Miért kéri Isten, hogy az emberek megismerjék Őt? Miért kéri, hogy az emberek megismerjék önmagukat? Mi az önmegismerés célja? Mi az elérendő eredmény? És mi a célja Isten megismerésének? Milyen hatást kell kiváltania az emberekben annak, ha megismertetik velük Istent? Olyan kérdések ezek, amelyeken már elgondolkodtatok? Isten különféle módokon készteti az embereket arra, hogy megismerjék önmagukat. Mindenféle környezeteket hozott létre az emberek számára, hogy felfedje romlottságukat, és hogy a tapasztalás által fokozatosan megismerjék önmagukat. Legyen az Isten szavainak leleplezése vagy az Ő ítélete és fenyítése – vajon értitek-e, mi Isten végső célja e munkával? Isten végső célja azzal, hogy ily módon végzi munkáját, az, hogy mindenkinek, aki az Ő munkáját megtapasztalja, megadja a lehetőséget annak megismerésére, mi az ember. És mivel jár „annak megismerése, hogy mi az ember”? Ez azzal jár, hogy lehetővé teszi, hogy az ember megismerje saját identitását és státuszát, kötelességét és felelősségét. Azt jelenti, hogy megismerheted, mit jelent embernek lenni, és engedi, hogy megértsd, ki vagy. Ez Isten legvégső célja azzal, hogy az emberekkel megismerteti önmagukat. Akkor tehát miért akarja Isten, hogy az emberek megismerjék Őt? Ez az a különleges kegyelem, amiben Ő az emberiséget részesíti, mert az ember Isten megismerése által sok igazságot megérthet, és sok misztériumba betekintést nyerhet. Az emberek oly sokat nyernek azzal, ha megismerik Istent. Amikor az emberek Istent megismerik, megtanulják, hogyan élhetnek a legértelmesebb módon; így tehát Isten legnagyobb szeretete és legnagyobb áldása az, hogy arra ösztönzi az embert, hogy Isten megismerésére törekedjen. Isten pedig számos módon teszi lehetővé, hogy az emberek megismerjék Őt; ezek közül a legfontosabb az ítélet és fenyítés, az iránymutatás és az Ő szavainak ellátása. Isten természetesen a saját természetét is megismerteti az emberekkel az ítélet és fenyítés által – ami egy rövidebb út Isten megismeréséhez. Mi a végső eredménye annak, ha az emberek meglátják és megismerik Isten természetét? Az, hogy az emberek megtudják, ki Isten, mi az Ő lényege, mi az Ő identitása és státusza, mik az Ő tulajdonai, mi a lénye és mi az Ő természete. Az, hogy mindenki tisztán lássa, hogy ő maga teremtett lény, és Isten az egyedüli Teremtő, és hogy miként kell a teremtett lényeknek alávetni magukat a Teremtőnek. Ha az ember mindezt tudja, életének útja teljesen világossá válik. Amikor az emberek valóban megismerik önmagukat, akkor vajon nem képesek fokozatosan elengedni túlzó vágyaikat és különféle igazságtalan szándékaikat? (De igen.) Tehát képesek akkor elérni azt a pontot, amikor képesek a teljes elengedésre? Ez az egyéntől függ. Egy személy csak akkor képes valóban elengedni túlzó vágyait és Istennel szemben támasztott különféle követeléseit, ha – az Ő munkája révén – ismeretet szerez Istenről, valamint pontos tudás és definíció birtokába jut Isten lényegéről, identitásáról és státuszáról. Csak az ilyen személy képes – Péterhez hasonlóan – kifejezni szívből jövő kívánságát és vágyát arra, hogy Istent szíve legmélyéből szeresse, illetve Isten iránti szeretetét a gyakorlatba ültetni. Így Isten megismerése és az önmegismerés egyaránt nélkülözhetetlen. Azt mondod, szeretni akarod Istent. De tudhatod-e, hogyan kell Őt szeretni, ha nem érted