Az a legkevesebb, hogy az Istent követők képesek legyenek lemondani mindenről, amijük van. Isten egyszer azt mondta a Bibliában: „Aki közületek nem mond le minden vagyonáról, az nem lehet az én tanítványom” (Lukács 14:33). Mit jelent lemondani mindenről, amink van? Azt jelenti, hogy lemondunk a családunkról, lemondunk a munkánkról, lemondunk minden világi összefonódásunkról. Könnyű ezt megtenni? Nagyon nehéz. Megfelelő akarat nélkül egyáltalán nem lehet elérni. Amikor valakinek megvan az akarata a lemondásra, akkor természetesen megvan az akarata a nehézségek elviselésére. Ha valaki nem képes elviselni a nehézségeket, nem lesz képes lemondani semmiről – akkor sem, ha szeretné. Vannak, akiknek miután lemondtak a családjukról és eltávolodtak a szeretteiktől, honvágyuk támad, miután egy ideig teljesítették a kötelességüket. Ha igazán nem bírják elviselni, akkor lehet, hogy titokban hazaszaladnak, hogy körülnézzenek, majd visszatérnek, hogy teljesítsék a kötelességeiket. Azok között, akik azért hagyták el az otthonukat, hogy a kötelességüket teljesítsék, vannak, akiknek akaratukon kívül hiányoznak a szeretteik újévkor és más ünnepeken, és éjszaka, amikor mindenki más alszik, titokban sírnak. Amikor végeztek, imádkoznak Istenhez, és sokkal jobban érzik magukat, majd folytatják a kötelességük teljesítését. Bár ezek az emberek képesek voltak lemondani a családjukról, a nagy fájdalmat nem képesek elviselni. Ha még a hús-vér testi kapcsolatok iránti érzelmeiket sem tudják levetni, hogyan lesznek képesek arra, hogy valóban feláldozzák magukat Istenért? Vannak, akik képesek arra, hogy lemondjanak mindenről, amijük van, és kövessék Istent, lemondva a munkájukról és a családjukról – de vajon mi a céljuk ezzel? Vannak, akik kegyelmet és áldásokat akarnak nyerni, és vannak, akik Pálhoz hasonlóan csak a koronát és a jutalmat hajszolják. Kevés ember mond le mindenről, amije van, hogy elnyerje az igazságot és az életet, és elérje az üdvösséget. Ezek közül melyik törekvés felel tehát meg Isten szándékainak? Természetesen az igazságra való törekvés és az élet elnyerése. Ez teljesen összhangban áll Isten szándékaival, és ez az Istenbe vetett hit legfontosabb része. Elnyerheti-e valaki az igazságot, ha nem tudja elengedni a világi dolgokat vagy a vagyont? Egyáltalán nem. Vannak néhányan, akik lemondtak mindenről, amijük van, és felvállalták a kötelességeiket, de nem törekszenek az igazságra, és mindig felületesen teljesítik a kötelességeiket. Miután néhány évig így sodródnak, nincs semmilyen tapasztalati tanúságtételük, és egyáltalán nem nyertek semmit. Akik csak a hírnévre, a haszonra és a státuszra törekednek, és az antikrisztusok útját járják, még kevésbé képesek az igazság elnyerésére. Sok ember Istenbe vetett hite csak abból áll, hogy szabadidejében teljesíti néhány kötelességét. Könnyű lesz az ilyen embereknek elnyerni az igazságot? Nekem úgy tűnik, hogy nem. Az igazság elnyerése nem egyszerű dolog. Sok nehézséget kell elviselni, és nagy árat kell fizetni. Különösen az ítélet és a fenyítés, a próbatételek és a finomítás, valamint a megmetszés nehézségeit kell megtapasztalni. Mindezeket a nehézségeket el kell viselni. Az ember nem nyerheti el az igazságot anélkül, hogy sok fájdalmat ne szenvedne el. Hányszor kell imádkozni Istenhez és keresni az igazságot ez alatt az idő alatt? Hány bánatkönnyet kell Isten előtt hullatni? Mennyit