Van a beállítottságbeli változás eléréséhez vezető ösvényetek? Tudjátok, mely dolgok fognak megváltozni? Általában beszélgettek az igazság ezen aspektusáról? Épp most beszéltünk arról, ahogy a beállítottságbeli változás nem a külső viselkedésben és magatartásban, vagy az előírásokban bekövetkező változásokra utal, sem pedig az ember személyiségében beálló változásokra. Akkor hát pontosan miről van szó? Fontolóra vettétek ezt valaha is? Először is fel kell fedeznünk és meg kell értenünk, mit szeretne Isten, mely beállítottságokat és dolgokat változtassunk meg. A beállítottságbeli változás nem a viselkedés vagy a személyiség változása, még kevésbé olyan változás, amely által az emberek tanultabbak vagy képzettebbek lesznek. Isten minden ember gondolatait és nézeteit meg akarja változtatni az Ő szavai által, és képessé tenni őket az igazság megértésére, hogy átalakulást érhessenek el abban, ahogyan a dolgokat látják. Ez csupán egy aspektus, egy másik pedig az emberek viselkedésmódját megtámasztó alapelvek megváltoztatása, amely az életszemlélet megváltoztatása; megint másik pedig az emberekben feltáruló, mélyen gyökerező sátáni természet és beállítottság megváltoztatása. Általánosságban, a beállítottságbeli változás mindhárom aspektust magában foglalja.

Először vitassuk meg a beállítottságbeli változás első aspektusát – azt, ahogyan az emberek a dolgokat szemlélik. Az emberek gondolatai és nézetei tudniillik az, ahogyan mindenre tekintenek. Az embert oly mélyen megrontotta a Sátán, hogy e gondolatok és nézetek közül sok téves és abszurd, és Isten azáltal menti meg az embereket, hogy először megváltoztatja azt, ahogyan a dolgokat nézik. Vegyünk egy egyszerű példát: mit értetek tudás alatt? Vagy tudomány alatt? A tudás és a tudomány az igazság? Meg tudják oldani az emberek romlott beállítottságát, és képessé tudják tenni őket az emberi hasonlatosság megélésére? Meg tudják menteni az embereket a Sátán befolyása alól? El tudják vezetni az embereket oda, hogy megismerjék Istent és alávessék magukat Neki? El tudnak vezetni az üdvösséghez és a jó rendeltetési hely eléréséhez? Biztosan nem. Mire jó a tudás az ember életében? Mit hozhat neki? Némelyek azt gondolják, hogy a tudás becses dolog ezen a világon, és hogy minél több tudásuk van, annál nagyszerűbb a státuszuk, ők pedig annál jobbak, annál kiválóbbak és műveltebbek, vagyis tudás nélkül nem boldogulnak. Némelyek azt gondolják, hogy ha keményen tanulsz és gyarapítod a tudásodat, akkor mindened meglesz. Lesz státuszod, pénzed, jó állásod és jó jövőd; azt hiszik, hogy tudás nélkül lehetetlen ezen a világon élni. Ha valakinek nincs tudása, akkor mindenki lenézi. Diszkriminálják, senki nem hajlandó barátkozni vele; a tudás nélküliek csupán a társadalom legalacsonyabb szintjein élhetnek. Így hát istenítik a tudást, és rendkívül magasztosnak és fontosnak tartják – még az igazságnál is jobban. Valaki talán azt kérdezi: „Tudás nélkül vajon képes vagyok megérteni Isten szavait? Talán nem tudáson és szavakon keresztül szól Ő is?” Ez két nagyon különböző dolog. A tudás, amelyről épp beszélek, az emberiség történelmére, a földrajzra, a politikára, az irodalomra, a modern tudományokra és technikára, valamint bizonyos készségekre, illetve tárgyakra vonatkozik. Az emberek azt gondolják, hogy ez mind része az emberiség erejének, és hogy a tudással rendelkezőknek mindenük megvan, és szilárdan meg tudnak állni ebben a világban, így hát mindenki elképesztően fontosnak tartja a tudást. Röviden, bárhogy nézitek is, ez az emberi gondolatok és nézetek egyik aspektusa. Van egy ősi mondás, mely szerint: „Olvass el tízezer könyvet, utazz tízezer mérföldet.” De mit jelent ez? Azt jelenti, hogy minél többet olvasol, annál tájékozottabb és jómódúbb leszel. Mindenféle embercsoport nagyra fog tartani, és státuszod lesz. Mindenki dédelget ilyen gondolatokat a szívében. Ha valaki szerencsétlen családi körülmények miatt képtelen egyetemi végzettséget szerezni, akkor egész életén át bánni fogja, és eltökélt lesz abban, hogy a gyermekei és az unokái többet tanuljanak, egyetemi fokozatot szerezzenek, sőt, tanuljanak külföldön. Mindenki a tudásra szomjazik, így gondolkodnak, így szemlélik és így kezelik azt. Éppen ezért sok szülő fáradságot vagy költségeket nem kímélve neveli a gyermekeit, még odáig is elmenve, hogy a családi vagyont és mindent eltékozolnak a gyermekeik tanulására. És milyen messzire képesek némely szülők elmenni a gyermekeik fegyelmezésében? Csupán három óra alvást engedélyeznek éjszakánként, folyamatosan erőltetik a tanulást és az olvasást, vagy az ősöket utánozva a mennyezethez kötik a hajukat, teljesen megtagadva tőlük az alvást. Az efféle történetek, ezek a tragédiák mindig is jelen voltak az ősi időktől mostanáig, és ezek az emberiség tudásszomjának, valamint a tudás istenítésének a következményei. Lehet, hogy ízléstelennek találjátok ezeket a szavakat, mivel vannak közöttetek olyanok, akik lenyűgöző tudással és tudományos fokozatokkal rendelkeznek. Természetesen nem azt mondom, hogy rossz az iskolázottság, de helyesen kell kezelnetek ezt a dolgot. Vagyis most már helyénvalóan kell kezelnetek a sátáni dolgokat, és pontosan fel kell fognotok és meg kell értenetek ezeket. Nem tiltom meg számotokra a tanulást, sem azt, hogy úgy neveljétek a gyermekeiteket, hogy végzettségük legyen és jó munkát szerezzenek. Nem ezt mondom. Nem korlátozlak benneteket. Csupán a véleményemet mondom el, és leleplezem, milyen mértékben becsüli nagyra a tudást a romlott emberiség. A tudásod jelenlegi szintjétől vagy attól függetlenül, hogy milyen magas végzettséged vagy tudományos minősítésed van, most az emberiség tudásra vonatkozó nézeteiről, valamint az Én tudásra vonatkozó nézeteimről beszélek. Tudjátok, mit gondol Isten a tudásról? Valaki talán azt mondja, hogy Isten fejlett tudományt szán az emberiségnek, és azt, hogy még több tudományos ismeretet megértsenek, mivel nem akarja, hogy az ember túlságosan elmaradott, tudatlan és értetlen legyen. Ez így van, azonban Isten arra használja ezeket a dolgokat, hogy szolgálatot végezzen, és nem helyesli ezeket. Nem számít, mily csodálatosak ezek a dolgok az ember szemében, ezek nem az igazság, és nem is helyettesítik az igazságot, tehát Isten kifejezésre juttatja az igazságot, hogy megváltoztassa az embereket és a beállítottságaikat. Bár Isten szavai alkalmanként érinthetnek nézeteket vagy a tudásra vonatkozó szemléleteket, amilyen a konfucianizmus vagy a társadalomtudományok, az ilyen nézeteket csupán reprezentálják. Isten szavainak a sorai között olvasva meg kell látnunk, hogy Ő megveti az emberi tudást. Az emberi tudás nem csupán alapvető tételeket és egyszerű doktrínákat foglal magában, hanem gondolatokat és nézeteket is, valamint emberi abszurditást, előítéleteket, valamint sátáni mérgeket. Van olyan tudás is, amely félre tudja vezetni és meg tudja rontani az embereket – ez a Sátán mérge és daganata, és amint valaki elfogadta ezt a tudást és megérti azt, akkor a Sátán mérge daganattá nő a szívében. Ez a daganat az egész testében elterjed, elkerülhetetlenül halált eredményezve, amennyiben nem gyógyítják meg Isten szavai és az igazság. Vagyis minél több tudást nyernek az emberek, minél többet fognak