Őt? Mely részei szerethetőek? Melyek a legkedvesebb oldalai? Ha ezt nem tudod, akkor szeretni sem tudod Őt. Nem leszel képes szeretni Őt még akkor sem, ha akarod. Még elképzeléseid is lehetnek Istenről, és akaratlanul is lázadó érzések támadhatnak benned, ami negatív hozzáállást eredményez. Vajon elnyerheti-e Isten jóváhagyását egy ilyen személy? Nem fogja elnyerni. Ha valaki nem ismeri Istent, de mégis azt mondja, hogy szereti Őt, akkor ez az úgynevezett „szeretet” csak egy üres elmélet, amelyet az emberi logika és érvelés hozott létre. Nem Isten ismeretéből fakad, és egyáltalán nem állja meg a helyét Isten előtt. Értitek már, miről beszélek e két kérdésben? (Igen.) Akkor miért nem voltatok képesek ezt most kimondani? Ez is azt bizonyítja, hogy a gyakorlati tapasztalatban szerzett tudásotok önmagatokról zavaros, és hogy nincs valódi ismeretetek Istenről. Tudjátok, mi itt a probléma? (Nem találtuk meg a gyakorlat helyes útját. Nem tudunk mindkét aspektusból, Isten és önmagunk megismerésének aspektusából egyidejűleg belépni. Mivel csak az egyik aspektusból való belépésre fókuszálunk, ez korlátozza életünk gyarapodását.) Ha pedig jelenleg ebben az állapotban vagytok, akkor milyen érettségi fokon álltok? Nem éretlenség ez? Nem álltok-e önmagatok megismerésében nagyon messze Isten követelményétől és mércéjétől? Mindenesetre még mindig nem tudjátok elengedni személyes vágyaitokat és szándékaitokat. Vajon az Istennek való alávetettségetek összhangban van az igazsággal? Képesek vagytok felismerni azt, hogy van Istennek státusza a szívetekben? Sokaknak még most is kételyeik vannak, hogy Isten megtestesülése ember-e vagy Isten. Ők két vasat tartanak a tűzben, mert az egyik pillanatban a földi Istenben hisznek, a másikban a homályos égi Istenben. De vannak, akik még Isten lényegét is kétségbe vonják, és azt kérdezik: „Hogyan lehet a megtestesült Isten és az égi Isten egy és ugyanaz az Isten? Ha valóban Ő az Isten, miért nem tesz csodákat és mutat jeleket?” Ez mutatja, hogy nagyon nincsen meg bennetek a szellemi megértés. Azon az érettségi szinten vagytok, hogy még mindig nem értitek ezt, holott Isten oly sok mindent mond. Most csak azt ismeritek el, hogy Isten testet öltött, és csak a megtestesült Isten által kifejezett igazságot ismeritek el; de Isten lényegéről, identitásáról és státuszáról már alig van ismeretetek. Elmondhatjátok magatokról, hogy ez a tudás a szívetekben nullával egyenlő, nem igaz? (Igaz.) És ez egy ténnyel bizonyítható: Mielőtt az igazság olyan aspektusairól kommunikáltam, mint Isten lényege vagy Isten szándékai, még azt gondoltad, mély tudással rendelkezel Istenről, és Istenben való hited szilárd és rendíthetetlen. De amikor olyan igazságokról kommunikáltam veletek, mint maga Isten, Isten természete és Isten lényege, e szavak és tartalmak erős reakciót váltottak ki szívetekben. Ez a reakció heves volt, nehezen fogadtátok el, és erősen ütközött a szívetekben elképzelt istenekkel. Ez ugye tény? (Igen.) Tehát, amikor olyan dolgokat mondok, amiket korábban még nem hallottatok, először úgy érzitek, lehetetlenség őket elfogadni, mintha nem is értenétek, miről beszélek. Ez azt bizonyítja, hogy túl éretlenek vagytok, olyannyira, hogy még Isten szavait sem vagytok képesek megérteni, vagy felérni azok szintjére. Ahhoz, hogy megértsétek őket, évek tapasztalatára lesz szükségetek.