kell elolvasni Isten szavaiból, hogy megvilágosodhassunk és világosságot nyerhessünk? Hány lelki csatát kell átélnünk, mielőtt legyőzhetjük a Sátánt? És mennyi ideig tart mindezek megtapasztalása? Hány év, mire végre képesek leszünk elnyerni az igazságot és Isten jóváhagyását? Nézzétek meg Péter tapasztalatát, és tudni fogjátok. Vajon Isten üdvössége és az ember tökéletesítése olyan egyszerű, mint az emberek képzelik? Nem egyszerű dolog lemondani mindarról, amink van. Mit jelent valójában lemondani mindarról, amink van? „Mindaz, amink van” több, mint csupán a külső dolgok, több, mint a családunk, a szeretteink és a barátaink, és több, mint a munkánk, a fizetésünk, a vagyonunk és a kilátásaink. Ezeken a dolgokon túl magában foglalja az elme és a szellem dolgait: a tudást, a tanulást, a dolgok szemléletmódját, az élet szabályait, a hús-vér testi preferenciákat, valamint azokat a dolgokat, amelyeket az ember követ és amelyekre törekszik, mint például a hírnév, a haszon és a státusz. A mindenről való lemondás főként ezekből a dolgokból áll: ezek mind részei annak, hogy mit jelent lemondani mindarról, amink van. Könnyű egy csapásra lemondani a külső dolgokról. Azok a dolgok azonban, amelyeket az emberek kedvelnek, amelyekre törekednek és amelyeket a szívük mélyén támogatnak, azok a legfontosabbak és legértékesebbek számukra, azok képviselik mindazt, amink van, és azokról a legnehezebb lemondani. A fő ok, amiért a legtöbb ember jelenleg nem tud lemondani, az, hogy nem tudják elengedni ezeket a dolgokat, mivel ezek azok, amiket a legjobban becsülnek és a legértékesebbnek tartanak. Például a hírnév, a haszon és a státusz, vagy a dicsőség és a szerencse, az ember szeretett karrierje vagy legértékesebb dolgai – ezek jelentik az ember összes tulajdonát, és ezek azok a dolgok, amelyekről a legnehezebb lemondani. Volt egy bankigazgató, aki eljutott az Istenbe vetett hitig. Látta, hogy Isten szavai valóban az igazságot jelentik, és látta, hogy minden, amit Isten tesz, az ember megmentésének műve. Amikor azonban úgy döntött, hogy lemond mindarról, amije van, és követi Istent, nehézséget jelentett neki a bankban betöltött pozíciója. Egyik pillanatban azt gondolta: „A banki pozícióm értékes dolog. Jól fizetett és befolyásos”. A következő pillanatban pedig azt gondolta: „Ha hiszek Istenben, elnyerhetem az igazságot és az örök életet. Ez az, ami fontos.” Állandó harc folyt a szívében. Az egyik pillanatban bankigazgató akart lenni, a következőben pedig hinni akart Istenben. Az egyik pillanatban a pénz után akart kapkodni, a következőben pedig el akarta nyerni az igazságot. Az egyik pillanatban nem tudta elengedni a státuszát, a következőben pedig az örök életet akarta elnyerni. A szíve ide-oda ingadozott. A bankigazgatói státusza egyszerűen túl értékes volt számára, és nem tudta elengedni. Számtalan hónapon keresztül vívta ezt a harcot a szívében, míg végül, talán vonakodva, de elengedte. Milyen nehéz volt neki lemondani mindarról, amije volt! Bár tudta, hogy a bankigazgatói pozíciója múlandó dolog, ami úgy eltűnhet, mint egy füstpamacs, mégsem volt könnyű elengednie. Vannak emberek, akik orvosok, ügyvédek vagy magas rangú vezetők, magas fizetéssel és jövedelemmel. Nem könnyű elengedni ezeket a dolgokat: ki tudja, hány hónapba telhet, amíg megküzdenek magukban, hogy elengedjék. Ha valaki több évig küzd, mielőtt elengedné ezeket a dolgokat, és