fel, annál kevésbé valószínű, hogy higgyenek Isten létezésében. Tulajdonképpen inkább megtagadják Őt és ellenállnak Neki, mivel a tudás olyan valami, amit látni és érinteni tudnak, és leginkább az életükben lévő dolgokhoz kapcsolódik. Az emberek tanulhatnak és sok tudást szerezhetnek az iskolában, azonban vakok a tudás forrására és annak kapcsolatára a szellemi birodalommal. Az emberek által elsajátított és felfogott tudás nagy része ellenkezik Isten szavainak igazságával, különösen a filozófiai materializmus és az evolúció tartozik az ateizmus eretnekségeihez és téveszméihez. Kétségkívül olyan téveszmék halmaza ez, amelyek ellenállnak Istennek. Mit nyersz azzal, ha történelemkönyveket, ismert szerzők műveit, vagy nagy emberek életrajzait olvasod, vagy esetleg bizonyos tudományos vagy technikai aspektusokat tanulmányozol? Például a fizikát tanulmányozva elsajátítasz néhány fizikai alapelvet, Newton törvényét vagy egyéb doktrínákat, azonban miután megtanulod és megszívleled ezeket a dolgokat, átveszik az irányítást az elméd felett és eluralják a gondolkozásodat. Aztán Isten szavait olvasva azt fogod gondolni: „Hogy lehet, hogy Isten nem említi a tömegvonzást? Miért nincs szó az űrről? Miért nem beszél Isten arról, hogy van-e légköre a holdnak, és hogy mennyi oxigén van a földön? Istennek közzé kellene tennie ezeket a dolgokat, mert ezek olyan dolgok, amelyeket tényleg ismertetni kell és el kell mondani az emberiségnek.” Ha ilyen gondolatokat dédelgetsz a szívedben, akkor másodlagosnak fogod tartani az igazságot és Isten szavait ahelyett, hogy minden tudásod és elméleted elé helyeznéd azokat. Így fogod kezelni Isten szavát. Mindenesetre ezek az intellektuális dolgok rossz ötletet adnak az embereknek és eltérítik őket Istentől. Nem számít, hogy elhiszitek-e ezt vagy sem, vagy hogy ma el tudjátok-e fogadni – el fog jönni a nap, amikor be fogjátok ismerni ennek tényét. Vajon valóban értitek, hogyan vezetheti a tudás az embereket pusztulásba és a pokolba? Vannak, akik esetleg nem hajlandók elfogadni ezt, mert vannak közöttetek magasan képzett és nagyon tájékozott emberek. Nem gúnyolódom rajtatok és nem vagyok szarkasztikus, csupán megállapítok egy tényt. Nem is azt kérem tőletek, hogy fogadjátok el itt és most, hanem azt, hogy fokozatosan értsétek meg ezt az aspektust. A tudás révén az elméddel és az intellektusoddal elemzed és kezeled mindazt, amit Isten tesz. Ez akadályozni és gátolni fogja azt, hogy megismerd Istent és megtapasztald az Ő munkáját, és eltérít téged Istentől, emiatt ellen fogsz állni Neki. Azonban most rendelkezel tudással, akkor hát mihez kezdj? Különbséget kell tenned a gyakorlati tudás és azon tudás között, amely a Sátántól ered, és az eretnekség, a tévhitek körébe tartozik. Ha csupán ateista, abszurd tudást fogadsz el, akkor az akadályozza az Istenbe vetett hitedet, megzavarja a Hozzá fűződő normális kapcsolatodat és az igazság elfogadását, valamint gátolja az életbe való belépésedet. Ezt tudnod kell, mert így van, és pontosan fel kell fognotok ezt a témát. Tudom, hogy vannak magasan képzett testvérek, és nem támadlak, gúnyollak vagy mellőzlek benneteket. Hirtelen előkerült ma ez a téma, és ez csupán néhány szó, hogy figyelmeztesselek benneteket, nem szándékozom bajt okozni azoknak közületek, akiknek magas tudományos fokozatuk, illetve némi tudásuk és műveltségük van. Nem azért teszem ezt, hogy negatívvá vagy lehangolttá tegyelek titeket, egyáltalán nem ez a cél. Fel tudjátok tehát fogni ezt megfelelőképpen? (Igen, fel tudjuk.) Ha fel tudjátok, akkor az megkönnyebbülés a számomra, és egy kicsit fellélegezhetek.

