Ha hiszel Istenben, akkor alá kell vetned magad Istennek, át kell ültetned az igazságot a gyakorlatba, és teljesítened kell minden kötelességedet. Ezenkívül meg kell értened azokat a dolgokat, amelyeket meg kellene tapasztalnod. Ha csak azt tapasztalod meg, hogy megmetszenek, fegyelmeznek és megítélnek, ha csak élvezni tudod Istent, de képtelen vagy érezni, amikor Isten fegyelmez vagy megmetsz téged – ez elfogadhatatlan. Talán a finomítás ezen esetében képes vagy megállni a helyedet, de ez még mindig nem elég; tovább kell menetelned előre. Az Isten iránti szeretet leckéje soha nem torpan meg, és nincs vége. Az emberek az Istenben való hitet rendkívül egyszerű dolognak tekintik, de amint némi gyakorlati tapasztalatot szereznek, rájönnek, hogy az Istenben való hit nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt az emberek elképzelik. Amikor Isten az ember finomításán munkálkodik, az ember szenved. Minél nagyobb mértékű az ember finomítása, annál inkább lesz istenszerető szíve, és annál jobban megnyilatkozik benne Isten hatalma. Ezzel szemben minél kisebb mértékű finomításban részesül egy ember, annál kevésbé lesz istenszerető szíve, és annál kevésbé fog benne megnyilatkozni Isten hatalma. Minél nagyobb mértékű az ilyen ember finomítása és fájdalma, minél több kínt él át, annál mélyebb lesz az Isten iránti szeretete, annál őszintébb lesz az Istenbe vetett hite, és annál mélyrehatóbb lesz az Istenről való tudása. Tapasztalataid során látni fogod, hogy azok az emberek, akik nagyon szenvednek, miközben átesnek a finomításon, akiket sokszor megmetszenek, és sokat fegyelmezik őket, azoknak mély az Isten iránti szeretete, valamint mélyebb és áthatóbb az Istenről való tudása. Azok pedig, akik nem tapasztalták meg, hogy megmetszik őket, csak felületes tudással rendelkeznek. Ők csak annyit tudnak mondani: „Isten olyan jóságos, kegyelmet ad az embereknek, hogy élvezhessék Őt.” Ha az emberek megtapasztalták, hogy megmetszik és fegyelmezik őket, akkor tudnak beszélni Isten valódi ismeretéről. Tehát minél csodálatosabb Isten munkája az emberben, annál értékesebb és jelentősebb. Minél áthatolhatatlanabb számodra, és minél összeegyeztethetetlenebb a te elképzeléseiddel, annál inkább képes Isten munkája meghódítani téged, megnyerni téged és tökéletessé tenni téged. Milyen nagyszerű Isten munkájának a jelentősége! Ha Isten nem ilyen módon finomítaná az embert, ha nem e módszer szerint dolgozna, akkor munkája eredménytelen és jelentőség nélküli lenne. A múltban azt mondták, hogy Isten kiválasztja és megnyeri ezt a csoportot, és teljessé teszi őket az utolsó napokban; ennek rendkívüli jelentősége van. Minél nagyobb munkát végez bennetek, annál mélyebb és tisztább lesz az Isten iránti szeretetetek. Minél nagyobb Isten munkája, annál inkább képes az ember megragadni valamit az Ő bölcsességéből, és annál mélyebb az ember tudása Őróla. Az utolsó napokban véget ér Isten hatezer éves irányítási terve. Valóban könnyen véget érhet? Ha egyszer meghódítja az emberiséget, vége lesz a munkájának? Lehet ez ilyen egyszerű? Az emberek valóban azt képzelik, hogy ez ilyen egyszerű, de amit Isten tesz, az nem ilyen egyszerű. Nem számít, hogy Isten munkájának melyik részét említed, az ember számára mind kifürkészhetetlen. Ha képes lennél kifürkészni, akkor Isten munkájának nem lenne jelentősége vagy értéke. Az Isten által végzett munka kifürkészhetetlen; teljesen ellentétes az elképzeléseiddel, és minél összeegyeztethetetlenebb az elképzeléseiddel, annál inkább azt mutatja, hogy Isten munkája értelmes; ha összeegyeztethető lenne az elképzeléseiddel, akkor értelmetlen lenne. Ma úgy érzed, hogy Isten munkája annyira csodálatos, és minél