Most mindannyian a kötelességetek teljesítésével vagytok elfoglalva, képzitek magatokat, hogy prédikáljatok és bizonyságot tegyetek Isten szaváról, valamint Isten munkájáról az utolsó napokban. Legyen szó filmgyártásról vagy énekek énekléséről, hogy bizonyságot tegyetek Isten mellett, vajon az általatok teljesített kötelességek értékesek a romlott emberiség számára? (Igen.) Miben rejlik az értékük? Az értékük abban rejlik, hogy segítenek az embereknek a helyes útra térni, miután látják ezeket az Isten által kimondott szavakat és igazságokat, és segítenek az embereknek megérteni, hogy ők a teremtett lények közé tartoznak, és a Teremtő elé kell járulniuk. Sokan nem képesek átlátni sok eléjük táruló dolgon, illetve felfogni azokat. Tehetetlennek érzik magukat, értelmetlennek és üresnek az életet, és nincs lelki táplálékuk. Mi a forrása mindezeknek? A válasz mindezekre Isten szavában rejlik. Az évek során, mióta hisztek Istenben, sokat olvastatok a szavából, és megértettetek bizonyos számú igazságot, így hát az általatok végzendő kötelesség Isten szavának felhasználása az emberek megvilágosítására, valamint téves gondolataik és nézeteik megoldására, lehetővé téve számukra, hogy megértsék az igazságot Isten szaván belül, valamint hogy átlássanak a világ sötétségén és gonoszságán, továbbá segítve nekik az igaz utat keresni, rátalálni a Teremtőre, meghallani Isten hangját és olvasni az Ő szavait. Ez lehetővé fogja tenni számukra, hogy megértsenek néhány igazságot, és meglássák az üdvösség Isten által végzett munkáját, hogy Őhozzá fordulhassanak és elfogadják az Ő munkáját. Pontosan ez az a kötelesség, amelyet végeznetek kell. A szívetekben mindannyian tudjátok, hány igazságot értettetek meg, és hány problémát oldottatok meg, amióta eljutottatok oda, hogy higgyetek Istenben. Mostanában a vallásos emberek és a nem hívők között is sokan vannak, akik az igaz utat és a Szabadítót keresik. Nem tudják a választ bizonyos kérdésekre, például: miért élnek és halnak meg az emberek, mi az ember életének az értéke és az értelme, illetve honnan jönnek és hová mennek az emberek. Arra várnak, hogy prédikáljátok az evangéliumot és bizonyságot tegyetek Isten mellett, valamint a Teremtő elé vezessétek őket – ezért oly jelentőségteljesek az általatok most végzett kötelességek. Egyfelől te magad megtapasztalod Isten munkáját, másfelől pedig bizonyságot is teszel másoknak Isten munkájáról. Minél inkább megtapasztaljátok ezt, annál több igazságot kell megértenetek és felszerelkeznetek azokkal, és annál több munkát kell majd elvégeznetek. Ez kiváló lehetőség arra, hogy Isten tökéletesítse az embereket. Imádkozzatok Istenhez és tekintsetek Istenre, bármilyen nehézségekkel találkoztok a kötelességetek végzésekor; ha mindenki többet olvassa Isten szavát és keresi együtt az igazságot, akkor nincs olyan probléma, amelyet ne lehetne megoldani. Sok igazság van Isten szavában, amelyeket meg kell értenetek, ezért gyakran elmélkedjetek és beszélgessetek róluk, és akkor rendelkezni fogtok a Szentlélek megvilágosításával és megvilágításával. Nincs olyan probléma, amely ne lenne megoldható azáltal, hogy Istenre hagyatkoztok, és ebben hittel kell rendelkeznetek.

