akkor az ő kapcsolataik más emberekkel csupán testi viszonyok. Nem normálisak, kéjes élvezetek, és Isten utálja és megveti őket. Ha azt mondod, a lelked megindult, ám csak olyan emberekkel vagy hajlandó közösséget vállalni, akiket kedvelsz és tisztelsz, és elfogult vagy azokkal szemben, illetve nem állsz szóba olyanokkal, akiket nem kedvelsz, amikor kérni jönnek tőled, az még inkább azt bizonyítja, hogy az érzéseid uralnak, és hogy egyáltalán nincs normális kapcsolatod Istennel. Azt mutatja, hogy megpróbálod bolonddá tenni Istent, és elfedni a saját csúfságodat. Lehet, képes vagy megosztani valamennyit a tudásodból, ám ha a szándékaid helytelenek, akkor minden, amit teszel, csak emberi mérce szerint jó, és Isten nem fog dicsérni téged. Tetteidet a tested vezérli majd, nem pedig Isten terhe. Csak akkor vagy alkalmas Isten használatára, ha képes vagy elcsendesíteni a szívedet Előtte, és normális kölcsönhatásban vagy mindazokkal, akik szeretik Őt. Ha ezt meg tudod tenni, akkor függetlenül attól, hogy milyen kapcsolataid vannak másokkal, nem egy világi ügyekre vonatkozó filozófiát játszol majd el, figyelmezni fogsz Isten terhére, és Előtte élsz majd. Hány ilyen ember van közöttetek? A másokkal való kapcsolataid tényleg normálisak? Milyen alapra épülnek? Hány világi ügyekre vonatkozó filozófia lakozik benned? Elvetetted már őket? Ha a szíved nem tud teljességgel Isten felé fordulni, akkor nem Istentől való vagy – a Sátántól eredsz, végül a Sátánhoz térsz majd vissza, és nem érdemled meg, hogy Isten népének tagja légy. Ezeket a dolgokat alaposan meg kell vizsgálnod.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Nagyon fontos, hogy normális kapcsolatot alakítsunk ki Istennel)