Miután ily sokat beszélgettünk, most láthatjátok, hogy nem egyszerű dolog a beállítottságbeli változás elérése. Nem olyasvalami, amit elérünk a doktrínák puszta megértése és előírások követése által. Először meg kell értened saját magad, képesnek kell lenned a gondolataid és a nézeteid megvizsgálására, annak kiásására, hogy az Istent megtagadó és Neki ellenállók közül melyek rejlenek a szívedben, valamint mely dolgokat utálja és melyektől irtózik Isten. Tényleg van bármi megértésed a saját sátáni természetedről, illetve azokról a különböző sátáni beállítottságokról, amelyeket általában felfedsz? Képes vagy igazán boncolgatni ezeket? A romlott emberi lényeknek mind vannak sátáni beállítottságai, és mindannyiuknak vannak mélyen gyökerező téves gondolatai és elképzelései. Mindenki ugyanolyan, némi romlottsággal benne, amely ellenséges az igazsággal szemben és ellenálló Istennek. Ebből semmi nem egyeztethető össze az igazsággal, és a legtöbb ember el tudja fogadni ezt. Az imént arról beszéltem, hogyan értsük meg az emberi tudást, és miért mondom azt, hogy annak nagy része abszurd és helytelen. Némelyek közületek talán kényelmetlenül érzik magukat ennek hallatán, mintha fájdalmas pontot érintettem volna, de ennek el kellett hangoznia. A téves nézeteitek közül sok a tudásból ered, és ez a megtévesztő és abszurd tudás hibás gondolatokat és nézeteket idéz elő, amelyek aztán mélyen gyökeret vernek a szívetekben. Ha nem oldjátok meg ezeket a félrevezetésből adódó nézeteket, akkor nehéz lesz számotokra elfogadni az igazságot, nem is beszélve annak a gyakorlatba ültetéséről. Azt remélem, tehát, hogy el tudjátok fogadni Isten szavait, és az Általa kifejezésre juttatott összes igazságot. Még ha nem is vagy hajlandó, akkor is tanulj és próbáld elfogadni. Ily módon a szívetek közelebb kerül Istenéhez, ti pedig közelebb kerültök az Ő követelményeihez. Ha nem tapasztaljátok meg gyakorlatiasan Isten szavait ily módon, az igazságot gyakorlatba ültetve, akkor az Istenbe vetett hitetek mindig csupán színlelés lesz, és lehetetlen lesz számotokra a belépés az igazságvalóságba. Nem így van ez? Ma beszéltem egy kicsit a tudásról, ami esetleg kellemetlen érzéseket keltett bennetek. Ha kényelmetlenül érzitek magatokat, azt sajnálom, de szembe kell néznetek ezekkel a realitásokkal, ezek nem kerülhetők el. Ha elkerülöd őket, akkor vajon mikor leszel képes tudni, hogy a gondolataidon és a nézeteiden belül mely dolgok helyesek és melyek helytelenek? Nem tudhatod. Egy nap szembe kell nézned ezekkel a tényekkel; ahogy a nem hívők mondják: „Végül a csúnya feleségnek is a férje családja elé kell állnia.” Most, hogy hiszel Istenben, ha el akarod fogadni az Ő fenyítését és ítéletét, ha igényt tartasz az életbe való belépésre, a beállítottságbeli változás elérésére és az üdvösségre, akkor szembe kell nézned ezekkel a tényekkel, le kell vonnod a tanulságokat, és el kell viselned némi gyötrődést és szenvedést. Imádkozni szeretnél Istenhez a szívedben, azonban híján vagy a megfelelő szavaknak, ezért elnémulsz, és amikor legközelebb ilyesmivel találkozol, ismét több napig kényelmetlenül érzed magad, és megint elnémulsz, azonban amikor legközelebb találkozol ezzel, öntudatlanul is felfedezed, hogy tényleg vannak olyan dolgok a gondolataidban és a nézeteidben, amelyek ellenállnak Istennek; akkor képes leszel fejet hajtani és beismerni – becsületesen és komolyan beismerni –, hogy minden, amit Isten mondott, igaz, nincs benne semmi hamisság, és hogy valóban Isten ismeri legjobban az emberiséget, és érti legjobban azokat a dolgokat, amelyek mindenki szívében ott vannak. El fog jönni a nap, amikor lesz ilyen szintű tapasztalatod, és akkor az Istenbe vetett hit