addigra Isten munkája már a végére ér, lesz-e akkor még értelme? Akkor az ember már csak katasztrófákra juthat, jajgatva és fogcsikorgatva. Csak akkor leszel képes belépni Isten országába, ha képes vagy lemondani mindenről, ami számodra a legfontosabb, hogy Istent kövesd és teljesítsd a kötelességedet, az igazságra törekedj, és elnyerd az életet. Mit jelent belépni Isten országába? Azt jelenti, hogy képes vagy lemondani mindenről, amid van, és követni Istent, hallgatni a szavaira és alávetni magad a rendeltetéseinek, mindenben alávetni magad Neki: azt jelenti, hogy Ő lett az Urad és az Istened. Isten számára ez azt jelenti, hogy beléptél az országába, és bármilyen katasztrófák is érjenek, az oltalmát élvezed és képes leszel túlélni – az országának népéhez tartozol. Isten el fog ismerni a követőjének, vagy felajánlja az ígéretét, hogy tökéletessé tesz – de első lépésként Krisztust kell követned. Csak így lesz szereped a királyság képzésében. Ha nem követed Krisztust, és kívül állsz Isten országán, Isten nem fog elismerni. És ha Isten nem ismer el, bár üdvözülni szeretnél, és el akarod nyerni Isten ígéretét és tökéletességét, vajon képes leszel elérni ezeket a dolgokat? Nem leszel. Ha el szeretnéd nyerni Isten elismerését, először alkalmasnak kell lenned, hogy belépj az országába. Ha képes vagy lemondani mindenről, amid van, hogy az igazságra törekedj, ha az igazságot tudod keresni a kötelességed teljesítése során, ha az alapelvek szerint tudsz cselekedni, és ha igaz tapasztalati tanúságtétellel rendelkezel, akkor alkalmas vagy arra, hogy belépj Isten országába és megkapd az ígéretét. Ha nem tudsz lemondani mindenről, amid van, hogy Istent kövesd, akkor még arra sem vagy alkalmas, hogy belépj az országába, és egyáltalán nem tarthatsz igényt az áldására és az ígéretére. Jelenleg sokan vannak, akik lemondtak mindenről, amijük van, és kötelességeket végeznek Isten házában, mégsem lesznek feltétlenül képesek elnyerni az igazságot. Szeretni kell az igazságot, és el kell tudni fogadni, mielőtt elnyerhetnék. Ha valaki nem törekszik az igazságra, nem tudja elnyerni. Nem is beszélve azokról, akik szabadidejükben végzik a kötelességüket – az ő Isten munkájához kapcsolódó tapasztalataik annyira korlátozottak, hogy az igazság elnyerése nehezebb lesz számukra. Ha valaki nem teljesíti a kötelességét, vagy nem törekszik az igazságra, elszalasztja azt a csodálatos lehetőséget, hogy elérje Isten üdvösségét és tökéletességét. Vannak, akik azt állítják, hogy hisznek Istenben, de nem teljesítik a kötelességeiket, és világi dolgokra törekednek. Ezzel lemondanak mindenről, amijük van? Ha valaki így hisz Istenben, vajon képes-e a végsőkig követni? Nézd meg az Úr Jézus tanítványait: voltak közöttük halászok, parasztok és egy vámszedő. Amikor az Úr Jézus megszólította őket, és azt mondta: „Kövessetek Engem”, felhagytak a munkájukkal, és követték az Urat. Nem gondoltak arra, hogy mi lesz az állásukkal, és arra sem, hogy lesz-e módjuk a túlélésre a világban ezután, hanem azonnal követték az Úr Jézust. Péter teljes szívvel odaadta magát, mindvégig teljesítette az Úr Jézus megbízatását, és kitartott a kötelessége mellett. Egész életében Isten szeretetére törekedett, és végül Isten tökéletessé tette. Most is vannak olyan emberek, akik nem tudnak lemondani mindenről, amijük van, és mégis be akarnak menni az országba. Ők vajon nem álmodoznak?