Miután Isten megteremtette ezt az emberiséget, irányítási tervet készített. Az elmúlt néhány ezer évben ez az emberiség semmilyen lényegi felelősséget vagy arra irányuló megbízatást sem vállalt fel, hogy bizonyságot tegyen a Teremtő mellett, és az Isten által az emberiség között végzett munka viszonylag rejtett és egyszerű volt. Az utolsó napokban azonban már nem ugyanolyanok a dolgok. A Teremtő elkezdett szavakat mondani. Oly sok igazságot kifejezésre juttatott, és feltárta irányítási tervének misztériumait, azonban a romlott emberiség nehéz felfogású és kába. Az emberek látnak, de nem tudnak, és hallanak, de nem értenek, mintha megkövéredett volna a szívük. Vagyis mindannyian hatalmas felelősséget hordoztok! Mi olyan hatalmas benne? Ezen Isten által kifejezésre juttatott szavak és igazságok terjesztése mellett, még ennél is fontosabb az, hogy minden egyes teremtett emberi lénynek bizonyságot tegyetek a Teremtő mellett, és ezeket a teremtett emberi lényeket, akik hallották Isten evangéliumát, a Teremtő elé hozzátok, hogy felfoghassák annak jelentőségét, hogy Isten megteremtette az emberiséget, és megértsék azt, hogy teremtett emberi lényekként vissza kell térniük a Teremtő elé, meghallgatni, amit Ő mond, és elfogadni az Őáltala kifejezésre juttatott összes igazságot. Így vethető alá az összes emberi lény a Teremtő szuverenitásának és intézkedéseinek. Vajon lehetséges ezen eredmények elérése mindössze pár rész felolvasásával Isten szavából? Vagy csupán néhány ének megtanulásával? Vagy a munka csupán egyetlen aspektusának az elvégzésével? Nem. Ha jól akarjátok végezni a kötelességeiteket, akkor különböző módszereket felhasználva és más-más formában kell bizonyságot tennetek a Teremtő cselekedetei, valamint az Ő szuverenitása és intézkedései mellett. Ily módon több embert tudtok majd a Teremtő elé hozni, és segíteni nekik elfogadni az Ő szuverenitását és intézkedéseit, valamint alávetni magukat ezeknek. Vajon nem nagy felelősség ez? (De igen.) Akkor hát milyen hozzáállást vegyetek fel a kötelességeitek vonatkozásában? Rendben van az, ha valaki zavaros fejű? Rendben van az, ha nem akarja észrevenni a dolgokat? Rendben van az, ha lagymatagon és felületesen tesz meg dolgokat? Ha halogat és alkalomszerűen lát neki dolgoknak? (Nem.) Mi hát a teendőtök? (Az, hogy szívvel-lélekkel elköteleződjünk.) Kötelezzétek el magatokat szívvel-lélekkel, felhasználva minden cseppnyi energiátokat, tapasztalatotokat és éleslátásotokat. A nem hívők nem értik, mi az ember által az életében megtehető legjelentőségteljesebb dolog, de ti némileg értitek ezt, nemde? (Igen.) Annak elfogadása, amit Isten rátok bízott, és a saját küldetésetek teljesítése – ezek a legfontosabb dolgok. Az általatok most végzett kötelességek értékesek! Lehet, hogy most nem látod az eredményeket, és lehet, hogy éppen most nem érnek nagy hatások miattuk, azonban nemsokára gyümölcsöt teremnek. Hosszú távon, ha jól lesz elvégezve ez a munka, akkor az emberiséghez való hozzájárulását lehetetlen lesz pénzzel mérni. Az ilyen tényleges bizonyságok bármi másnál becsesebbek és értékesebbek, és az egész örökkévalóságon át megmaradnak. Ezek minden Istent követő ember jótettei, és érdemes emlékezni rájuk. Az ember életében az Istenbe vetett hiten, az igazságra való törekvésen, valamint teremtett lényként a kötelessége