Az igazságra való törekvés első gyakorlata: elengedés

Az ember és Isten közötti korlátok, valamint az ember Istennel szembeni ellenségeskedésének elengedése

I. Az ember Istenről alkotott elképzeléseinek és képzelődéseinek elengedése: az ember Isten munkájáról alkotott elképzeléseinek és képzelődéseinek elengedése

F. Isten munkája nem változtat az emberek veleszületett adottságain; célja a romlott beállítottságaik megváltoztatása

A legutóbbi összejövetelen tovább beszélgettünk arról a témáról, hogy „hogyan kell törekedni az igazságra.” Mi volt a fő tartalma a beszélgetésnek? Az emberek veleszületett adottságai és a romlott beállítottságaik közti különbségekről beszélgettünk, és erről a két aspektusról külön-külön is beszélgettünk. A beszélgetésnek köszönhetően rendelkeztek-e bizonyos megértéssel arról a munkáról, amelyet Isten el akar végezni, és arról, hogy az emberek mely aspektusait akarja megváltoztatni Isten az emberek megmentése során? (Igen. Isten legutóbbi közlése által megértettem, hogy Isten az emberek romlott beállítottságait szándékozik megváltoztatni munkáján keresztül.) Isten az emberek megmentése során a romlott beállítottságaiktól akarja megszabadítani őket; a veleszületett adottságaikat nem szándékozik megváltoztatni, igaz? (Igaz.) Isten kimondja az igazságot és ellátja az embereket az igazsággal, valamint különféle munkamódszereket használ – ez mind az emberek romlott beállítottságaira irányul. Isten a munkája révén képessé teszi az embereket arra, hogy levessék azokat a beállítottságokat, amelyekre a túlélés érdekében hagyatkoznak, és amelyeket megrontott a Sátán. Isten szavai és igazsága ily módon az emberekbe ivódnak és az életükké válnak. Ez az a végeredmény, amelyet Isten munkája el szándékozik érni. Mit fogtatok fel abból a beszélgetésből, amely erről az aspektusról szólt? Milyen tartalom hagyta bennetek a legmélyebb nyomot? Gondolkodjatok el ezen egy pillanatig. (Isten legutóbbi közlése segített kiigazítanom egy korábbi téves nézetemet. A múltban azt gondoltam, hogy Isten megváltoztatja majd az emberek velük született képességét, adottságait és személyiségét, de Isten közlése által megértettem, hogy Isten nem végez természetfeletti munkát. Istennek az a munkája, hogy megváltoztatja az emberek romlott beállítottságait és a különféle téves gondolataikat és nézőpontjaikat, amelyek Sátántól való dolgok. Isten szavainak a gyakorlása által helyreáll az emberek normális emberi mivolta, és egyre normálisabbá válik a lelkiismeretük és a józan eszük. Ugyanakkor az igazságra törekvés fontosságát is megértettem. Csakis az igazságra törekedve és az igazságot gyakorolva oszlathatók el a romlott beállítottságaink; amikor Isten szavai az életünkké válnak, eljutunk az Isten általi üdvösségre. Isten közlésének ez a két aspektusa viszonylag mély benyomást gyakorolt rám.) A legutóbbi közlés tartalma magában foglalt egy igazságot a látomásokkal kapcsolatban; magában foglalta Isten munkájának néhány konkrét aspektusát, Isten munkájának tárgyait, valamint elérni szándékozott eredményeit. A közölt tartalom alapján felmerült néhány konkrét kérdés. Ezen kérdések között van, hogy a mindennapi élet mely megnyilvánulásai tekinthetők az ember veleszületett adottságainak, mely megnyilvánulások tükrözik az ember jellemét vagy emberi mivoltának lényegét – vagyis amire gyakran annak a megnyilvánulásaiként utalunk, hogy jó-e vagy rossz