Miután hallottatok ezekről az emberek képeségének értékelésére használt különféle konkrét megnyilvánulásokról, értékelitek magatokat és rájöttök, hogy a többségeteknek csak átlagos a képessége, és nem éri el a jó képesség szintjét. Nos, kik azok, akik elérik a jó képesség szintjét? Ők azok, akiket a Szentlélek használ. Ha Isten jó képességet ad neked, olyan munkát kell vállalnod, ami a jó képességhez illik. Ha nem szükséges ilyen munkát vállalnod, akkor már egész jó, hogy Isten átlagos képességet adott neked – ez Isten kegyelme. Ha Isten átlagos képességet ad neked, nem tudsz igencsak jelentős munkát végezni, úgyhogy nem válhatsz arrogánssá. Ez oltalom számodra. A kapott átlagos képességeddel nincs olyan tőkéd, amellyel dicsekedj, sem világrengető hozzájárulásokat nem tudsz tenni. Mindig erre kell gondolnod: „Átlagos a képességem, sem ezen a területen, sem azon a területen nem vagyok jó. Megfontoltnak kell lennem és keresnem kell az igazságalapelveket a kötelességem végzése során.” Amikor úgy érzed, hogy minden szempontból vannak hiányosságaid, sokkal jobb magaviseletűvé és sokkal szabálykövetőbbé, sokkal visszafogottabbá fogsz válni. Például függetlenül attól, hogy milyen munkát végzel, hogy felügyelő vagy egy átlagos tag vagy, milyen lenne a gondolkodásmódod, ha egy bizonyos időszak során a munkád viszonylag zökkenőmentesen zajlik, hoz némi eredményt és az eredmények viszonylag kiemelkedőek, te pedig megerősítést kapsz a Fennvalótól? (Önelégültté válnánk, úgy éreznénk, hogy jók vagyunk, és többé nem keresnénk könnyen az igazságot.) Ezután nehézzé válna számodra a szabályok követése és az, hogy két lábbal a földön járj a magaviseletedben. Ez nagyon veszélyes kísértés a számodra; ez nem jó jel. Ugyanakkor mivel híján vagy különféle képességeknek, vagy hiányosságaid vannak bennük, és a munkavégzés során vagy nem veszel figyelembe egy szempontot, vagy nem látsz előre, illetve figyelmen kívül hagysz és elfelejtesz egy másikat, vagy megmetszenek az egyik szempont tekintetében, vagy visszaesésekkel és csapásokkal szembesülsz egy másikkal kapcsolatban, a szíved mélyén állandóan figyelmezteted magad: „Nem vagyok alkalmas. Gyenge a képességem és nem értem az igazságot. Nem értem az alapelveket.” Ily módon nagyon óvatossá válsz a dolgok végzésében, nagyon tartasz attól, hogy hibát követsz el és megmetszenek, nagyon félsz attól, hogy akadályozol és zavarsz, és attól, hogy hézagokat teremtesz a munkában, ami veszteségeket eredményez. Mivel a különböző szempontokat illetően a képességeid hiányoznak vagy mind nagyon átlagosak, az arra való tehetséged, hogy hozzáértő légy a munkában, szintén nagyon átlagos, és az általad végzett munka is nagyon átlagos. Ezért úgy érzed, hogy nincs mivel dicsekedni – még ha tényleg sikerül is elérni némi nehezen megszerzett eredményt, csak azután éred el, hogy sok nehézséget viseltél el és óriási erőfeszítéseket tettél a színfalak mögött. Mások előtt úgy akarsz tenni, mintha alkalmas és igen jó lennél, a szívedből azonban hiányzik az önbizalom. Tudod, hogy bármit is csinálsz, nem tudod jól csinálni, és még mindig szükséged van arra, hogy a Fennvaló átvilágítsa. Egyes dolgokban csak akkor ébredsz rá, hogy hol hibáztál, amikor metszéssel szembesülsz, és csak akkor látod meg, hogy mennyire hihetetlenül gyenge a képességed. Ily módon nem fogsz tudni arrogánssá válni. Nevezetesen mindig lesz körülötted valaki, aki jó képességű, aki felülmúl téged, és mindig ott lesz az igazság és az Isten