Minden Isten által elrendelt dolog pozitív

A pozitív dolgok meghatározását illető másik aspektus azzal kapcsolatos, amit Isten elrendel, az Isten által elrendelt dolgok köre pedig elég nagy. Nagy vonalakban például a különféle élőlények élettartama, megjelenése, veleszületett természete és génjei, valamint a túlélési módjaik, a cselekvési mintáik, az élelem és a szaporodás biztosítását célzó módszereik, valamint a négy évszakhoz való alkalmazkodást szolgáló életmódjuk – ami magában foglalja a vándorlási irányukat és a cselekvési tartományukat; továbbá az Isten által elrendelt négy évszak, hegyek, folyók és tavak elhelyezkedése, valamint a különféle élőlények és nem élő dolgok létformái a földön és így tovább – az embereknek ezeket az ebbe a körbe eső dolgokat is tisztelniük kell, teret kell adniuk a túlélésükhöz, és nem szabad emberi akarattal vagy mesterséges eszközökkel kiirtaniuk, megzavarniuk vagy károsítaniuk őket. A tigrisek például arra születtek, hogy növényevőket egyenek; a zebra, az antilop, a jávorszarvas és egyes apró állatok mind a tigrisek zsákmányai. Egy teremtmény így biztosít élelmet és ebben a körben teszi ezt; ez a túlélésének egy szabálya. Nos, mit foglal magában ez a túlélési szabály? Magában foglalja Isten elrendelését. Mivel Isten rendeli el, nem számít, hogy az elképzelések szemszögéből miként szemlélik azt – hogy csodálatosnak, vagy véresnek és kegyetlennek látják-e – ez minden bizonnyal pozitív dolog. Ez teljesen biztos és nem tagadhatod. Még ha a szívedben úgy is érzed, hogy egy állatokra vadászó tigris nagyon véres és kegyetlen, és még a látványát sem bírod elviselni egy ilyen tragikus jelenet kibontakozásának, tisztelned kell a túlélés módját az állatvilágban. Nem szabad akadályoznod vagy korlátoznod, még kevésbé mesterségesen megzavarnod vagy károsítanod ezt az ökológiai környezetet. Ehelyett hagynod kell a dolgokat a természetes medrükben folyni, és óvnod kell az állatvilág túlélési környezetét. Nem szabad megfosztanod a különféle állatokat a túléléshez való joguktól. Az, hogy a húsevők vadásznak a növényevőkre vagy más állatokra és felfalják őket, a túlélésük szabálya, ezt a túlélési szabályt pedig Isten teremtette és Isten rendelte el. Az emberiségnek nem szabad beleavatkoznia vagy károsítania, hanem engednie kell a dolgokat a maguk természetes útján menni. Akkor hát mit jelent az, hogy hagyjuk a dolgokat a maguk természetes útján menni? Azt jelenti, hogy amikor látsz egy tigrist vagy bármely más húsevőt, amint antilopra vagy más zsákmányállatra vadászik, ha van elég bátorságod, távolról figyelheted és nem avatkozhatsz be. Ha félénk vagy és nem bírod nézni ezt a véres, halálos csatajelenetet, akkor ne nézd, de nem szabad elítélned ezeknek a húsevőknek a vadászó viselkedését azért, mert nem bírod nézni a véres jelenetet, és még kevésbé szabad amiatt panaszkodnod, hogy Isten hibát követett el azzal, hogy megteremtette ezeket a húsevőket; ez józan észt nélkülöző viselkedés. Normális dolog, hogy nem érted, de nem szabad megfosztanod a húsevőket a túléléshez való joguktól. Egyesek ezt kérdezik: „Akkor mesterségesen meg kell óvnunk őket?” Azzal, hogy nem teszel semmit, amivel beleavatkozol vagy kárt okozol, már eleget tettél az emberi felelősségnek. Nem szükséges mesterségesen óvni őket, mivel az állatok is Isten által alkotott teremtmények; és tekintve, hogy Isten teremtette őket, Isten már felruházta őket a túlélés képességével – nincs szükségük a beavatkozásodra vagy a segítségedre. Mellesleg, tudsz segíteni nekik? Tudod utánozni azt a vadságot, amivel a zsákmányukra vadásznak? Az embereknek nincs meg az, ami ehhez szükséges. Az emberek legfeljebb fegyvereket tudnak használni néhány zsákmány megöléséhez, ami messze nem elégíti ki az állatok szükségleteit. Sőt, egyes állatok nem eszik meg a halott zsákmányt; csak élő, friss húst fogyasztanak. Nem szabad beleavatkoznod a húsevők túlélési jogaiba, sem megsértened azokat, sem a növényevőket nem szabad megóvnod attól, hogy bántódásuk essen; elég, ha nem ártasz nekik és nem vadászol rájuk. Mindenféle állat túlélésének megvannak a maga törvényei, és az Isten által elrendelt szabályok és az Isten által lefektetett törvények szerint fognak szaporodni és tovább élni. Megvannak a saját túlélési szabályaik és a saját túlélési képességeik, és a túlélési képességeik sok szempontból magasabb rendűek az emberek túlélési képességeinél. Bár nem tudnak fegyvereket és eszközöket készíteni vagy használni, az önálló túlélésre való képességük bizonyos szempontokból akkor is magasabb rendű, mint az emberé. Ha az embereknek a vadonban kellene élniük, nehezen élnének túl; egyesek már a szomjúságtól, az éhségtől vagy a hidegtől meghalnának, vagy vadállatok ennék meg őket. Nyilvánvaló, hogy az emberek önálló túlélésre való képessége a vadonban alulmarad az állatokéval szemben. És ez miért van? Ez is Isten elrendelésével áll összefüggésben.