helyes ösvényén leszel, és az életfelfogásod megváltoztatásának a helyes ösvényén. Ekkor, mivel nem mondasz majd ellent egy szónak sem, amit Isten kimond, nem fogod kényelmetlenül érezni magad ezek hallatán, és képes leszel elfogadni minden olyan tényt, amelyet Isten leleplez, idegenkedés nélkül és anélkül, hogy elfutnál. Megfelelően fogsz szembenézni vele, és ez azt bizonyítja majd, hogy már beléptél Isten szavába. Ma épp csak belekezdtünk ebbe, elvégeztünk egy apró kísérletet. Talán kissé kényelmetlenül éreztétek magatokat, kissé kínosan, de ez nem számít. Én nem bánom, és remélem, hogy ti sem bánjátok, mert Isten ítélő szavai sokkal szigorúbbak ezeknél. Ha Isten tényleg meg akar ítélni benneteket, akkor sokkal súlyosabbak lesznek a szavai. Azt gondoljátok, hogy Isten kedvesen fog szólni, amikor normális emberi mivolt nélküli, ésszerűtlen, romlott emberiséget lát, amely tágra nyílt szemmel még mindig megtagadja, elítéli Istent és ellenáll Neki? Vajon lehet jó Isten hozzáállása akkor, amikor leleplezi az embert? Természetesen nem. Isten szavai egészen biztosan elég súlyosak, mélyrehatóak és lényegre törőek lesznek! Ha el tudjátok fogadni azt a néhány tényt, amelyről ma beszélgettünk, akkor ez azt bizonyítja, hogy jól kezdtetek Isten szavának, az Ő fenyítésének és ítéletének az elfogadását illetően. Ezen első aspektus vonatkozásában a gondolatok és a nézetek problémájáról beszéltünk, egy kis példával, amit mindannyian ismertek, a tudás témáját nézve meg. Nem sok mindent közöltem e témát illetően, attól félve, hogy kényelmetlen érzéseket kelt némelyekben, ezért az érzéseikre való tekintettel csak keveset mondtam, azt is tökéletlenül és röviden. Remélem, hogy a tapasztalatotokon keresztül fokozatosan rá tudtok jönni, lassan keresni tudjátok az igazságot ezen a területen, és megtapasztalni, hogy mit hozhat az embereknek a tudás. Talán a jövőben még többet beszélgetünk majd erről a témáról, és remélem, hogy akkor nem fogjátok kényelmetlenül érezni magatokat és nem merül fel bennetek, hogy „Ez vajon ellenem szól? Ez rám céloz?” Ezen gondolatok vagy elképzelések közül egyik sem. Azonban egyelőre itt befejezzük a közösségünket erről az első aspektusról.

Most a beállítottságbeli változás második aspektusáról fogunk beszélni – az életszemléletről. A tiétek mi? Ti mely alapelvek szerint éltek? Van bármilyen megértésetek? Jelen van egyáltalán bármilyen alapelv? Van bármi ötletetek? Más szóval, milyen ember szeretnél lenni? Mi az életszemléleted, milyen irányba tart az életed? (Olyasvalakinek lenni, akit kedvel Isten.) (Mindvégig Istent követni az életem hátralevő részében.) (Ismerni Istent.) (Levetni a romlott beállítottságomat és Isten által megmenekülni.) Kiváló minden, amit mondtatok, és azt bizonyítja, hogy a szívetek keményen dolgozik az igazságra törekedve, és elhatároztátok Isten követését, hogy szert tegyetek az igazságra, valamint, hogy helyes a célotok és a viselkedésetek iránya, ami azt mutatja, hogy az Istenbe vetett hitetekben nem üres a szívetek és nem csak vesztegetitek az időt. Ez idő alatt haladtatok valamennyit, és ez változás, legalábbis nem mondjátok a nem hívőkhöz hasonlóan azt, hogy „az élet csak az evésről és az öltözködésről szól”. Ha halljátok, amint valaki ilyen dolgokat mond, akkor az illető ellenszenves nektek, megvetitek és visszautasítjátok. Nem számít, mennyire léptetek be az igazságba, legyen meg bennetek az az akarat, hogy jól kövessétek Istent. A szívetekben tudnotok kell azt, hogy „mivel Isten felfedte nekünk az Ő irányítási tervének a céljait és a rejtelmeit, valamint az emberiség megmentésére irányuló szándékát, és mivel láttuk az Ő ígéreteit és áldásait, akkor ha passzívak maradunk és