által megkövetelt normák, amelyek megfékeznek. Így érzed: „Azt a kevés munkát is csak azért tudom elvégezni, mert a Fennvaló átvilágította és úgy döntött; csak azért lett készen, mert a Fennvaló ismételten megvizsgálta, ellenőrizte és helyesbítette azt. Nincs mivel dicsekednem.” Amikor a következő alkalommal csinálsz valamit, még mindig arra gondolsz, hogy megcsillogtatod a készségeidet, de mégsem sikerül jól csinálnod és sosem tudsz kitűnni. Pontosan azért, mert a képességed és az adottságaid korlátozottak, a kötelességeid végzésének hatásai mindig átlagosak, soha nem érik el az általad eszményített szintet vagy színvonalat. Tehát öntudatlanul is folyamatosan felismered, hogy nem vagy semmiféle kiemelkedő, semmiféle felsőbbrendű vagy rendkívüli ember. Fokozatosan megérted, hogy a képességed nem olyan jó, mint amilyennek képzelted, hanem inkább nagyon is hétköznapi. Ez az előremutató folyamat nagyon hasznos a számodra, hogy megismerd önmagad – gyakorlatias módon tapasztalsz meg néhány kudarcot és visszaesést, és belső reflexió után pontosabbá válsz a szinted, adottságaid és képességed felmérésében. Mindinkább felismered, hogy nem vagy jó képességű ember, hogy habár lehetnek bizonyos erősségeid és adottságaid, van némi ítélőképességed, vagy olykor van néhány ötleted és terved, még mindig nem ütöd meg az igazságalapelvek mértékét, távol vagy Isten követelményeitől és az igazság mércéitől, sőt az igazságvalóság birtoklásának normájától még távolabb vagy – tudat alatt ilyen ítéleteid és értékeléseid vannak önmagadról. Önmagad megítélésének és értékelésének folyamata során az önismereted egyre pontosabbá válik, és egyre kevesebb lesz a romlott beállítottságaidból és a romlottság feltárulásaiból, visszafogottabbá és kontrolláltabbá válnak. Természetesen nem a romlott beállítottságaid kontrollálása a cél. Mi a cél? A cél az, hogy amint a romlott beállítottságaid kontroll alá kerülnek, fokozatosan megtanuld az igazságot keresni, és az, hogy jól nevelt módon viselkedj, ne próbálj mindig hangzatos eszméket szajkózni vagy felvágni a készségeiddel, ne törekedj mindig versenyszerűen arra, hogy a legjobb vagy a legerősebb légy, és ne próbáld mindig igazolni önmagad. Miközben ez a tudatosság folyamatosan mélyen a szívedbe vésődik, elgondolkodsz majd: „Kutatnom kell, melyek az erre vonatkozó igazságalapelvek, és mit mond erről Isten”. Ez a tudatosság fokozatosan megalapozottá válik a szíved mélyén, és egyre növekvő mértékben keresed, ismered el és fogadod el Isten szavát és az igazságot, ami számodra az üdvözülés reményét jelenti. Minél inkább el tudod fogadni az igazságot, a romlott beállítottságaid annál kevésbé fogják felfedni magukat; még ennél is jobb eredmény, hogy több lehetőséged lesz arra, hogy Isten szavát használd gyakorlási mérceként. Vajon ez nem az üdvösség útján való fokozatos elindulás? Vajon ez nem jó dolog? (De igen.) Ám ha minden adottságod felsőbbrendű és tökéletes, és rendkívüli az emberek között, akkor tudod-e még mindig az igazságot keresni, miközben ügyeket intézel, és a kötelességeidet végzed? Ezt nehéz megmondani. Egy olyan embernek, aki minden területen rendkívüli képességekkel bír, nagyon nehéz csendes szívvel, illetve alázatos hozzáállással Isten elé járulnia, hogy megismerje önmagát, megismerje a hibáit és a romlott beállítottságait, és eljutni arra a pontra, hogy keresi az igazságot, elfogadja az igazságot, majd gyakorolja az igazságot. Meglehetősen nehéz ezt megtenni, nem igaz? (De igen.)