egy illető emberi mivolta –, és hogy mely megnyilvánulások a romlott beállítottságok feltárulásai. Ezek konkrét kérdések, ugye? Habár amikor korábban beszélgettünk erről a témáról, mondtunk néhány példát, azok nem voltak nagyon célzottak vagy konkrétak. Ma kifejezetten azért fogunk erről a kérdésről beszélgetni, hogy különbséget tegyünk az emberek által felfedett megnyilvánulások között, amelyek a veleszületett adottságok, a jellemükhöz tartozó állapotok, és azok, amelyek a romlott beállítottságok kategóriájába esnek, megkülönböztetve egymástól e három aspektus konkrét megnyilvánulásait. Ily módon világosabb lesz majd, hogy miként kellene az embereknek összekapcsolniuk ezzel a három aspektussal Isten szavai és az igazság alapján azt a tömérdek sok kérdést, amelyekkel a mindennapi életükben találkoznak. Beleértve azt is, hogy az emberek feltárulásai közül melyek a normális emberi mivolt olyan veleszületett aspektusai, amelyekkel nem szükséges foglalkozni, illetve amelyeket nem szükséges visszafogni; mely aspektusok az emberi mivoltukkal kapcsolatos problémák feltárulásai, és hogy miként kell ezeket megváltoztatni és kiigazítani, vagy pedig az igazságot keresve eloszlatni; illetve mely megnyilvánulások esnek a romlott beállítottságok kategóriájába, és miként kell az embereknek megérteniük ezen beállítottságok lényegét, valamint megoldaniuk és levetniük őket az igazság elfogadása és gyakorlása által. Ezek közül mindnek konkrét megnyilvánulásai vannak, és természetesen konkrét gyakorlási utak is tartoznak hozzájuk. Az emberek különféle megnyilvánulásai szerint fogunk beszélgetni a gyakorlás alapelveiről és útjairól, hogy az emberek megérthessék, hogyan nézzenek szembe ezekkel a problémákkal és miként oldják meg őket, és hogy konkrétabb hozzáállásaik és gyakorlási útjaik lehessenek a különböző problémákhoz. Jól hangzik, hogy így fogunk beszélgetni? (Igen.)

4. Mik a veleszületett adottságok

Korábban kétszer beszélgettünk már a veleszületett adottságok, az emberi mivolt és a romlott beállítottságok három témájáról. Noha nem magyaráztuk el konkrétan, hogy célzottan e három téma melyikéhez tartoznak az emberek megnyilvánulásai és feltárulásai, mondtunk néhány példát, amikor az egyes témákról beszélgettünk. A korábbi beszélgetések során, amikor érintettük ezt a három témát, e három téma lényegéről, valamint a hozzájuk tartozó gyakorlási utakról és alapelvekről is beszélgettünk. Most, az Általam imént említett három téma vonatkozásában azt szeretném először, ha mindenki megbeszélné, hogy mit jelentenek az emberek veleszületett adottságai. Nagyvonalakban mindannyian beszélgethettek erről azért, hogy legyen először egy alapvető fogalmatok. (Istenem, talán az emberek képességét, adottságait, belső személyiségét és ösztöneit jelentik a veleszületett adottságok?) Korábban beszélgettünk már erről a tartalomról, úgyhogy mindannyiótok számára ismerős kell, hogy legyen. Van még más is? Vajon az erősségek és a megjelenés is veleszületett adottságoknak számítanak? (Igen.) Mi a helyzet a családi háttérrel? (Igen, ez is.) És az életmódbeli rutinok és szokások is, igaz? Még valami? (Az érdeklődési körök és kedvtelések is.) Van egy kis különbség az érdeklődési körök és kedvtelések, valamint az erősségek között. Az érdeklődési körök és kedvtelések hozzáadásával több konkrétum is felmerül. Vegyük sorra őket: Az első a családi háttér. A második a