figyelmen kívül hagyjuk Isten szándékait, azzal valójában cserben fogjuk hagyni Őt és nagyon is az adósai leszünk!” Ha ilyen a szívetek, az azt bizonyítja, hogy a lelketek már felébredt és elkezdett megváltozni. Mindenesetre a kötelességetek végzésére irányuló erőfeszítéseitekből ítélve mindannyian az Isten által megkövetelt irányba és célok felé törekedtek, és ez így helyes. Nem számít, milyen különbségek vannak a törekvésre irányuló nézőpontjaitokban, ezek mind eléggé gyakorlatiasak, nem képzeltek vagy üresek. Szerintetek azzal a nézettel kellene rendelkeznünk, hogy igyekezzünk olyan valakinek lenni, aki valóban aláveti magát Istennek és imádja Őt? Ne legyen olyan életszemléletünk, amelyben már nem állunk ellen Istennek, már nem keltünk Benne utálatot, illetve haragítjuk magunkra, hogy állandóan mérges legyen, hanem ahol megvigasztalódik Isten szíve, mi pedig Ábrahámhoz hasonlóan igaz imádók vagyunk? Az embereknek ilyen életszemlélettel kellene rendelkezniük. Ha a szívedben gyökeret vert az ilyen életszemlélet és az ilyesfajta gondolatok, és ebben az irányban törekszel, akkor vajon nem fog enyhülni a világi javak, státusz, hírnév és nyereség kísértése és csábítása? Ha ebben az irányban keményen dolgozol, gyakorolsz és tapasztalsz, akkor anélkül, hogy felismernéd, Isten szavai az életed mottójává válnak a szívedben, valamint a létezésed alapjává, és mielőtt ráébrednél, Isten szavai az életeddé válnak, az életed ösvényévé válnak a bensődben. Vajon nem lesz ekkor minden lényegtelen számodra a világban? Tehát az is fontos, hogy milyen az életszemléleted. Milyen irányba törekszel az Istenbe vetett hitedben? Ez a helyes irány? Ez a helyes ösvény? Milyen messze vagy Isten követelményeitől? Ha Isten követelményei alapján törekszel, akkor a helyes irányba mész. Nem számít, ha kissé elkóborolsz, vagy kissé gyenge vagy, illetve van néhány kudarcod; Isten nem fog emlékezni ezekre, és mindig támogatni fog téged, amíg növekszik az életed. Szerinted milyen embereket kedvel Isten? Isten azokat kedveli, akik az igazságra törekednek, akik eltökéltek és akik becsületesek. Nem aggasztja a tudatlanságod, a gyengeségeid és a bölcsességed hiánya; azonban ki nem állhatja, ha nem törekszel az igazságra, vagy érted, ám nem ülteted gyakorlatba az igazságot, vagy az Ő szavainak az olvasása nélkül élsz, akárcsak a lélektelen állatok, cél és irány nélkül az életedben – Isten ki nem állhatja azt, ha ilyen a hozzáállásod a Belé vetett hitedben. A beállítottságbeli változás Istenbe vetett hit általi eléréséhez tehát nagyon fontos az életszemlélet minősége. Némelyek azt mondják: „Az a célom az életben, hogy olyan valaki legyek, aki nagyon hasznos Isten számára, aki szolgálni tudja Őt.” Vajon jó törekvés ez? Lehet, hogy jó, ám az ember érettsége korlátozott, az emberek képességei és állapotai pedig különbözőek, ezért bár helyes az, hogy erre a célra törekszel, de nem feltétlenül illik hozzád. Az emberek életszemlélete legyen az, hogy igazsággal, emberi mivolttal, lelkiismerettel és értelemmel rendelkező valakivé váljanak, aki Istent imádja – vagyis valódi emberré. Ez a leghelyénvalóbb törekvés. Valaki talán azt kérdezi: „Vajon most nem vagyunk valódi emberek?” Kívülről azok vagytok, mivel van orrotok és szemetek, valamint emberi alakotok, de a lényegetek alapján még mindig nem váltatok valódi emberré. Még mindig túl sok mindennek híján vagytok és túl kevés igazságot értetek. Ahhoz, hogy valódi ember legyél, olyan valaki, aki rendelkezik az igazsággal és van emberi mivolta, olyan valaki, aki féli Istent és kerüli a rosszat, aki követi az Ő akaratát és imádja Őt, az igazságra kell törekedned és el kell nyerned azt. Ez személyes gyakorlás kérdése.