Abban, hogy az emberek átlagos képességűek, benne vannak Isten jó szándékai; abban, hogy az emberek gyenge képességűek, szintén benne vannak Isten jó szándékai. Mivel Isten meg akar menteni téged, nem ad túlságosan jó képességet neked. Miért? Isten különféle veleszületett körülményeket ad az embereknek, mint például a családi hátterük, a megjelenésük, az ösztöneik, a személyiségük és a különféle életképességek. Isten még bizonyos erősségeket, érdeklődési köröket és hobbikat is ad az embereknek, és egyeseket különleges adottságokkal is megajándékoz. Ez elegendő. Ezek elegendőek a személyes túlélésed fenntartásához. Ezekkel együtt rendelkezel az önálló élethez szükséges képességgel és feltételekkel, és egy bizonyos szintű képesség alapján el tudod fogadni Isten szavait, különböző mértékig le tudod vetni a romlott beállítottságaidat, és el tudod érni az üdvösséget. Ezért nem ad Isten túlságosan magas szintű képességet az embereknek. Isten nem ad az embereknek túlzottan jó képességet. Egyrészt azért, hogy az emberek ezzel az alapvető állapotukkal egy kicsit meg tudjanak maradni két lábbal a földön, és hogy annak alapján, hogy érzik, hogy ők közönséges, átlagos emberek, romlott beállítottságú emberek, készségesen el tudják fogadni Isten munkáját és Isten üdvösségét. Az embereknek csak így van meg az alapfeltételük ahhoz, hogy elfogadják Isten szavait. Másrészt, ha az embereknek nagyon jó a képességük, vagy kivételesen gyors az elméjük, nagyon erős képességekkel rendelkeznek minden téren, kivételesek, és minden könnyedén megy nekik a világban – sok pénzt keresnek az üzleti életben, különösen zökkenőmentes a politikai karrierjük, minden helyzetben könnyedén boldogulnak, úgy érzik magukat, mint hal a vízben –, akkor az ilyen emberek nem könnyen tudnak Isten elé járulni és elfogadni Isten üdvösségét, igaz? (Igaz.) A legtöbben azok közül, akiket Isten megment, nem töltenek be magas pozíciót a világban vagy az emberek között a társadalomban. Mivel a képességük és az adottságaik átlagosak vagy akár gyengék, és küszködnek azért, hogy népszerűséget vagy sikert találjanak a világban, és mindig úgy érzik, hogy a világ zord és igazságtalan, szükségük van a hitre, és végül Isten elé járulnak, és bemennek Isten házába. Ez egy alapvető feltétel, amelyet Isten a kiválasztásuk során az embereknek ad. Csak akkor lehet meg benned a vágy Isten üdvösségének elfogadására, ha megvan benned ez az igény. Ha a feltételeid minden szempontból nagyon jók és alkalmasak lennének a világban való törekvésre, és mindig nevet akarsz szerezni magadnak, akkor nem lenne meg benned a vágy Isten üdvösségének elfogadására, sőt még csak lehetőséged sem lenne arra, hogy részesülj Isten üdvösségében. Még ha átlagos vagy gyenge képességgel bírsz is, még mindig sokkal áldottabb vagy, mint a nem hívők, olyan szempontból, hogy lehetőséged van arra, hogy Isten megmentsen. Ezért a gyenge képesség nem a hibád, és nem is akadálya annak, hogy levesd a romlott beállítottságaidat és elérd az üdvösséget. Végeredményben Isten az, aki ezt a képességet adta neked. Annyid van, amennyit Isten ad neked. Ha Isten jó képességet ad neked, akkor jó képességed van. Ha Isten átlagos képességet ad neked, akkor a képességed átlagos. Ha Isten gyenge képességet ad, akkor a képességed gyenge. Amint ezt megérted, el kell fogadnod Istentől, és képesnek kell lenned alávetni magad Isten szuverenitásának és intézkedésének. Melyik igazság képez alapot az alávetettséghez? Az, hogy Isten ilyen intézkedéseiben benne vannak Isten jó szándékai, Isten részletekbe menően gondos, az embereknek pedig nem szabad panaszkodniuk, vagy félreérteniük Isten szívét. Isten nem fog nagyra becsülni téged a jó képességed miatt, és nem fog lenézni vagy megvetni a gyenge képességed miatt. Mi