megjelenés. A harmadik a személyiség. A negyedik az ösztönök. Az ötödik a képesség. A hatodik az erősségek. A hetedik az érdeklődési körök és kedvtelések. A nyolcadik az adottságok. Azután jönnek az életmódbeli szokások és az életmódbeli rutinok. Ez az utolsó kettő hasonló, de van köztük néhány konkrét különbség. Ez így összesen tíz. Gyerünk, olvassátok fel őket. (Egy: családi háttér. Kettő: megjelenés. Három: személyiség. Négy: ösztönök. Öt: képesség. Hat: erősségek. Hét: érdeklődési körök és kedvtelések. Nyolc: adottságok. Kilenc: életmódbeli szokások. Tíz: életmódbeli rutinok.) Ezek mind az emberek veleszületett adottságai. Nem kellene vajon az emberek veleszületett adottságairól is konkrétan beszélgetnünk? Beszélgetés nélkül egyedül vajon megfelelően meg tudjátok különböztetni őket? (Nem.) Milyen helyzetekben nem vagytok képesek a különbségtételre? (Néha, amikor bizonyos megnyilvánulásokat látunk valakinél, nem tudjuk megmondani, hogy azok az illető személyiségét és ösztöneit tükrözik, vagy pedig romlott beállítottságok megnyilatkozásai.) (Ott vannak aztán az életmódbeli szokások és az életmódbeli rutinok is – korábban azt gondoltam, hogy ezek a megszerzett életkörülmények és a háttér alapján alakulnak ki; nem ismertem fel, hogy veleszületett adottságok is lehetnek.) Látod, amikor egy fő témán belül kibontunk valamilyen részletes és konkrét tartalmat, a felszínen úgy tűnik, mintha ismernéd ezeket a konkrétumokat, de a valódi életben egy kissé összekevered őket; még mindig nem valami világos, hogy miként különböztesd meg őket, igaz? (Igaz.) Még mindig szükséges némi konkrét beszélgetést folytatnunk erről a témáról.

5. A veleszületett adottságok, az emberi mivolt és a romlott beállítottságok közötti különbség és kapcsolat

Ami az imént említett három aspektust illeti – a veleszületett adottságokat, az emberi mivoltot és a romlott beállítottságokat –, soroljunk fel néhány konkrét tartalmat a veleszületett adottságok vonatkozásában, és beszélgessünk róluk részletesen, egyenként. Ami az emberi mivoltot és a romlott beállítottságokat illeti, ezekről nem készítünk felsorolást. Miközben a veleszületett adottságok konkrét tartalmairól és megnyilvánulásairól beszélgetünk, az emberi mivolt néhány megnyilvánulását és a romlott beállítottságok megnyilatkozásait is érinteni fogjuk. Amikor ezekről beszélgetünk, különbséget tehetünk köztük és megkülönböztethetjük őket aszerint, hogy a veleszületett adottságokhoz tartoznak-e, amelyeken nem szükséges változtatni, vagy pedig az emberek jellemével, illetve romlott beállítottságaival kapcsolatos problémákhoz tartoznak, amelyeket az igazságot keresve el kell oszlatni. Azáltal, hogy konkrét példák és problémák említésével konkrét beszélgetést folytatunk, világosabbá válnak majd a különbségek, igaz? (Igen.)

1. példa: Szegénységben és gazdagságban felnőni

Némelyek szegény családból származnak és anyagilag hátrányos helyzetűek. Szűkös körülmények között élnek; folyton nehéz helyzetben vannak, és minden kiadást ki kell számolniuk és meg kell tervezniük. Az a megközelítésük a pénzköltést illetően, hogy minden fillért gondosan be kell osztani. Ők ilyen családba és ilyen körülmények közé születtek. Az általunk átbeszélt három aspektus melyikébe tartozik ez? Veleszületett adottság, emberi mivolt vagy romlott beállítottság? A családi hátterük egyik aspektusa, ami pedig veleszületett adottság, igaz? (Igen.) Jó