csodálatosabbnak érzed, annál inkább érzed, hogy Isten kifürkészhetetlen, és látod, hogy milyen nagyszerűek Isten tettei. Ha csak valami felszínes, felületes munkát végezne az ember meghódítására, és utána nem tenne semmi mást, akkor az ember képtelen lenne meglátni Isten munkájának jelentőségét. Bár most egy kicsi finomításban részesülsz, ez nagy előnyt jelent az életben való növekedésed szempontjából; ezért a lehető legnagyobb szükség van arra, hogy ilyen nehézségeken menj keresztül. Ma egy kicsi finomításban részesülsz, de azután valóban képes leszel meglátni Isten tetteit, és végül azt fogod mondani: „Isten tettei olyan csodálatosak!” Ezek a szavak lesznek a szívedben. Miután egy ideig megtapasztalták az Isten általi finomítást (a szolgálattevők próbatételét és a fenyítés idejét), néhányan végül azt mondták: „Igazán nehéz Istenben hinni!” Az a tény, hogy az „igazán nehéz” kifejezést használták, azt mutatja, hogy Isten tettei kifürkészhetetlenek, és Isten munkája nagy jelentőséggel és értékkel bír, továbbá az Ő munkája rendkívül méltó arra, hogy az ember becsben tartsa. Ha neked a legcsekélyebb tudásod sem lenne, miután Én annyi munkát végeztem, akkor is értékes lenne a munkám? Ez azt mondatná veled: „Isten szolgálata tényleg nehéz, Isten tettei olyan csodálatosak, és Isten valóban bölcs! Isten olyan szeretetreméltó!” Ha egy bizonyos tapasztalási időszak átélése után képes vagy ilyen szavakat mondani, akkor az azt bizonyítja, hogy elnyerted Isten munkáját magadban. Egy nap, amikor külföldön terjeszted az evangéliumot, és valaki megkérdezi tőled: „Hogy állsz az Istenbe vetett hiteddel?”, azt tudod majd mondani: „Isten tettei oly csodálatosak!” Érezni fogják, hogy a szavaid valós tapasztalatokról szólnak. Ez az igazi tanúságtétel. El fogod mondani, hogy Isten munkája tele van bölcsességgel, és az Ő rajtad végzett munkája valóban meggyőzött téged, és meghódította a szívedet. Mindig szeretni fogod Őt, mert Ő több mint méltó az emberiség szeretetére! Ha tudsz beszélni ezekről a dolgokról, akkor meg tudod hatni az emberek szívét. Ez mind tanúságtétel. Ha képes vagy hangzatos tanúságot tenni és könnyekig meghatni az embereket, az azt mutatja, hogy valóban olyan vagy, aki szereti Istent, mert képes vagy tanúságot tenni az Isten iránti szeretetről, és rajtad keresztül Isten cselekedetei bizonyságot nyerhetnek. A tanúságtételed arra sarkall másokat, hogy keressék Isten munkáját, hogy megtapasztalják Isten munkáját, és bármilyen környezetben is tapasztalnak, képesek lesznek helytállni. Ez a tanúságtétel egyetlen hiteles módja, és pontosan ez az, amit most tőled megkövetelnek. Látnod kell, hogy Isten munkája rendkívül értékes és méltó arra, hogy az emberek megbecsüljék, hogy Isten olyan becses és bőséges; nemcsak beszélni tud, hanem meg is tudja ítélni az embereket, meg tudja finomítani a szívüket, örömet tud szerezni nekik, meg tudja nyerni őket, meg tudja hódítani őket és tökéletessé tudja tenni őket. Tapasztalataidból látni fogod, hogy Isten nagyon szeretetreméltó. Hát mennyire szereted most Istent? Tényleg szívből tudod mondani ezeket a dolgokat? Amikor képes vagy ezeket a szavakat a szíved mélyéből kimondani, akkor tudsz majd tanúságot tenni. Amint a tapasztalatod eléri ezt a szintet, képes leszel tanúskodni Isten mellett, és alkalmas leszel rá. Ha tapasztalásodban nem éred el ezt a szintet, akkor még mindig túl messze leszel. Normális, ha az emberek gyengeséget mutatnak a finomítás folyamán, de a finomítás után majd azt mondhatod: „Isten olyan bölcs az Ő munkájában!” Ha valóban képes vagy eljutni e szavak gyakorlati megértéséhez, akkor ez olyasvalami lesz, amit becsben tartasz, és a tapasztalatodnak értéke lesz.

