Vannak olyan emberek, akik most kezdtek el hinni Istenben, és gyakran negatívak és gyengék. Ennek az az oka, hogy nem értik az igazságot, az érettségük csekély, és nem értik meg az Istenbe vetett hittel kapcsolatos különféle igazságokat. Ezért azt hiszik magukról, hogy gyenge képességűek, nem tudnak lépést tartani, sok nehézséggel küzdenek, ami negativitást szül, és még a törülközőt is bedobják. Úgy döntenek, hogy feladják, abbahagyják az igazságra való törekvést. Kivetik saját magukat. Azt gondolják: „Akárhogy is legyen, Isten nem fog elismerni a Belé vetett hitemért. Isten nem is kedvel engem. És nincs is nagyon időm összejövetelekre járni. A családi életem nehéz, és pénzt kell keresnem”, és így tovább. Ezek lesznek az okai, hogy nem tudnak elmenni az összejövetelekre. Ha gyorsan nem jössz rá, mi történik, akkor valószínűleg úgy fogod beskatulyázni őket, mint akik nem szeretik az igazságot, és akik nem igazán hisznek Istenben, vagy pedig úgy skatulyázod be őket, mint akik a testi kényelemre áhítoznak, a világ dolgaira törekednek és képtelenek azokat elengedni, és emiatt magukra hagyod őket. Megfelel ez az igazságalapelveknek? Ezek az okok valóban tükrözik a természetlényegüket? Valójában nehézségeik és bonyodalmaik miatt válnak negatívvá. Ha meg tudod oldani ezeket a problémákat, nem lesznek olyan negatívak, és képesek lesznek követni Istent. Amikor gyengék és negatívak, szükségük van az emberek támogatására. Ha segítesz nekik, talpra tudnak állni. De ha figyelmen kívül hagyod őket, akkor könnyen feladják a negativitás miatt. Ez attól függ, hogy az egyház munkáját végző emberekben van-e szeretet, és hogy viselik-e ezt a terhet. Az, hogy egyesek nem jönnek gyakran összejövetelekre, nem jelenti azt, hogy nem hisznek igazán Istenben, ez nem egyenértékű azzal, hogy nem tetszik nekik az igazság, nem jelenti azt, hogy a testi kényelemre áhítoznak, és nem képesek félretenni a családjukat és a munkájukat, nem kell őket túlzottan érzelmes vagy pénzszerető embernek vélni. Csak hát ezekben a kérdésekben más az emberek érettsége és törekvése. Egyesek szeretik az igazságot, és képesek törekedni az igazságra; készek szenvedni azért, hogy feladják ezeket a dolgokat. Vannak, akiknek kevés a hitük, és amikor tényleges nehézségekkel szembesülnek, tehetetlenek, és nem tudják legyőzni azokat. Ha senki sem segíti vagy támogatja őket, bedobják a törülközőt, és lemondanak önmagukról. Ilyenkor szükségük van az emberek támogatására, gondoskodására és segítségére. Kivéve persze, ha álhívők, nem szeretik az igazságot és nem jó emberek, mert ebben az esetben figyelmen kívül lehet őket hagyni. Ha valaki valóban hisz Istenben, és néhány valódi nehézség miatt nem jár gyakran összejövetelekre, akkor nem szabad magára hagyni, hanem szeretetteljes segítséget és támogatást kell nyújtani neki. Ha jó ember, van felfogóképessége és jó képességű, akkor még jobban megérdemli a segítséget és a támogatást.