megfelelő végzésén kívül minden üres, és nem érdemes emlékezni rá. Vigyél bár véghez eget rengető hőstetteket; menj bár el a Holdra és vissza; tegyél bár az emberiség javára váló vagy annak segítő tudományos felfedezéseket, ezek mind hiábavalóak és elmúlnak. Mi az egyetlen dolog, ami nem fog elmúlni? (Isten szava.) Csakis Isten szava, az Istenről tett bizonyság, a Teremtőről tanúságot tevő bizonyságtételek és munkálatok, valamint az emberek jótettei azok, amelyek nem fognak elmúlni. Ezek a dolgok örökké megmaradnak, és rendkívül értékesek. Vessétek hát le az összes megkötéseteket, vigyétek véghez ezt a hatalmas vállalkozást, és ne engedjétek, hogy bárki, bármilyen esemény vagy bármely dolog korlátozzon benneteket; őszintén áldozzátok fel magatokat Istenért, és tegyétek bele minden energiátokat, illetve erőfeszítéseteket a kötelességeitek végrehajtásába. Ez az a dolog, amit Isten a leginkább megáld, és ez minden mennyiségű szenvedést megér!

Most Istent követed, meghallgatod Isten szavát, és elfogadod a Teremtő megbízatását. Időnként kissé nehéz és fárasztó ez, és időnként némi megalázásban és finomításban részesülsz, azonban ezek nem rossz, hanem jó dolgok. Végső soron mit fogsz elnyerni? Az életet és az igazságot nyered el, végül pedig a Teremtő elismerését és megerősítését. Isten azt mondja: „Kövess, és Én előnyben részesítelek, és a kedvemre való vagy.” Ha Isten semmi mást nem mond, csak azt, hogy teremtett lény vagy az Ő szemében, akkor nem éltél hiába és hasznos vagy. Elképesztő az, ha Isten ily módon elismer, nem kis teljesítmény. Mit nyernek az emberek, ha a Sátánt követik? (Pusztulást.) Mivé válnak ezek az emberek, mielőtt elpusztulnának? (Démonokká válnak.) Ezek az emberek démonokká válnak. Nem számít, hány jártasságra tesznek szert az emberek, mennyi pénzt keresnek, mennyi hírnevet és nyereséget szereznek, mennyi anyagi hasznot élveznek, vagy milyen magas a rangjuk a szekuláris világban, a bensőjükben egyre inkább romlottá válnak, egyre elvetemültebbé és mocskosabbá, egyre inkább lázadóvá és képmutatóvá, és végső soron élő kísértet lesz belőlük, embertelenné válnak. Vajon milyennek látszanak az ilyen emberek a Teremtő szemében? Csupán „embertelennek”, ez minden? Hogyan tekint a Teremtő az ilyen emberre, milyen hozzáállással? Idegenkedéssel, undorral, irtózással, elutasítással, végső soron pedig átokkal, büntetéssel és pusztítással. Az emberek más-más utakon járnak és a sorsuk is eltérő lesz. Ti melyik utat választjátok? (Azt, hogy Istenben hiszünk és Őt követjük.) Ha Isten követését választjátok, akkor a helyes utat választjátok, a világosság útjára léptek. Ha az emberek valamirevaló és jelentőségteljes életet akarnak élni, tiszta lelkiismerettel rendelkezni és valóban visszatérni a Teremtőjük elé és mellé, akkor szívvel-lélekkel ennek kell szentelniük magukat, eleget téve Istennek és dicsőítve Őt azzal, hogy jól végzik a kötelességeiket teremtett lényekként – nem lehetnek lagymatagok. Azt kellene mondanod: „Az életemben és ezen a világon nem számítok arra, hogy vagyont szerzek, hogy kimagaslok mások közül, hogy dicsőséget szerzek az őseimnek, hogy ki fogok tűnni a kortársaim közül, vagy nagyra becsülnek majd – ezekért a dolgokért nem fogok harcolni. Nem ezt az utat fogom