A beállítottságbeli változás harmadik aspektusa az ember sátáni természete. Ezt kell leginkább megértenünk és felfognunk, mert ez a beállítottságbeli változáshoz kapcsolódó legfontosabb aspektus. A Sátáni természet az emberiség romlott beállítottsága és romlott lényege, és ez a téma teszi ki Isten azon szavainak nagy részét, amelyek a leginkább leleplezik ezt az aspektust. Isten ezen aspektusra vonatkozó szavai a legszigorúbbak is, sok különböző stílusban: némelyek közvetlenül lelepleznek és megítélnek, míg mások tapintatosabb szóhasználattal élnek, különben az emberek nem tudják elfogadni. Azonban nem számít, hogyan hangzik el, milyen stílus vagy hangnem használatos, igaz, hogy az ember lényege az, amit Isten leleplez. Isten két fejezetben leplezi le a sátáni természet legtipikusabb aspektusát. Mi a sátáni természet tipikus lényege? Tudjátok? (Az áruló természet.) Az áruló természet, amely lelepleződik Isten szavaiban: az „Egy nagyon komoly probléma: az árulás (1.)” és „Egy nagyon komoly probléma: az árulás (2.)” a sátáni természet tipikus ábrázolása. Az egyéb aspektusokat, mint az emberiség önelégültsége, arroganciája és csalárdsága, avagy az emberiség elvetemültsége és ellenállása – ezek minden fejezetben némileg említésre kerülnek, ám nincs egyetlen fejezet sem, amelyik különösen kifejti ezen aspektusok igazságát. Csupán az árulás témájáról beszél két teljes fejezetben Isten. Ebből láthatjuk, hogy Isten szemében rendkívül komoly az emberi árulás, és hogy az közvetlenül sérti az Ő természetét, és hogy Ő ezt gyűlöli a leginkább, és ezt átkozza el. Hogyan boncolgatja és kezeli Isten az emberi árulás lényegét? Természetesen Istennek nem tetszik az emberi árulás. Gyűlöli és undorodik tőle, és undorodik azoktól, akik elárulják Őt. Az árulás a sátáni természet őstípusa. Honnan ered az emberi árulás természetének kiváltó oka? A Sátántól. Ezért meg kell értenünk a beállítottság ezen aspektusát. Az árulás kiváltó oka a Sátán, a Sátán természete árulás, és Isten árulásnak tekinti azt a beállítottságot, amelyet a tetteik által fednek fel az emberek. Miért fejtegeti Isten ily hosszan ezt a dolgot? Azért, mert az emberi árulás állandó, független a helytől és az időtől és, nem számít, hogyan viselkedik valaki, az emberi természetben mélyen gyökerező valami ellenszegül Istennek. Némelyek azt mondják: „Nem akarok ellenszegülni vagy ellenállni Istennek!” De ellen fogsz, mert áruló természet van benned, ami azt jelenti, hogy nem tudod alávetni magad Istennek, nem tudod Őt mindvégig követni, és nem tudod teljes mértékben az életedként elfogadni Isten szavait. Hogyan értsd meg az árulás problémáját? Nem számít, milyen rég hiszel Istenben, vagy mennyit ettél és ittál a szavaiból, illetve mennyi megértésed van Róla – ameddig a természeted elárulja Istent, és amíg nem fogadtad el az életedként az Ő szavait, és nincs belépésed az Ő szavainak az igazságába, addig a lényeged örökre el fogja árulni Istent. Vagyis, ha nem változott meg a beállítottságod, akkor olyan valaki vagy, aki elárulja Istent. Némelyek azt mondják: „Fel tudom fogni Isten szavait, és mindent meg tudok érteni, amit mond. Az elfogadásukra is hajlandó vagyok, akkor hát hogyan lehet engem olyasvalakinek nevezni, aki elárulja Istent?” Csupán az, hogy hajlandó vagy elfogadni Isten szavait, még nem jelenti azt, hogy képes vagy a megélésükre, még kevésbé azt, hogy ezek már teljessé tettek volna téged. Az emberiség áruló természetének igazsága