Mire kellene most törekedned? Hogy képes vagy-e tanúságot tenni Isten munkájáról, vagy sem, hogy képes vagy-e Isten tanúságtételévé és megnyilvánulásává válni, vagy sem, és hogy alkalmas vagy-e arra, hogy Ő használjon téged, vagy sem – ezekre a dolgokra kell törekedned. Mennyi munkát végzett benned Isten valójában? Mennyit láttál, mennyit fogtál fel? Mennyit tapasztaltál és ízleltél? Függetlenül attól, hogy Isten megpróbált-e téged, megmetszett-e, vagy fegyelmezett-e téged, az Ő cselekedetei és az Ő munkája megvalósultak rajtad. De mint Istenben hívő ember, és mint olyasvalaki, aki hajlandó arra törekedni, hogy tökéletességre jusson Általa, képes vagy tanúságot tenni Isten munkájáról a gyakorlati tapasztalatod alapján? Képes vagy gyakorlati tapasztalatodon keresztül megélni Isten igéjét? Képes vagy saját gyakorlati tapasztalataid által másokról gondoskodni, és egész életedet arra fordítani, hogy tanúságot tegyél Isten munkájáról? Ahhoz, hogy tanúságot tegyél Isten munkájáról, a tapasztalatodra, tudásodra és az általad megfizetett árra kell támaszkodnod. Csak így tudsz eleget tenni az Ő szándékainak. Olyasvalaki vagy, aki tanúságot tesz Isten munkájáról? Megvan benned ez a törekvés? Ha képes vagy tanúságot tenni az Ő nevéről, és még inkább az Ő munkájáról, és ha annak a képnek megfelelően tudsz élni, amelyet Ő megkövetel a népétől, akkor te Isten tanúja vagy. Hogyan teszel ténylegesen tanúságot Istenről? Úgy, hogy törekszel és vágyakozol arra, hogy megéld Isten igéjét, továbbá azáltal, hogy szavaiddal tanúságot teszel, lehetővé teszed az embereknek, hogy megismerjék az Ő munkáját és lássák a tetteit. Ha valóban törekszel minderre, akkor Isten tökéletessé fog tenni téged. Ha csak arra törekszel, hogy Isten tökéletessé tegyen, és a legvégén áldott legyél, akkor az Istenbe vetett hited perspektívája nem tiszta. Azt kellene keresned, hogy miként láthatod Isten tetteit a való életben, hogyan felelhetsz meg Neki, amikor kinyilatkoztatja neked az Ő szándékait, és hogyan kellene tanúságot tenned az Ő csodálatosságáról és bölcsességéről, valamint hogyan kellene tanúságot tenned arról, hogyan fegyelmez és hogyan metsz meg téged. Mindezek olyan dolgok, amelyeken most el kellene gondolkodnod. Ha az Istent szerető szíved kizárólag azért van, hogy Isten dicsőségében részesülhess, miután Ő tökéletessé tesz téged, akkor az még mindig elégtelen, és nem felel meg Isten követelményeinek. Képesnek kell lenned arra, hogy tanúságot tegyél Isten munkájáról, eleget tegyél az Ő igényeinek, és gyakorlati módon megtapasztald az embereken végzett munkáját. Legyen szó fájdalomról, könnyekről vagy szomorúságról, mindezeket meg kell tapasztalnod a gyakorlatodban. Az a céljuk, hogy tökéletesítsenek téged, mint olyasvalakit, aki tanúságot tesz Istenről. Pontosan mi az, ami most arra kényszerít, hogy szenvedj és tökéletességre törekedj? A jelenlegi szenvedésed tényleg azért van, hogy szeresd Istent és tanúságot tegyél róla? Vagy a testi áldásokért, a jövőbeli kilátásaidért és sorsodért? Minden szándékodat, motivációdat és az általad hajszolt célokat ki kell igazítani, és nem irányíthatja őket a saját akaratod. Ha egy ember azért törekszik a tökéletességre, hogy áldásokat kapjon és uralkodjon, míg egy másik ember azért törekszik a tökéletességre, hogy Istennek megfeleljen és gyakorlati tanúságot tegyen Isten munkájáról, akkor a két törekvés közül melyiket választanád? Ha az elsőt választanád, akkor még mindig túl messze lennél Isten normáitól. Egyszer azt mondtam, hogy tetteimet az egész világegyetemben nyíltan megismerik majd, és Királyként uralkodom majd a világegyetemben. Másrészt, a ti megbízatásotok az, hogy menjetek, és tegyetek tanúságot Isten munkájáról, nem pedig az, hogy királyok legyetek és megjelenjetek az egész univerzum előtt. Hadd töltsék be Isten tettei a kozmoszt és az égboltot! Hadd lássa és ismerje el őket mindenki! Ezek a szavak Magával Istennel kapcsolatban hangzanak el, és amit az embereknek tenniük kell, az az, hogy tanúságot tesznek Istenről. Mennyit tudsz most Istenről? Milyen mértékben tudsz Istenről tanúságot tenni? Mi a célja annak, hogy Isten tökéletesíti az embert? Ha egyszer megérted Isten szándékait, hogyan kell tekintetbe venned az Ő szándékait? Ha hajlandó vagy tökéletességre jutni és tanúságot tenni Isten munkájáról azáltal, amit megélsz, ha megvan benned ez a hajtóerő, akkor semmi sem túl nehéz. Amire az embereknek most szükségük van, az a hit. Ha megvan benned ez a hajtóerő, akkor könnyű elengedni minden negativitást, passzivitást, lustaságot és a test elképzeléseit, világi ügyekre vonatkozó filozófiákat, lázadó beállítottságot, érzéseket, és így tovább.