az, amit Isten megvet? Isten az olyan embereket veti meg, akik nem szeretik, illetve nem fogadják el az igazságot, az olyan embereket, akik értik az igazságot, de nem gyakorolják azt, azokat az embereket, akik nem teszik meg, amire képesek, az olyan embereket, akik nem képesek mindent beleadni a kötelességeikbe, mégis mindig extravagáns vágyaik vannak, mindig státuszt akarnak, mindig pozícióért versengenek, és mindig követeléseket támasztanak Vele szemben. Ez az, amit Isten undorítónak és megvetésre méltónak talál. Eleve gyenge képességű vagy, esetleg semmilyen képességgel nem rendelkezel, képtelen vagy bármilyen munkát végezni, mégis mindig vezető akarsz lenni; mindig versengsz a pozícióért és a hatalomért, és mindig azt akarod, hogy Isten végleges választ adjon neked, mondja azt, hogy a jövőben beléphetsz a királyságba, áldásokban részesülhetsz, és jó rendeltetési helyed lehet. Az, hogy Isten kiválasztott téged, már egy hatalmas felmagasztalás, de te az egész karját akarod, amikor a kisujját nyújtja. Isten már megadta neked, amit kapnod kell, és már sokat nyertél Istentől, de te továbbra is észszerűtlen követeléseket támasztasz. Ez az, amit Isten megvet. Nagyon gyenge a képességed, vagy még az emberi intelligenciát sem éred el, Isten mégsem úgy bánik veled, mint egy állattal, hanem mégis emberi lényként kezel. Ezért azt kell tenned, amit egy embernek tennie kell, azt kell mondanod, amit egy embernek mondania kell, és mindent, amit Isten adott neked, Tőle származóként kell elfogadnod. Bármilyen kötelességet tudsz is elvégezni, azt végezd el. Ne hagyd cserben Istent. Csak mert Isten emberi lényként bánik veled, amikor a kisujját nyújtja, ne akard az egész karját, mondván: „Mivel Isten emberként bánik velem, jobb képességet kellene adnia nekem, hadd legyek csapatfőnök, felügyelő vagy vezető. Az lenne a legjobb, ha ezt úgy tenné, hogy nekem ne kelljen semmilyen fárasztó munkát végeznem, hogy Isten háza ingyen ellásson engem, és ne kelljen erőfeszítést tennem vagy fáradoznom, lehetővé téve, hogy azt tegyem, amit akarok.” Ezek mind észszerűtlen követelések. Ezek nem azok a megnyilvánulások vagy kérések, amelyekkel egy teremtett lénynek rendelkeznie kellene, vagy amelyekkel elő kellene állnia. Isten nem a gyenge képességed szerint bánt veled, hanem kiválasztott téged, és lehetőséget adott neked, hogy végezd a kötelességedet. Ez Isten általi felmagasztalás. Nem akarhatod a karját, amikor a kisujját nyújtja, és nem támaszthatsz észszerűtlen követeléseket Istennel szemben. Ehelyett inkább köszönetet kell mondanod Istennek és teljesítened kell a kötelességedet, hogy viszonozd Isten szeretetét. Ez Isten követelménye veled szemben. A képességed gyenge, de Isten nem támasztott veled szemben olyan követelményeket, amilyeneket a jó képességűekkel szemben támaszt. Hiányzik a képességed és az intelligenciád, de Isten nem követelte meg tőled, hogy elérd azokat a mércéket, amelyeket a jó képességű emberek képesek elérni. Bármi is az, amit meg tudsz tenni, csak tedd meg azt. Isten nem kényszerít egy halat arra, hogy a szárazföldön éljen. Csak arról van szó, hogy neked magadnak mindig extravagáns vágyaid vannak, és sosem vagy hajlandó hétköznapi ember lenni, egy átlagember, gyenge képességgel; az a helyzet, hogy nem akarod elvégezni ezeket a fáradságos feladatokat, amelyek nem állítanak téged reflektorfénybe, és a kötelességed végzése közben sosem szereted a nehézséget, és mindig ódzkodsz a kimerüléstől, megválogatod, hogy mit végezz el; mindig akaratos vagy, és mindig megvannak a saját terveid és preferenciáid – nem arról van szó, hogy Isten igazságtalanul bánt volna veled. Hogyan kellene tehát az embereknek helyesen megközelíteniük a saját képességüket? Először is bármilyen képességet is ad neked