Az Istenbe vetett hithez nem elég a lelkesedés. Meg kell értened az Ő szándékait, a módszerét az emberek tökéletesítésére, azt, hogy kiket tökéletesít, és azt a hozzáállást és nézetet, amellyel az embernek Isten embereket tökéletesítő tevékenységéhez kell viszonyulnia. Isten követőjeként továbbá tudnod kell, hogy mennyire fontos Isten útját követni. Ez összefügg azzal a kérdéssel, hogy az ember elnyerheti-e az igazságot. Isten útjának követése az igazság gyakorlását jelenti. Csak az igazság gyakorlása által veti alá magát az ember igazán Istennek, ezért az igazság gyakorlása elengedhetetlen az igazság elnyeréséhez. Ha valaki nem érti az igazságot, vagy nem tudja, hogyan gyakorolja azt, akkor nem lesz módja, hogy elnyerje. Ezért az Istenbe vetett hit legfontosabb része az igazság gyakorlása. Csak azok érhetik el az Istennek való alávetettséget, akik gyakorolják az igazságot, csak ők érthetik meg teljesen az igazságot, és csak azok ismerik meg Istent, akik teljesen megértik az igazságot. Mindezeket a dolgokat az igazság gyakorlásával lehet elérni. Attól függetlenül, hogy hány ember hisz Istenben, Isten azt nézi, hogy közülük kik követik az Ő útját, kik gyakorolják az igazságot, és kik vetik igazán alá magukat Neki. Az Istenben hívőknek meg kell érteniük az igazságot, és gyakorolniuk kell, hogy olyan emberekké váljanak, akik követik az Ő akaratát, és alávetik magukat Neki. Akik az igazságra törekednek, azoknak először meg kell érteniük, hogy az embereknek miért kell hinniük Istenben az életükben, hogyan végzi Isten az ember megmentésének munkáját, mióta a földre jött, és mit kell elérni az igazságra való törekvés során, mielőtt elérik az üdvösséget, és alkalmasak lesznek rá, hogy megkapják Isten ígéretét és áldását. A múltban senki nem értette ezeket az igazságokat. Mindenki az emberi elképzelések és képzelődések alapján hitt Istenben, és azt gondolta, hogy az Istenbe vetett hit az áldások, a korona és a jutalom megszerzéséről szól. Ennek eredményeként mindannyian Isten szándékai ellen fordultak, letértek az igaz útról, és az antikrisztusok útjára léptek. Ezért ha valaki meg akarja érteni az igazságot, el akarja nyerni az igazságot és üdvözülni akar, akkor ki kell javítania ezeket a múltbeli téves nézeteket az Istenbe vetett hitről. Különösen az emberek vallási elképzelései és képzelődései, valamint teológiai nézetei abszurdak: mindegyikük szemben áll az igazsággal, és tetszetős téveszme. Isten egyáltalán nem helyesli, ahogyan a vallásos emberek hisznek. Ha az emberek továbbra is így hisznek benne, és áldásokat, koronát és jutalmat hajszolnak – ha továbbra is ilyen hozzáállással hisznek Istenben, vajon képesek lesznek elnyerni az igazságot és az életet? Egyáltalán nem. Milyen szemléletet kellene tehát magukévá tenniük az embereknek az Istenbe vetett hitükben? Azzal kell kezdened, hogy megérted Isten szándékait, és világosan látod, hogyan menti meg az embereket. Ha nem keresed az igazságot, hanem továbbra is a saját elképzeléseid és képzelődéseid szerint hiszel Istenben, ha továbbra is a hírnevet, a hasznot, a státuszt, a vagyont és a világi dolgokat hajszolod, akkor még ha meg is nyered az egész világot, vajon megéri-e, ha végül az életedbe kerül? Vannak, akik azt mondják: „Ha már elég pénzt kerestem és sikeres karriert futottam be, amikor teljesítettem az ambícióimat és megvalósítottam az álmaimat, akkor eljövök és jó hívő leszek”. Isten