A megpróbáltatások során normális, hogy az emberek gyengék, vagy negatívitás van bennük, vagy nincsenek tisztában Isten szándékával, vagy a gyakorlathoz vezető útjukkal. De összességében legyen hited Isten munkájában, Jóbhoz hasonlóan nem szabad megtagadnod Istent. Bár Jób gyenge volt és megátkozta saját születése napját, nem tagadta, hogy minden dolgot, amit az emberek születésük után birtokolnak, Jahve adományozott, és Jahve az Egyetlen, aki mindezt el is veszi. Bármilyen próbatételen kellett is átmennie, ő megtartotta ezt a hitet. A te tapasztalatod szerint, függetlenül attól, hogy milyen finomításon mész keresztül Isten szavai által, amit Isten az emberiségtől megkövetel – röviden szólva –, az a hitük és az Istent szerető szívük. Azzal, hogy így dolgozik, az emberek hitét, szeretetét és elhatározását tökéletesíti. Isten a tökéletesítés munkáját végzi az embereken, és ők nem látják, nem képesek tapintani; ilyen körülmények között szükség van a hitedre. Az emberek hitére akkor van szükség, amikor valami nem látható szabad szemmel, és a te hitedre akkor van szükség, amikor nem tudod elengedni a saját elképzeléseidet. Amikor nincs tisztánlátásod Isten munkájáról, akkor az az elvárás veled szemben, hogy legyen hited, határozott álláspontod, és állj meg szilárdan a bizonyságtételedben. Amikor Jób eljutott erre a pontra, Isten megjelent neki és beszélt hozzá. Vagyis csak a hiteden belülről leszel képes meglátni Istent, és amikor van hited, Isten tökéletessé fog tenni téged. Hit nélkül nem tudja ezt megtenni. Isten megajándékoz téged azzal, aminek az elnyerésében reménykedsz. Ha nincs hited, akkor nem juthatsz tökéletességre, és nem láthatod Isten cselekedeteit, még kevésbé az Ő mindenhatóságát. Amikor valódi tapasztalataidban megvan a hited, hogy meglásd az Ő tetteit, akkor Isten meg fog jelenni neked, meg fog világosítani és vezetni fog téged belülről. E hit nélkül Isten nem lesz képes erre. Ha elvesztetted az Istenbe vetett reményt, akkor hogy leszel képes megtapasztalni az Ő munkáját? Ezért, ha van hited, és nem táplálsz kételyeket Istennel kapcsolatban, ha valóban hiszel Benne, bármit is tesz, csak akkor világosít és világít meg téged a tapasztalataidon keresztül, és csak akkor leszel képes meglátni az Ő tetteit. Mindezek a dolgok a hit által érhetők el. A hit csak a finomításon keresztül jön létre, és finomítás hiányában a hit nem tud fejlődni. Mire utal ez a szó, hogy „hit”? A hit az a valódi meggyőződés és az az őszinte szív, amellyel az embereknek rendelkezniük kell, amikor nem láthatnak vagy érinthetnek meg valamit, amikor Isten munkája nem igazodik az emberi elképzelésekhez, és amikor az elérhetetlen az ember számára. Ez az a hit, amelyről beszélek. Az embereknek szükségük van a hitre a nehézségek és a finomítás idején, és a hit olyasvalami, amit finomítás követ; a finomítás és a hit nem választható el egymástól. Nem számít, hogyan munkálkodik Isten, és nem számít a környezeted, te képes vagy az életre törekedni, az igazságot keresni, és Isten munkájának megismerését áhítani, továbbá megérted az Ő tetteit, és képes vagy az igazságnak megfelelően cselekedni. Ez jelenti azt, hogy igaz hited van, és ez mutatja, hogy nem vesztetted el az Istenbe vetett hitedet. Csak akkor lehet igaz hited Istenben, ha képes vagy a finomítás által kitartóan törekedni az igazságra, ha képes vagy igazán szeretni Istent, és soha nem kételkedsz Benne, ha bármit is tesz, te mégis gyakorlod az igazságot, hogy eleget tégy Neki, és ha képes vagy a mélységben keresni az Ő szándékait, és tekintettel lenni a szándékaira. A múltban, amikor Isten azt mondta, hogy királyként fogsz uralkodni, szeretted Őt, és amikor nyíltan megmutatta Magát neked, üldözted Őt. Most viszont Isten rejtve van, nem láthatod Őt, és csapások értek téged – akkor most elveszíted a reményt Istenben? Tehát mindenkor az életre kell törekedned, és arra, hogy eleget tegyél Isten szándékainak. Ezt hívják valódi hitnek, és ez a szeretet legigazabb és legszebb fajtája.