Isten, el kell fogadnod azt Istentől, és alá kell vetned magad Isten szuverenitásának és rendezésének. Ez az a legalapvetőbb gondolat és nézőpont, amellyel az embereknek rendelkezniük kell. Ez a nézőpont helyes, és minden helyzetben megállja a helyét. Ez az az igazságalapelv, amely állandó marad, bárhogyan is változnak a dolgok. Másrészt, függetlenül attól, hogy a képességed jó, átlagos, gyenge vagy nem létezik, végezned kell azt a munkát, amelyet a képességed meg tud valósítani. Semmit se tarts vissza, és a kitűnést se keresd. Függetlenül attól, hogy jó vagy átlagos képességű vagy, csak a képességed és az adottságod körén belül eső dolgokat tudod végezni; nincs mivel dicsekedni – Isten ezt adta neked; ezt fel kell ajánlanod. Az egész lényedet, a leheletedet, a veleszületett körülményeidet, és a képességed minden szempontjából meglévő adottságaidat Istentől kaptad. Az általad jelenleg értett különféle igazságalapelvekkel is Isten látott el. Isten munkája és az Isten által az emberek számára biztosított különféle veleszületett körülmények nélkül az emberek csupán egy maroknyi por. Ezért aztán az embereknek nincs mivel dicsekedniük. Ez a második aspektus. Van még egy aspektus: függetlenül attól, hogy a képességed átlagos, gyenge vagy nem létezik, helyesen kell megközelítened. Elsőként ismerd fel, melyik szinthez tartozik a képességed, majd az eredendő képességed alapján tedd, amit tenned kell. Ne próbáld folyton meghaladni a képességeidet, és olyasmiket tenni, amiket nem tudsz megvalósítani, folyton bizonyítani próbálva az embereknek vagy Istennek. Semmit sem tudsz bizonyítani. Minél inkább próbálsz így bizonyítani, az annál inkább azt bizonyítja, hogy gyenge a képességed, hogy nem tudod, hol a helyed, és annál inkább azt bizonyítja, hogy esztelen vagy és súlyosan romlott a beállítottságod. Ne próbáld meg mindenáron megváltoztatni a képességedet, vagy minden szempontból javítani az adottságaidat, hanem inkább pontosan ismerd fel és helyesen közelítsd meg az eredendő képességedet és adottságaidat. Ha rájössz, hogy hol vannak hiányosságaid, gyorsan tanulmányozd azokat a területeket, amelyeken rövid időn belül fejlődést érhetsz el, hogy korrigáld ezeket a területeket. Azokat a területeket, amelyeket nem tudsz elérni, ne erőltesd. Cselekedj az aktuális helyzetednek megfelelően; a saját képességed és adottságaid alapján tedd a dolgokat. A legfőbb alapelv az, hogy Isten szava, Isten emberekkel szemben támasztott követelményei, valamint az igazságalapelvek szerint tedd a kötelességedet. Mindegy, milyen szintű a képességed, elérheted az igazságalapelvek szerinti cselekvés és kötelességtevés különböző fokozatait; meg tudsz felelni Isten normáinak, illetve fel tudsz érni azokhoz. Ezek az igazságalapelvek egyáltalán nem üres beszédek; egyáltalán nem haladják meg az emberiséget. Ezek mind a teremtett emberiség romlott beállítottságaihoz, ösztöneihez, különböző adottságaihoz és képességeihez igazított gyakorlási utak. Ezért nem számít, hogy milyen a képességed, nem számít, az adottságaid hol elégtelenek vagy hibásak, ez nem probléma; ha valóban megérted az igazságot és hajlandó vagy gyakorolni az igazságot, akkor lesz előre vezető út. A képesség és az adottságok bizonyos vonatkozásaiban lévő hiányosságok egyáltalán nem akadályozzák az igazság gyakorlását. Ha hiányzik az ítélőképességed, vagy valamely más adottságod, akkor kereshetsz többet és beszélgethetsz többet, kérhetsz eligazítást és javaslatokat azoktól, akik értik az igazságot. Ha megérted és felfogod a gyakorlás alapelveit és útjait, akkor érettséged alapján minden erőfeszítéseddel gyakorlatba kell ültetned azokat. Elfogadás és gyakorlás – ez az, amit tenned kell. Segít titeket a megértésben az, hogy így beszélek? (Egy kicsit többet értünk.)