vagy rossz ez a családi háttér? (Emberi szempontból nézve rossz.) Küszködnek a boldogulásért, a családjuk elszegényedett, az anyagi helyzetük nem tehetős vagy jómódú – ezek a családi hátterükkel kapcsolatos problémák. Noha az ilyen emberek szegény családba születtek, soha nem ettek kaviárt, soha nem viseltek márkás ruhát, soha nem tapasztalták meg a luxus különféle formáit és soha nem volt közük semmilyen exkluzív dologhoz, sem gazdag egyénekhez vagy híres emberekhez, van lelkiismeretük és józan eszük. Amikor másokkal érintkeznek, soha nem használják ki őket. Amikor azt látják, hogy valakinek jó dolgokban van része vagy ha gazdag embert látnak, akkor, bár irigységet éreznek, soha nem jut eszükbe, hogy ellopják vagy megkaparintsák mások tulajdonát. Melyik aspektushoz tartozik az ilyesfajta emberek feltárulása? (A jellemükhöz, az emberi mivoltukhoz.) Az emberi mivoltukhoz tartozik. Jó vagy rossz ebben a tekintetben az emberi mivoltuk megnyilatkozása? (Jó és becsületes az emberi mivoltuk.) Ezt azért nem lehet becsületesnek nevezni; azt jelenti csupán, hogy nem használják ki az apró előnyöket és nem hízelegnek a gazdagoknak. Képesek az ilyen ügyeket korrektül kezelni. Milyen az ilyen típusú emberek emberi mivolta? (Viszonylag jó az emberi mivoltuk.) Ez egy objektív kijelentés; viszonylag jó az emberi mivoltuk, ami azt jelenti, hogy a jellemük tekintetében viszonylag tisztességesek és van méltóságuk. Noha a családi hátterük szegény és nem nemesi, nem vetik meg a szegényeket, nem hajbókolnak a gazdagok előtt, és nem használnak ki másokat. Van egy másik embertípus is: ezek gazdag családba vagy – ahogy a nem hívők mondják – „ezüstkanállal a szájukban” születtek. Sosem kellett aggódniuk az étel vagy a ruházkodás miatt, és minden könnyen elérhető a számukra; bármilyen ételt akarnak is, ott van nekik kéznél. A családi körülményeik különösen jók, és nagyon jól bánnak velük a szüleik. Melyik aspektushoz tartozik ez? (Ez is a családi hátterükhöz tartozik.) Az ember családi háttere veleszületett adottság. Noha az ilyen típusú embereknek különösen jó a családi hátterük, jó az anyagi helyzetük, nem kell aggódniuk az élelem vagy a ruházkodás miatt, jó dolgokat láttak és megtapasztalták, amit a világ kínálni tud, ha másokkal érintkezve azt látják, hogy valaki jobb vagy rátermettebb náluk, esetleg kifejezetten kitűnik valamely területen, vagy presztízse van az emberek között, akkor irigységet éreznek, és azon törik a fejüket, hogy miként alacsonyíthatnák le őket. Melyik aspektushoz tartoznak ezek a megnyilvánulások? (Szerintem a romlott beállítottságokhoz és az emberi mivolthoz egyaránt tartoznak.) Így van. Ezek a megnyilvánulások az emberi mivoltukhoz és a romlott beállítottságaikhoz is tartoznak. Amikor az ilyesfajta emberek azt látják, hogy valaki jobb náluk, irigységet és gyűlölködést éreznek, és el akarják nyomni, gyötörni akarják és ki akarják zárni az illetőt; felül akarják őt múlni. Ha csupán ilyen gondolataik vannak, de nem fordítják őket tettekre, akkor rossz emberi mivoltú emberek – vajon gonosz akkor az emberi mivoltuk? (Igen.) Ha e gonosz emberi mivolt alapján dacosak, amikor azt látják, hogy valaki jobb náluk, ha ítéletet hoznak róla a háta mögött, sőt, sötét üzelmekbe is fognak az elnyomásuk végett, ezek egy romlott beállítottság konkrét megnyilvánulásai. Mi a lényege ennek a romlott beállítottságnak? Ez ádázság. Ezek a