Amikor Színím megvalósul a földön – amikor a királyság megvalósul – nem lesz többé háború a földön; soha többé nem lesznek éhínségek, járványok és földrengések; az emberek abbahagyják a fegyvergyártást; mindenki békében és stabilitásban fog élni; normális kapcsolat lesz az emberek között, és normális kapcsolat lesz az országok között is. A jelen azonban nem hasonlít ehhez. Az ég alatt mindenütt káosz uralkodik, és fokozatosan minden országban puccsok támadnak. Isten kijelentései nyomán az emberek fokozatosan megváltoznak, és belülről lassan minden ország szétszakad. Babilon szilárd alapjai kezdenek meginogni, mint egy homokvár, és amint Isten szándékai változnak, a világban észrevétlenül óriási változások történnek, és mindenféle jelek tűnnek fel bármikor, amelyek megmutatják az embereknek, hogy elérkezett a világ utolsó napja! Ez Isten terve; ezek azok a lépések, amelyekkel Ő munkálkodik, és biztosan minden ország darabokra fog szakadni. A régi Szodoma másodszor is elpusztul, és így azt mondja Isten: „A világ összeomlik! Babilon bénultan áll!” Istenen kívül senki sem képes ezt teljesen megérteni; végül is az emberek tudatosságának van egy határa. A belügyminiszterek például tudhatják, hogy a jelenlegi körülmények instabilak és kaotikusak, de nem képesek foglalkozni velük. Csak sodródnak az árral, és szívük mélyén reménykednek abban, hogy eljön a nap, amikor emelt fővel járhatnak, hogy eljön a nap, amikor újra felkel keleten a nap, beragyogja a földet, és visszafordítja ezt a nyomorúságos helyzetet. Azt azonban kevesen tudják, hogy amikor a nap másodszor is felkel, a felkelése nem a régi rend helyreállítását jelenti – hanem újjáéledést, mélyreható változást. Ez Isten terve az egész világegyetemmel. Új világot hoz létre, de mindenekelőtt megújítja az embert.

(Az Ige, I. kötet – Isten megjelenése és munkája. A misztériumok értelmezései, 22. és 23. fejezet)