Miért rendeli el Isten előre, hogy az emberek mindenféle képességekkel rendelkezzenek? Miért nem ad Isten az embereknek tökéletes képességet? Hány aspektusról beszélgettünk azzal kapcsolatosan, hogy mik Isten szándékai e tekintetben, és hogy miként kellene az embereknek ezt helyesen megközelíteniük? Foglaljuk össze őket. Az első szempont elfogadni azt Istentől. Ez a legalapvetőbb gondolat és nézőpont, amellyel az embereknek rendelkezniük kell. A második szempont felismerni és felmérni a képességedet, valamint a képességed és az adottságod alapján cselekedni és végezni a kötelességed. Ne próbálj a képességedet és az adottságodat meghaladó dolgokat tenni. Amit képes vagy megtenni, azt lelkiismeretesen és józanul tedd, és végezd jól. Amit nem vagy képes megtenni, arra ne kényszerítsd magadat. Mi a harmadik szempont? (Nem szabad mindig a képességünk megváltoztatását kívánni. Még ha átlagos, gyenge vagy nem is létező a képességünk, megfelelően kell közelítenünk hozzá. Nem szabad mindig bizonyítani akarnunk Istennek, hogy jó képességűek vagyunk. Ez nem helyénvaló.) Így van. Közelíts helyesen a képességedhez. Ne panaszkodj. Amennyit Isten adott neked, annyit fog kérni tőled. Amit Isten nem adott neked, azt nem fogja követelni tőled. Ha például Isten átlagos vagy gyenge képességet adott neked, nem kívánja tőled, hogy vezető, csapatfőnök vagy felügyelő legyél. Ha azonban Isten ékesszólást adott neked, képességet arra, hogy kifejezd magad, vagy egy konkrét adottságot, és azt kívánja tőled, hogy ezzel az adottsággal kapcsolatos munkát végezz, akkor azt jól kell végezned. Ne legyél méltatlan azokhoz a feltételekhez, amelyeket Isten adott neked. Méltónak kell lenned Isten adományához, teljes mértékben kihasználva és jól alkalmazva azt, pozitív dolgokra használva és az emberiség javát szolgáló, értékes munkaeredményeket elérve. Ez nagyszerű lenne, nem igaz? (De igen.) Ezenkívül tudnotok kell, hogy Istennek jók a szándékai azzal, hogy az embereknek különféle képességeket ad. Pontosan azért nem adott neked Isten túlságosan jó képességet, mert meg akar menteni téged. Ebben Isten gondos szándéka van. Isten megvéd téged azzal, hogy átlagos vagy gyenge képességet ad neked. Ha az emberek túlságosan jó vagy rendkívüli képességgel bírnának, könnyű lenne számukra a világot és a Sátánt követni, és nem könnyen jutnának el oda, hogy higgyenek Istenben. Nézzétek meg azokat, akik a világon a különböző ágazatokban és területeken kiemelkednek – miféle emberek ők? Mind ravasz mesterkedők, megtestesült ördögök. Ha megkéred őket, hogy higgyenek Istenben, azt gondolják: „Az Istenben való hit sehová sem vezet – csak az adottságok nélküli emberek hisznek Istenben!” A rendkívül jó képességű, nagyszerű adottságokkal és fejlett taktikai érzékkel rendelkező embereket foglyul ejti a Sátán. Ők teljesen a romlott beállítottságaik szerint és teljes mértékben a világnak élnek. Az ilyen emberek mind megtestesült ördögök. Mondjátok meg Nekem, Isten megmenti az ilyen embereket? (Nem.) Megtestesült ördögök akartok lenni vagy hajlandóak vagytok arra, hogy hétköznapi emberek legyetek, akiknek ugyan gyenge a képessége, ám képesek elfogadni Isten üdvösségét? (Hajlandóak vagyunk arra, hogy hétköznapi