követni. Egyszerűen csak Istent fogom követni, és az életemet, az energiámat, és minden olyan képességet, adottságot és tehetséget, amellyel rendelkezem, ezeket mind a kötelességem végzésére szánom, mind Istennek szentelem. Ez idő alatt, még ha vissza is utasítanak mások, és időnként megmetszenek, vagy félreértenek a testvéreim; ha Isten finomít rajtam és próbára tesz, és sok szenvedést okoz nekem; vagy ha ebben az életben nem jutnak nekem testi élvezetek, és egyedül találom magam, elhanyagolva – mindezen dolgokat elfogadom és a teljes lényemet Istennek szentelem.” Ilyen elszántnak kell lenned! Az ilyesfajta elszántsággal sok nehézség átvészelhető, nélküle azonban, ha csak vágyakozás vagy hirtelen lelkesedés van meg valakiben, az nem fog működni. Nincs motiváció. Némelyek, amikor el vannak foglalva a kötelességeikkel, kihagynak pár étkezést és kicsit kevesebbet alszanak, aztán amikor azt látják, hogy nem néznek ki jól, ez jár a fejükben: „Ez nem működik. Nem számít, mennyire vagyok elfoglalt, pihenésre van szükségem; nem öregedhetek meg idő előtt, nem tudok ily sok nehézséget elviselni. Fontos törődnöm az egészségemmel.” Mit gondolsz ezekről a gondolatokról? Nincsenek tekintettel Isten szándékaira. A saját kötelességüknél és Isten megbízatásánál többre tartják a hús-vér testet; amint megízlelik a szenvedést, elveszítik a hajlandóságukat, és a fejét behúzó teknőshöz hasonlóan visszavonulnak és panaszkodni kezdenek; nem képesek rá, hogy azon dolgok miatt aggódjanak, amelyek miatt Isten aggódik, és nem tudnak azon dolgokra gondolni, amelyekre Isten gondol – nincsenek tekintettel Isten szándékaira. Ha egy vezető azt mondja, hogy valamely feladat nagyon sürgős, akkor az ilyen emberek azt felelik: „Ez engem egyáltalán nem érdekel, nem kérem a vele járó kellemetlenséget. Nem vállalom.” Léteznek ilyen emberek? (Igen, léteznek.) Az ilyen emberek önzőek, hitványak és alattomosak. Trükköznek, nem megbízhatóak, és nem olyan emberek, akik őszintén akarják Istent. Ők is azt fogják mondani, hogy elkötelezték magukat Istennek, azonban ezek puszta szavak – ezek az emberek nem foglalkoznak semmilyen gyakorlati dologgal, a legcsekélyebb nehézséget sem szenvedik el, és a legcsekélyebb árat sem fizetik meg. Isten nem leli örömét az ilyen emberekben, és nem kapják meg az Ő áldását. Némelyek, amint a hús-vér testük szenved egy kicsit, már nem hajlandóak végezni a kötelességeiket. Különösen a fiatalok törődnek nagyon sokat a megjelenésükkel, és elszomorodnak, amikor azt látják, hogy elgyötört az arcuk, hogy már nem sima a bőrük, vagy amikor találnak egy ősz hajszálat. Mindig azon aggódnak, hogy megöregszenek és megcsúnyulnak, hogy nem tudnak társat találni, illetve nem tudnak családot alapítani. El tudják nyerni az ilyen emberek az igazságot? Mi Isten alapelve annak megítélésében, hogy az emberek képesek-e megfizetni az árat a kötelességeik végzésében, és hogy elfogadható mérce szerint végzik-e a kötelességeiket? Isten csupán az emberek őszinteségét szeretné látni. Az emberek időnként így gondolkodnak: „Csupán felajánlom a szívem, és az elég lesz”, azonban tovább folytatják a rendes tevékenységeiket anélkül, hogy akár egy szemernyit is változnának. Hogyan tekint erre Isten? Isten egyrészt a törekvéseidet nézi, másrészt