megnyilvánulások egyszerre tartoznak az emberi mivolthoz és egy romlott beállítottsághoz. Noha az ilyen típusú személyeknek jók a családi körülményei, jól étkeznek és ruházkodnak, és azt várnád, hogy van belátásuk és toleránsak mások irányában, ha emberekkel érintkeznek, folyton ki akarják használni őket és mindig rendkívül számítók. Amikor elmennek másokkal valahová, szőrszálhasogató módon figyelik, hogy ki költött több pénzt és ki fizette az útiköltséget, és egyetlen fillérrel sem hajlandóak többet költeni. Amikor másokkal dolgoznak, állandóan számolgatják, hogy ki tett többet és ki kevesebbet, és folyton azon gondolkodnak, hogy mi módon lazsálhatnának. Melyik aspektushoz tartozik ez? (Az emberi mivoltukhoz.) Az emberi mivolt melyik aspektusához? (Az önzéshez és az aljassághoz.) Az önzés és az aljasság, az, hogy szeretnek kihasználni másokat, az, hogy híján vannak a tisztességnek és a méltóságnak – ez a jellemükhöz tartozik. Amikor emberekkel érintkeznek, számítóak és szeretnek kihasználni másokat, még akkor is, ha mindössze egy fillérnyi haszonhoz juthatnak, és folyton az alkalmat keresik, hogy előnyre tegyenek szert. Származzon bár köz- vagy magánforrásból, akár fiataloktól, akár idősektől ez az előny, mindenkit kihasználnak. Nem számít, kiről van szó, nem fogják vissza magukat, és ha csak alkalom adódik, kihasználnak másokat. A másokkal folytatott interakcióikban különösen követelődzőek és számítóak. Ha például a legutóbb szívességet kértél tőlük, most úgy érzik, hogy tartozol nekik. Mindent meg fognak tenni azért, hogy viszonozd a szívességüket, és annak még nagyobb szívességnek kell lennie, mint amit ők tettek érted; csakis ekkor érzik úgy, hogy ez egy korrekt üzlet volt. Hát nem rendkívül számító viselkedés ez? (De igen.) Ez rendkívül számító viselkedés, különösen követelődző másokkal szemben, és nagyon fondorlatos. Noha semminek sincsenek híján étel és ruha tekintetében, és minden szempontból jobb életet élveznek másokhoz viszonyítva, valahányszor azt látják, hogy valakinek van valamije, amit még nem láttak, szeretnék azt egy kicsit használni és kipróbálni. Úgy érzik, nekik is meg kell szerezniük mindazt, amivel mások rendelkeznek. Ha ez nincs meg nekik, szívük nyugtalanná és kiegyensúlyozatlanná válik – olyannyira, hogy az étvágyuk is elmegy és aludni sem tudnak; akkor éreznek csak elégedettséget, ha ők is rendelkeznek az adott dologgal. Miféle probléma ez? (Ez még mindig az emberi mivolttal kapcsolatos probléma.) Ezek a konkrét megnyilvánulások az emberi mivoltukkal, nem pedig a veleszületett adottságaikkal kapcsolatos problémák. A veleszületett adottságok fogalma csak a családi hátterükre és a családi körülményeikre utal, míg az, ahogyan viselik magukat és ahogy a dolgokkal bánnak, az emberi mivoltukra utal. A feltárulásaik és megnyilvánulásaik, így például az azzal kapcsolatos hozzáállásuk, módszereik és motivációik, ahogyan magukat viselik és a dolgokkal bánnak, a jellemük problémájához tartoznak, ugyanakkor a romlott beállítottságok szintjét nem érik el. Önzők, szőrszálhasogatók, rendkívül számítók, fondorlatosak és szeretnek kihasználni másokat – ezek vajon a jó vagy rossz emberi mivolt megnyilvánulásai? (Ezek a rossz emberi mivolt megnyilvánulásai.) Ezek mind az alantas jellem és a rossz emberi mivolt megnyilvánulásai. Láthatók és érzékelhetők-e mások számára a rossz emberi mivoltnak ezek a megnyilvánulásai? (Igen.)