A múltban az emberek mind Isten elé járultak, hogy meghozzák elhatározásaikat, és azt mondták: „Még ha senki más nem is szereti Istent, nekem szeretnem kell Őt.” De most elér a finomítás, és mivel ez nem egyezik a te elképzeléseiddel, elveszíted az Istenbe vetett hitedet. Ez valódi szeretet? Sokszor olvastál már Jób tetteiről – elfelejtetted őket? Az igazi szeretet csak a hiten belülről formálódhat. Az Isten iránti valódi szeretet az általad átélt finomítások révén alakul ki benned, és a hited által vagy képes arra, hogy gyakorlati tapasztalataidban tekintettel legyél Isten szándékaira, és szintén a hited által lázadsz fel a saját tested ellen és törekszel az életre; ezt kellene tennie az embereknek. Ha ezt teszed, akkor képes leszel meglátni Isten tetteit, de ha nincs hited, akkor képtelen leszel meglátni Isten cselekedeteit, vagy megtapasztalni az Ő munkáját. Ha azt akarod, hogy Isten használjon és tökéletesítsen téged, akkor rendelkezned kell az igazság minden aspektusával: a szenvedni akarással, hittel, kitartással, alávetettséggel, és azzal a képességgel, hogy keresd az igazságot és megértsd Isten szándékait, a képességgel, hogy tekintettel legyél az Ő bánatára és fáradságos erőfeszítéseire, és így tovább. Nem könnyű tökéletessé tenni egy embert, és minden egyes finomításhoz, amelyet megtapasztalsz, szükség van a hitedre és a szeretetedre. Ha tökéletességre akarsz jutni Isten által, nem elég, ha csak össze-vissza szaladgálsz, és az sem elég, ha csak feláldozod magadat Istenért. Sok mindennek kell a birtokában lenned ahhoz, hogy olyanná válhass, akit Isten tökéletessé tesz. Amikor szenvedéssel szembesülsz, képesnek kell lenned arra, hogy félretedd a testtel kapcsolatos aggályaidat, és hogy ne panaszkodj Istenre. Amikor Isten elrejtőzik előled, kell lennie hitednek ahhoz, hogy kövesd Őt, hogy megőrizd korábbi szeretetedet, és ne hagyd, hogy az meginogjon vagy elapadjon. Nem számít, hogy Isten mit tesz, neked hagynod kell, hogy Ő úgy vezényeljen, ahogy Ő kívánja, és hajlandónak kell lenned arra, hogy inkább elátkozd a saját hús-vér testedet, mint hogy Őrá panaszkodj. Amikor megpróbáltatásokkal kell szembenézned, hajlandónak kell lenned eltűrni annak fájdalmát, hogy lemondasz arról, amit szeretsz, és hajlandónak kell lenned keservesen sírni, hogy eleget tégy Istennek. Csak ez az igazi szeretet és hit. Függetlenül attól, hogy milyen a tényleges érettséged, először is rendelkezned kell mind az akarattal, hogy elszenvedd a nehézségeket, mind az igaz hittel, és akarnod kell lázadni a test ellen. Kész kell lenned személyesen nehézségeket elviselni és veszteségeket elszenvedni a saját érdekeidben, hogy eleget tegyél Isten szándékainak. Képesnek kell lenned arra is, hogy a szívedben megbánást érezz önmagaddal kapcsolatosan: a múltban nem tudtál megfelelni Istennek, és most megbánást tanúsíthatsz. Nem szabad, hogy ezek közül bármelyik hiányozzon – Isten ezeken keresztül fog tökéletesíteni téged. Ha nem tudsz megfelelni ezeknek a kritériumoknak, akkor nem tudsz tökéletességre jutni.