pedig a valódi tetteidet. Isten ezeket a dolgokat fogja átvizsgálni. Ha megvan benned a törekvés és az elszántság, ugyanakkor valóban meg tudod fizetni az árat, akkor még ha időnként gyenge is vagy, Isten látni fogja, hogy a szíved valójában nem adta fel, és még mindig felfelé igyekszik, hogy szereted az igazságot, a méltányosságot, az igazságosságot és a pozitív dolgokat, és nem fog elhagyni téged. Némelyeknek elég jól forog a nyelvük, azonban nem hatódik meg a szívük; az igazság legcsekélyebb szeletét sem gyakorolják, csupán azon vannak, hogy becsapjanak másokat. Rákényszerülnek, hogy így beszéljenek, így bánnak a körülöttük lévőkkel. Talán némileg tiszteletreméltóan hangzanak, de valójában nem hajlandóak a cselekvésre. Még ha cselekednek is, nem gyakorolják azt, amit mondanak. Ehelyett azt teszik, amit csak akarnak, ami jó nekik, és ami meg fogja óvni őket. Vajon nincs ellentmondás a szavaik és a tetteik között? Isten vajon látja ezt az ellentmondást? Isten mindent átvizsgál, így nagyon is észre tudja venni. Némelyek csalárdak és apró szélhámosságokat művelnek. Azt hiszik, Isten nem tudja, hogy Őt nem érdekli és nem látja. Vajon ez tényleg így van? Hogyan kezeli Isten a becsületes embereket, illetve azokat, akik trükköznek? Észre tudjátok venni a különbséget abban, ahogy Isten e két embertípussal bánik? (Isten megáldja a becsületeseket és utálja a csalárdakat.) Hogyan áldja meg Isten a becsületes embereket? Mit gondoltok arról, hogy a becsületes emberek Isten áldásával bírnak? (A becsületes emberek eredményeket érnek el a kötelességeikben.) (Isten megvilágosítja a becsületes embereket, és a becsületes emberek könnyen meg tudják érteni az igazságot és be tudnak menni a valóságba.) (Isten szereti a becsületes embereket és törődik velük, és csupán a becsületesek tudnak bemenni Isten királyságába.) Ezek a megállapítások mind helyénvalóak, és ezek Isten áldásai a becsületes embereknek. Vajon most észre tudjátok venni a különbséget és Isten hozzáállását abban, ahogyan különböző emberekkel bánik, illetve olyanokkal, akik különböző utakon járnak? A becsületes emberek is tesznek balga dolgokat és tapasztalnak meg gyengeséget; ők azonban rendelkeznek Isten megvilágosításával és útmutatásával, élvezik az Ő oltalmát, és mindenhol észre tudják venni az Ő áldásait. Isten fegyelmezi és megmetszi, illetve próbára teszi és finomítja őket, hogy változzanak és növekedjenek. Az olyan emberek, akik mindig trükköznek a szavaikban és a tetteikben, és akik minden hájjal megkentek és a kötelességeik végzésében kibújnak a felelősség alól – ők azok, akik egyáltalán nem fogadják el az igazságot. Nem rendelkeznek a Szentlélek munkájával, ami olyan, mintha fertőben, sötétségben élnének. Bármennyire is küszködnek, bármennyire is próbálkoznak, nem tudják észrevenni a világosságot, sem megtalálni az irányt. Inspiráció nélkül és Isten útmutatása nélkül végzik a kötelességeiket, sok dologban falba ütközve, és némely dolgok megtétele közben akaratlanul is lelepleződnek. Mi a célja a leleplezésüknek? Az, hogy mindenki fel tudja ismerni őket, és átlásson rajtuk, hogy milyen emberek. Tulajdonképpen az ilyen emberek mind munkások. Miután befejezték a munkavégzést, anélkül hogy bármilyen valós átalakuláson mentek volna