mély, és ha meg akarjátok érteni az igazságnak ezt az aspektusát, akkor szükségetek lehet egy tapasztalási időszakra. Isten szemében mindaz, amit minden egyes Istenben hívő ember tesz, ellentétben van az igazsággal, összeférhetetlen Isten szavával, és ellenséges Vele szemben. Lehet, hogy ezt sem tudjátok elfogadni, és azt mondjátok: „Istent szolgáljuk, Istent imádjuk, tesszük a kötelességünket Isten házában. Oly sokat tettünk már, mindent Isten szavai és követelményei szerint, és a munkarendeknek megfelelően. Hogyan állítható az, hogy ellenállunk Istennek és eláruljuk Őt? Miért hűtöd le mindig a lelkesedésünket? Nagy nehézség árán feladtuk a családunkat és a karrierünket, és elhatároztuk Isten követését, akkor hát hogy tudsz rólunk így beszélni?” Azért beszélek így, hogy biztosan mindenki megértse: nem arról van szó, hogy valaki, aki elég jól viselkedik, vagy felad valamit, vagy elszenved némi nehézséget, az meg fogja változtatni az áruló természetét. Semmiképp sem! A szenvedésre szükség van, ahogy a kötelességed végzésére is, azonban csupán az, hogy képes vagy a szenvedésre vagy a kötelességed végzésére, még nem jelenti azt, hogy már nem létezik a romlott beállítottságod. Ez azért van, mert senkiben nem ment még végbe valós életfelfogásbeli változás, és még mindenki nagyon távol van attól, hogy eleget tegyen Isten szándékainak és megfeleljen a követelményeinek. Túlságosan meg van hamisítva az emberek Istenbe vetett hite, túlságosan fel vannak fedve a romlott beállítottságaik. Bár sok vezető és munkás szolgálja Istent, egyúttal ellen is állnak Neki. Mit jelent ez? Azt, hogy szándékosan ellenszegülnek Isten szavainak, és nem az Ő vágyai szerint gyakorolnak. Szándékosan megszegik az igazságot, ragaszkodnak hozzá, hogy a saját akaratuk szerint cselekedjenek, hogy a saját terveiket és céljaikat érjék el, hogy elárulják Istent és megalapítsák a saját független királyságukat, ahol az van, amit ők mondanak. Ezt jelenti Isten szolgálata úgy, hogy egyúttal ellen is állnak Neki. Most már értitek?

Egyelőre ne beszéljünk többet az árulásról. Még mindig van egy meghatározó probléma, méghozzá a sátáni természetre jellemző arrogancia és önhittség. Mindenhol feltárul és megjelenik az emberiség arroganciája, és még akkor sem fogható vissza, ha akarnák. Időről időre feltárul és felüti a fejét, és az emberek semmit nem tehetnek ezzel kapcsolatban. Miután felüti a fejét, megbánják, és miután megbánják, szilárdan elhatározzák, hogy soha többé nem engedik megtörténni, soha többé nem fogják felfedni, azonban akkor sem lesznek képesek az irányításuk alatt tartani. Vajon miért? Azért, mert nem változott meg az emberek beállítottsága, és még mindig ott van a romlott beállítottságuk. Soha nem fog automatikusan eltűnni belőlük, és amikor valami történik, természetes módon feltárul a romlott beállítottságuk. Mindezt az emberiség arrogáns és önhitt beállítottsága okozza. Amikor többet megértesz az igazságból, gyakorlatba tudod ültetni azt és fel tudod fogni az igazságalapelveket, és amikor egyre gyakorlatiasabbá válik az, amit megértesz az igazságból, és ismereteid vannak Istenről és közelebb vagy az Ő követelményeihez, amikor megváltoztak a dolgokra vonatkozó nézeteid, akkor fokozatosan alábbhagy, lassan eltűnik az arrogáns beállítottságod, az életfelfogásod pedig elkezd megváltozni. Ekkor tekinthető teljesen megoldottnak az árulásod problémája, és csak ekkor leszel olyan valaki, aki valóban meg lett mentve.

2007. ősz