2. példa: Jó megjelenés és magas szintű iskolai végzettség

Egyeseknek markáns arcvonásaik vannak, és nagy, ragyogó és intelligens szemekkel születtek, amelyek élénknek és kifejezőnek látszanak. Ők gyermekkoruk óta igen szimpatikusak. Melyik aspektushoz tartozik ez? (Ez a megjelenésükhöz tartozik.) A megjelenés a veleszületett adottságok közé tartozik, igaz? (Igen.) Ha valakinek nagy a szeme és markánsak az arcvonásai, és születésétől fogva megvan az az előnye, hogy jól néz ki, ez vajon a romlott beállítottságok egyik aspektusa? (Nem.) Talán az emberi mivolttal kapcsolatos problémák közé tartozik? (Nem.) Nem az emberi mivolthoz, és nem is a romlott beállítottságokhoz tartozik, úgyhogy semmin nem szükséges változtatni. A veleszületett adottságok születéstől fogva jellemzőek; ezzel a megjelenéssel születtek az emberek, nem mentek keresztül semmiféle mesterséges finomításon vagy változtatáson, hanem egyszerűen csak ilyenek. Habár természetszerűleg jól néznek ki, mindig zavaros fejűek, amikor a mindennapi életben bonyolult dolgokkal foglalkoznak, és nem tudják, miként kezeljék azokat. Az emberekkel, eseményekkel és dolgokkal kapcsolatos tisztánlátásnak is híján vannak. Nem látják tisztán, hogy kivel érintkezhetnek, és kiket kell kerülniük. Nem tudják, hogy ki a gonosz, és hogy mely érintkezések okozhatnak bajt. Huszonévesen, sőt – noha addigra van némi élettapasztalatuk –, még a harmincas vagy negyvenes éveikre sem tudják ezeket a dolgokat. Habár nagy, kifejező szemeik vannak, az értelmük meglehetősen zavaros. Miféle probléma ez? (Talán a veleszületett képességükkel kapcsolatos probléma?) Nem túl jó a veleszületett képességük. Soha nem tudják megtalálni az alapelveket, amikor másokkal érintkeznek és dolgokkal foglalkoznak, és nem látnak át a különféle típusú embereken. Gyakran becsapják őket, rászedik őket és játszadoznak velük mások. Milyen az ilyesfajta emberek képessége? (Viszonylag szegényes.) Nem jó a képességük. A kifejező szemük nem feltétlenül jelenti azt, hogy bölcs elmével rendelkeznének. Noha a veleszületett adottságukat tekintve jó kinézetűek, a képességük nem nagy. Van azonban egy dolog: az iskolás éveik alatt kitűnően el tudták sajátítani a tankönyvi ismereteket; gyorsan meg tudták jegyezni a memoritereket, amikor pedig matematikát, fizikát és kémiát vagy egy új nyelvet tanultak, gyorsan felfogták a tárgyat. Könnyedén bejutottak az egyetemre, mesterképzésben tanultak, és PhD-fokozatot szereztek. Hová tartozik ez? Talán a jó képességük körébe tartozik? (Nem.) Akkor hát hová tartozik? (Az erősségeik körébe tartozik, amely a veleszületett adottságuk.) Ez így igaz. Az ilyesfajta emberek kiválóak a tanulásban, az ismeretszerzésben és az iskolai tárgyakban. Gyorsan felfogják a tankönyvi ismereteket és az elméleti, előírásokon alapuló dolgokat, így például a szakmai készségekkel és technológiával kapcsolatos aspektusokat vagy a matematikai, fizikai és kémiai képleteket és szabályokat, és nagyon jól megjegyzik ezeket. Az ilyesfajta emberek kiválóak ezeknek a dolgoknak a megtanulásában, és különös tehetségük van hozzájuk. Egy szempillantás alatt megértik ezeket, és különösen kiválóak a vizsgákon és a kérdések megválaszolásában; amikor kérdések megválaszolására kerül sor, ez könnyen megy nekik – ilyenkor tudják a leginkább kamatoztatni az erősségeiket. Azt lehet mondani, hogy az ilyesfajta emberek otthonosan mozognak a tudás tengerén. Vajon a képességüket mutatják ezek a megnyilvánulások? (Nem.) Csak azt mutatják, hogy van egy különleges erősségük. Az ilyen típusú emberek különösen kiváló teljesítményt nyújtanak a tudás terén, megláttatva az emberekkel, hogy kiemelkedő az erősségük ezen a területen. Mivel ilyen erősséggel rendelkeznek, és bizonyos eredményeket is elértek – mesterdiplomát és doktori címet, valamint