megvár téged? Isten munkája megvár téged? Ha nem tudod ezeket a dolgokat most elengedni, akkor Isten nem követeli, hogy ezt azonnal megtedd, de gyakorolnod kell az elengedést. Ha tényleg nem tudod megtenni ezt, akkor imádkozz Istenhez, és hagyatkozz Őrá. Engedd, hogy vezessen téged. Ezen felül együtt kell működnöd és végre kell hajtanod a kötelességeidet. Mi a célja a kötelesség végrehajtásának? Valójában a jó cselekedetek előkészítését szolgálja. Még ha végül nem is tudsz teljesen tökéletességre jutni, legalább néhány jótettet elő kell készítened, hogy amikor eljön az idő, hogy Isten megjutalmazza a jót és megbüntesse a gonoszt, akkor számot adhass ezekről Neki. Isten munkája egy nap véget ér, és elkezdi a jót megjutalmazni, a rosszat pedig megbüntetni. Számon fogja kérni rajtad a jótetteidet, és ha nincsenek, akkor véged – biztosan meg leszel büntetve. Tegyük fel például, hogy körülbelül tíz éve hiszel Istenben, és a legértékesebb kötelességed, amelyet végrehajtottál, csak annyi volt, hogy szabadidődben terjesztetted az evangéliumot, és ezáltal hoztál néhány új hívőt. Még azt sem tudod, hogy ezek az emberek képesek lesznek-e a végén szilárdan megállni. Tudsz-e erről számot adni Istennek? Nyilván képtelen leszel rá. Át kell gondolnod, hogy milyen eredményekről tudsz Istennek számot adni, és milyen tapasztalati tanúságtétellel kell rendelkezned ahhoz, hogy Isten elégedett legyen, és hogy elismerjen téged a követőjeként. Nem elégedhetsz meg azzal, hogy csupán elismered Isten jelenlegi megtestesülésének tényét, elfogadod a szívedben az utolsó napok Krisztusát, és semmi több. Isten a valódi tapasztalati tanúságtételedet és a munkájának való alávetettséged gyümölcseit akarja látni. Isten végül azt fogja megvizsgálni, hogy elnyerted-e az igazságot, és van-e életed. Meg kell értened Isten szándékait. Ha csupán a nevedet írod be a gyülekezet névsorába, vagy kötelességet végzel, de nem törekedsz az igazságra, és néhány évnyi Istenbe vetett hit után nem rendelkezel tapasztalati tanúságtétellel, akkor Isten még mindig elismerhet téged? Ha Isten nem ismer el téged, akkor kívül maradsz az Ő házán. Ha csupán azt állítod, hogy hiszel Istenben, de nem törekedsz az igazságra, akkor mit nyerhetsz végül Istenbe vetett hiteddel? Messze elmaradsz az Isten által megkövetelt mércéktől! Az igazság elnyerése nem olyan egyszerű, mint ahogyan az emberek képzelik: sok próbatételt és nyomorúságot, sok fájdalmat és finomítást kell elviselni, mielőtt el tudják nyerni az igazságot és megismerik Istent. Amikor megtapasztalod Isten munkájának ezt a módját, vajon megmenekülhetsz, ha nem hagysz fel mindeneddel, hogy Őt kövesd? Megtapasztalhatod-e Isten munkáját, ha csak a szabadidőd egy részében hiszel Benne? Hogyan tapasztalhatod meg úgy, hogy otthon hiszel Istenben? Hogyan tapasztalhatod meg, ha a külvilágban élsz? Ezért Isten követésének feltétele, hogy az ember lemondjon mindenről, amije van. Ha nem tudsz lemondani mindenről, amid van, akkor egyáltalán nem tudod elnyerni az igazságot, és ha nem tudod elnyerni az igazságot, akkor nem vagy alkalmas arra, hogy belépj Isten országába. Ez olyan tény, amelyet senki sem tud megváltoztatni.

The Hungarian Bible verses found in this audio are from the Hungarian Revised New Translation Bible (Translated in 1975, revised in 1990 and 2014) © Hungarian Bible Society 1975, 1990, 2014. Used by permission of the Hungarian Bible Society.