emberek legyünk.) E két típusú ember közül melyik áldott? Az, aki jól boldogul a világban, felemelkedik, hírnévvel rendelkezik, magas rangú tisztségviselő vagy gazdag ember lesz, akinek mindene megvan, amit csak akar, és végtelen mennyiségű a pénze, amit elkölthet – ilyen emberek akartok lenni, vagy hajlandóak vagytok Isten elé járulni, és egyszerű, hétköznapi emberek lenni átlagos képességgel? Mit választasz? (Hogy egyszerű, hétköznapi ember legyek.) Ha azt választod, hogy egyszerű, hétköznapi ember legyél átlagos képességgel, aki inkább nem élvezi az anyagi jólétet ebben az életben, aki nem akar nagyszerű sikert elérni, aki nem érzékeli a jelenlétet ebben a világban, és akit mindenki lenéz, aki inkább ez a fajta ember, és megbecsüli, illetve elnyeri az üdvösség lehetőségét, amelyet Isten ad az embereknek – ha ez a te választásod, ha azt választod, hogy megmentsenek, és azt választod, hogy nem követed ezt a világot, a szívedben pedig azt kívánod, hogy ne ehhez a világhoz tartozzál, hanem Istenhez tartozzál, akkor nem szabad lenézned a képességet, amelyet Isten adott neked. Még ha nagyon gyenge is a képességed, vagy ha Isten semmilyen képességet sem adott neked, akkor is örömmel el kell fogadnod ezt a tényt, és az Isten által neked adott különböző képességekkel járó feltételek mellett végezned kell egy teremtett lény kötelességét. Egy másik szempont az, hogy még ha az Isten által az embereknek adott képesség nem is nagyon jó – csak a hétköznapi emberek képessége –, és a Tőle kapott adottságok minden szempontból átlagosak vagy akár gyengék is, azok a legalapvetőbb igazságok, amelyeket Isten az embereknek tanít, és amelyeket az embereknek gyakorolniuk kell, akkor is elérhetők és megvalósíthatók, ha az emberek hajlandóak a szívüket beleadni a gyakorlásukba. Még ha a képességed nagyon gyenge is, és a felfogóképességed, a dolgok elfogadására való képességed, az ítélőképességed, valamint a dolgok felismerésére való képességed nagyon gyenge vagy akár nem is létezik benned, addig, amíg birtokában vagy az elemi emberi mivoltnak és józan észnek, addig az Isten által rád bízott feladatok és munkák teljesíthetőek és jól elvégezhetőek. Sőt mi több, Isten félésének és a rossz kerülésének legalapvetőbb módja – amit Isten az embertől megkövetel –, olyasmi, amit követni tudsz; olyasmi, amit meg tudsz valósítani és el tudsz érni. Istennek ezért soha nem állt szándékában nagyon jó képességet adni neked. Ha Isten jó képességet és néhány különleges adottságot adott volna neked, lehetővé téve számodra, hogy egy megtestesült ördöggé válj a világban, akkor Isten nem mentene meg téged. Most már meg tudjátok érteni Isten szívét ebben a dologban? (Igen.) Ha képes vagy megérteni Isten szívét, az jó; meg fogod érteni ezt az igazságot, és helyesen fogsz közelíteni a saját képességedhez; nem lesz több nehézség e tekintetben. Innentől kezdve az embereknek egyszerűen csak azt kell tenniük, amit tenniük kell. Még ha az csak egy munka is, végezd szívvel, és tedd bele az erőfeszítést, hogy jól csináld, és ne vallj kudarcot abban, hogy megfelelj Isten veled szemben támasztott elvárásainak. Érted? (Igen.) Erről a témáról ma ennyit kívántam beszélni. Viszlát!

2023. november 11.