I

Csak azok képesek bizonyságot tenni Istenről, akik szeretik Istent, csak ők Isten tanúi, csak őket áldja meg Isten, és csak ők tudják elnyerni Isten ígéreteit. Azok, akik Istent szeretik, Isten bizalmasai; ők azok, akiket Isten szeret, és ők örvendhetnek az áldásoknak Istennel együtt. Csak az ilyen emberek élnek majd örökké, és csak ők élnek majd örökké Isten gondviselése és oltalma alatt.

II

Isten olyan Isten, akit az embereknek szeretniük kell, és méltó minden ember szeretetére, ám nem minden ember képes szeretni Istent, és nem minden ember tud bizonyságot tenni Isten mellett, sem Istennel együtt uralkodni. Mivel ők bizonyságot tudnak tenni Istenről, és minden erőfeszítésüket Isten munkájának szentelik, azok, akik igazán szeretik Istent, bárhol járhatnak az ég alatt anélkül, hogy bárki szembe merne szállni velük, és hatalmat gyakorolhatnak a földön, és Isten összes népe felett uralkodhatnak.

III

Ezek az emberek összegyűltek szerte a világból. A világ minden tájáról származó emberek ők, akik különböző nyelveket beszélnek és eltérő a bőrszínük, létük értelme azonban ugyanaz; mindegyiküknek Istent szerető szíve van, mindannyian ugyanazt a bizonyságot teszik, és ugyanaz az elhatározásuk és ugyanarra vágynak. Azok, akik Istent szeretik, szabadon járhatnak szerte a világban, és azok, akik bizonyságot tesznek Istenről, bejárhatják a világegyetemet. Ezeket az embereket szereti Isten, ők Isten áldottai, és örökké élnek majd az Ő fényében.

Forrás: Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. Azok, akik Istent szeretik, örökké élnek majd az Ő fényében