magas szintű képesítést szereztek –, értelmes egyéneknek, tudósoknak és magasszintű értelmiségieknek tekintik magukat a többi ember között. Minél több könyvet olvasnak el, annál inkább úgy érzik, hogy ők elismert egyének, felsőbbrendűek, és hogy mindenki más hétköznapi, tudatlan, képtelen megérteni, illetve átlátni a gondolkodásukat, és nincs egy szinten velük. Ennek eredményeként gyakran érzik másoknál felsőbbrendűnek és tekintik kivételesnek és rendkívülinek magukat. Milyen megnyilvánulás ez? (Romlott beállítottság.) A romlott beállítottságok melyik aspektusa? (Arrogancia.) Miután felsőfokú képesítést szereznek, az arrogáns, romlott beállítottságuktól vezérelve még inkább lenézik a tömegeket és a mindenféle hátterű embereket. Miután hinni kezdenek Istenben, a magas szintű végzettségük és diplomájuk miatt folyton azt akarják, hogy az övék legyen az utolsó szó a gyülekezetben és vezetői pozícióra pályáznak. Valahányszor választás van, azt remélik, hogy őket választják meg. Ha nem választják meg őket, negatívvá válnak és reményvesztetten feladják. Bármit mondanak is a vezetők és a dolgozók, ők nem akarják meghallgatni és ellen akarnak állni neki. Bármilyen kötelességet bízzanak is rájuk, undort éreznek e megbízatással kapcsolatban és ítélkeznek a színfalak mögött. Ezt gondolják a szívükben: „Neked nincs sok tudásod. Hiányzik a logika a szavaidból. A szívem legmélyén lenézlek téged, mint gyülekezetvezetőt. Nem vagyok hajlandó meghajolni előtted! Ne gondold, hogy jobb vagy nálam! Vessük össze magunkat – lássuk, kiben van meg az, ami szükséges. Lássuk, ki tud többet idézni Isten szavaiból és ki tud nagyobb megértést megosztani. Ha nem tudsz olyan jól beszélni, mint én, nem vagyok hajlandó meghajolni előtted! Még ha téged választottak is vezetőül, nekem nem kell mindent meghallgatnom, mindent megvalósítanom és mindennek engedelmeskednem, amit kérsz tőlem!” Milyen megnyilvánulás ez? (Romlott beállítottság.) Ez egy romlott beállítottság konkrét megnyilatkozása. Ez vajon az emberi mivolthoz tartozik? Mivel az ilyen típusú embereknek van egy természetes erősségük, és erre az alapra építve sokat tanulnak, sok ismeretet szereznek és társadalmi státuszra tesznek szert, másoknál feljebbvalónak, egyedinek érzik magukat, mindenki másnál magasabb pozícióból akarnak beszélni és dominánsan akarnak cselekedni; mindig ők akarnak a vezetők lenni az emberek körében, azt akarják, hogy a többiek hallgassanak rájuk – van-e probléma az ilyesfajta emberek lelkiismeretével és józan eszével? (Igen, van.) Miféle probléma ez? Az erősségüknek köszönhetően nagyon könnyen tudtak tanulással magas szintű végzettséget szerezni. Probléma ez az erősség önmagában? Az erősség önmagában vajon a romlott beállítottságok egyik aspektusa? A rossz emberi mivolt megnyilvánulása? (Nem.) Mivel azonban van ez az erősségük, sok tudásra tettek szert és magas szintű végzettséget szereztek, összhangban a státusz társadalmi megítélésével és meghatározásával. Emiatt aztán azt kezdték hinni, hogy az övék kellene, hogy legyen az utolsó szó a gyülekezetben, hogy az emberek bármely csoportján belül ők jelentik az elitet, és mindenki más felett kellene állniuk. Van-e az ilyen emberi mivoltban bármennyi józan ész? Jó-e az ilyen emberi mivolt? (Nekik nem jó az emberi mivoltuk.) Milyen értelemben véve nem jó az emberi mivoltuk? (Híján vannak a józan észnek és a lelkiismeretnek; mindig mások felett akarnak állni.) Ha valaki mindig mások felett akar állni, az részben egy romlott beállítottság miatt van. Egy másik értelemben, az emberi mivolt szemszögéből nézve, nem szégyentelenség ez valamelyest? (De igen.) Isten háza nem a társadalom. Talán az iskolai végzettségeket veti össze egymással Isten háza, amikor vezetőket választ? (Nem.) Mire alapozza Isten háza a vezetők