át, megkezdődik leleplezésük és kiiktatásuk. Akik mindenféle gonosztettet követtek el, azok meg lesznek büntetve, és a nem hívőkhöz hasonlóan mindenféle rettenetes halált fognak halni. Némelyek káromló és pökhendi szavakat szóltak, ennélfogva Isten már nem akarja őket, és átadja őket a Sátánnak. Hozhat továbbra is jó eredményeket az, ha átadatnak a Sátánnak? Isten oltalma nélkül a Sátán kínozni fogja őket és nyomást gyakorol rájuk; démonok fogják megszállni őket, kísértetiesnek fognak látszani, mígnem halálra kínozzák őket a gonosz lelkek. Isten nem más-más módon bánik más-más emberekkel? Amikor Isten az emberekben munkálkodik, akkor meghatja őket, megvilágosodást és útmutatást adva nekik, és átalakítva a belső állapotukat. A jó emberek szeretnek egyre inkább becsületesek lenni, mert csak becsületesen tudják jól végezni a kötelességüket és rálépni az igazságra való törekvés útjára. Csak becsületességgel tudják elnyerni a Szentlélek munkáját, és állandóan elgondolkozni magukon, nem lázadozva Isten ellen, az őket érő dolgokban alávetve magukat Istennek, és minden dologban az igazságot keresve és arra törekedve. Pontosan ezt kívánja meg Isten az emberektől, és ha eleget tesznek a követelményeinek, akkor munkálkodik bennük, megvilágosítja őket, megvilágítja őket, utat mutat nekik és megáldja őket. Isten mellőzi azokat, akik idegenkednek az igazságtól és gyűlölik azt. Hogyan kezeli Isten a rossz és gonosz embereket, akik mindenféle gonosztettet követnek el, és állandóan félbeszakítják és megzavarják az egyház munkáját? Isten felfedi és átadja őket a Sátánnak. Elkezdenek bajt okozni és felfedni a valódi arcukat, önkéntelenül is ártalmas és negatív dolgokat mondanak, és viszályt szítanak, pojácaként viselkedve. Sok rossz dolgot tesznek, ami megszakításokat és zavarásokat okoz az egyházban, és amikor Isten választott népe megérti az igazságot, és fel tudja ismerni, le tudja leplezni őket, akkor el lesznek takarítva és ki lesznek közösítve. Ők maguk választják ezt? (Nem.) Így végződnek a dolgok azok számára, akik nem fogadják el az igazságot és nem foglalkoznak a tulajdonképpeni kötelességeikkel. Amikor az emberek nem járnak a helyes úton, ha Isten átadja őket a Sátánnak és kis démonjainak, akkor teljesen tönkremennek és helyrehozhatatlanul magukra hagyatnak. Miután lelepleződtek, eltöprengenek: „Mi történik? Bajt okoztam? Megszakító voltam, zavarást okoztam? Miért nem voltam tudatában ennek?” Isten mindent átvizsgál, és ha úgy rendezi el a környezeteket, hogy felfedje és kivesse őket, akkor ez nagyon hamar be fog következni. Lehetséges, hogy egy vagy két eset után kiderül, hogy gonosz emberek, és ennek megfelelően bánnak velük. Van néhány olyan dolog, amit Isten személyesen végez el, aztán vannak más dolgok, amelyeket Őérte szolgálatot végző kis démonokat, a Sátánt, avagy gonosz lelkeket felhasználva tesz meg. Egyrészt tökéletesíti és okítja Isten választott népét; másrészt felfedi és kiveti a gonosz embereket. Ha a saját elképzeléseid alapján méred fel ezt, és úgy gondolod, hogy ez nem olyasvalami, amit Isten tett, hogy Ő nem tesz ilyen dolgokat, hogy ezeket a dolgokat nem Ő vezényli le, akkor vajon nem tévedsz ebben? Minden Isten kezében van, és ezt tudni fogjátok, mihelyt megtapasztaltátok.