kiválasztását? Az igazságalapelvekre alapozza, nem igaz? (De igen.) Isten házában az igazságalapelvek alapján történik a vezetők kiválasztása, nem pedig annak alapján, hogy kinek van magasabb iskolai végzettsége. Ők ismerik vajon a vezetőválasztásra vonatkozó alapelveket? Ismerik, de puszta bürokratikus kijelentésként és elméletként kezelik ezeket az alapelveket, és nem tudják, hogy miként gyakorolják vagy alkalmazzák őket a mindennapi életben. Állandóan azt az elgondolást terjesztik, hogy csak a magas szintű iskolai végzettséggel rendelkezőknek van jó képességük, csak ők értik az igazságot, és csak ők vezethetnek másokat. Mivel magas szintű iskolai végzettségük, némi tudásuk és társadalmi státuszuk van, és azt gondolják, hogy Isten háza ugyanúgy működik, mint a társadalom, a tudásukból és a magas szintű iskolai végzettségükből tőkét kovácsolva igyekeznek elérni, hogy az övék legyen az utolsó szó Isten házában. Azt akarják, hogy Isten házában a vezetők kiválasztásának alapelveit felváltsák a saját módszereik az emberek szemléletét és a dolgokkal való foglalkozást illetően, valamint a társadalmi ranggal és státusszal kapcsolatos saját megközelítéseik, meglátásaik és nézőpontjaik. Hát nem a józan ész hiánya ez? (De igen.) Hogyan másként lehetne még leírni a józan ész hiányát? (Szégyentelenségként.) Egyszerűen fogalmazva ez szégyentelenség; másképpen úgy is lehet mondani, hogy az ilyen típusú ember nagyon szegényes racionalitással bír. Látod, habár úgynevezett felsőoktatásban részesültek és sok könyvet elolvastak, azoknak a könyveknek egyike, valamint egyetlen tanár vagy oktató sem tanította meg soha őket arra, hogy miként kell úgy józan ésszel cselekedniük. Miután a könyvekből sok mindent megtanultak, inkább úgy érzik, hogy tőkére tettek szert és felsőbbrendűek a hétköznapi embereknél. Habár az erősségük nem negatív dolog, hanem veleszületett adottság, ez az erősség könnyen vezethet egy bizonyos következményhez: arrogánssá és önhitté válnak, elveszítik a józan eszüket, és arcátlanul pimaszok és szégyentelenek lesznek miatta. Annak ellenére, hogy sok könyvet elolvastak és sok tudást magukba szívtak, nem értik a „szégyen” szó jelentését. Ezért aztán, miután iskolai végzettségeket szereztek, ebből tőkét kovácsolva mindenütt felvágnak és ezt felhasználva akarnak státuszt szerezni Isten házában és elérni, hogy az övék legyen az utolsó szó. Ezt gondolják: „Magas iskolai végzettségem van és gyorsan tanulok meg dolgokat, ami azt jelenti, hogy jó képességű vagyok. Mi több, mélyreható ismereteim vannak, sokat láttam már a világból, gyors észjárású vagyok, így alkalmas vagyok mások vezetésére.” Ez azt sugallja, hogy a tudásuk és az erősségeik jelentik az igazságot. Ezek mind a józan ész hiányának megnyilvánulásai. Tisztességesek-e az ilyesfajta, józan ész nélküli emberek? Van-e méltóságuk? (Nincs.) A tisztesség és a méltóság hiánya – ez vajon a jó emberi mivolt vagy a megvetendő, alantas emberi mivolt megnyilvánulása? (A megvetendő emberi mivolt megnyilvánulása.) Az efféle embereknek nincs jó emberi mivoltuk. Az iskolai végzettségeket, a társadalmi rangot, a személyes értékességet és a rangot becsülik a legtöbbre. Minthogy ezekből kovácsolnak tőkét, rendkívül arrogánsak és önhittek, és azt akarják, hogy az övék legyen az utolsó szó. Ez a megvetendő emberi mivolt megnyilvánulása. Ez a probléma két aspektust foglal magában: az egyik az emberi mivoltukhoz tartozik, a másik pedig a romlott beállítottságukhoz. A problémákkal kapcsolatos látásmódjuk, valamint a problémák kezelése terén tanúsított hozzáállásuk és nézőpontjaik az emberi mivoltukkal kapcsolatosak. Az ilyesfajta emberi mivolt oda vezet, hogy konkrét tevékenységek, megnyilvánulások és feltárulások alakulnak ki náluk, amelyek egy romlott beállítottság kifejeződései.