Ami az Isten által elrendelt dolgokat illeti, az embereknek azt az alapelvet kell betartaniuk, hogy mesterségesen ne avatkozzanak bele és ne károsítsák. Vegyük például az állatokkal való bánást: az embereknek nem kell kedvességből óvniuk őket. Amíg nem zavarod őket, nem károsítod az élőhelyüket, illetve nem ásod alá a túlélési szabályaikat és törvényeiket, eleget tettél az emberi felelősségnek. Ha egy állat megsérül vagy valamilyen nehézségbe ütközik és segítséget kér az emberektől, segíteniük kell az embereknek? (Igen.) Ez a segítség nem tekinthető mesterséges beavatkozásnak, hanem inkább egy felelősség, amelynek az emberek eleget kell tegyenek. Miért olyan felelősség ez, amelynek az emberek eleget kell tegyenek? Azért, mert ez olyasmi, amit az emberek képesek megtenni. Ebben a helyzetben az embereknek szeretetet kell tanúsítaniuk és minden tőlük telhetőt meg kell tenniük, hogy segítsenek, mivel az emberek és az állatok egyaránt teremtmények. Csupán arról van szó, hogy Isten szemében az emberiség az Ő üdvösségének tárgya, egy magasabb rendű teremtmény, amely különbözik a többiektől. Mivel mind együtt élnek ebben az anyagi világban, ebben a térben, az, hogy a szükségben segítik egymást, nem sért semmilyen alapelvet. Ez egy olyan jellemvonás, amellyel az embereknek legalább bírniuk kell, és olyasmi, amit képesnek kell lenniük elérni. Ha valóban van valamilyen sérült állat, amelyik segítségért fordul hozzád, csak azért teszi, mert nagyra becsül és bízik benned. A tény, hogy képes segítséget kérni tőled, azt bizonyítja, hogy nem ostoba; képes gondolkodni és tudja, hogy bár az emberek különböznek tőle, megvannak a módszereik, hogy segítsék a túlélésben. Mivel más élőlények ilyen nagyra tartják az embereket, nem kellene az embereknek jól játszaniuk a mindenek gazdája szerepét és teljesíteniük a teljesítendő kötelezettségeiket? (De igen.) Ez a gyakorlás alapelve. Jól játszani a mindenek gazdája szerepét – ezt nem elég csak kívánni – ez gyakorlati cselekvést igényel. Amikor más élőlények nehézségekkel néznek szembe vagy szükségleteik vannak, segítő kezet kell nyújtanod, hogy támogasd őket. Ha az a sorsuk, hogy meghaljanak vagy valami nagy csapás érje őket, te pedig nem tudsz segíteni, akkor nincs mit tenni, és csak hagynod kell a dolgokat a maguk természetes útján haladni – csak tégy meg minden tőled telhetőt. Ha azt látod, hogy nehézségekkel vagy veszéllyel néznek szembe, akkor kell eleget tenned a felelősségednek és a kötelezettségednek. Ha nem látod ezt, akkor nem szükséges fáradságot nem kímélve kutatni – ez nem a te felelősséged. Megvan a saját sorsuk, neked pedig nem kell proaktív erőfeszítést tenned ebben a tekintetben. Ezzel szemben, ha nehézséggel szembesülnek és a segítségedet kérik, kutya kötelességed segítő kezet nyújtani; jobb, ha nem utasítod vissza. Például, ha az úton egy vadlúd állja el az utadat és megpróbálja megakadályozni, hogy tovább menj, ha szerető szíved van, rá kell jönnöd, hogy a lúd bajban van és segítségért jött hozzád. Ekkor mit kell tenned? (Követni a ludat, hogy meglássuk, mi a gond és segítsünk, ha tudunk.) Így van. Kövesd a ludat, nézd, hová vezet és milyen nehézséggel vagy veszéllyel találkozott, ami emberi segítséget igényel. Meg kell tenned minden tőled telhetőt, hogy segíts neki – egyszerűen nem hagyhatod cserben. Ez az a felelősségérzet, amelynek az emberekben meg kell lennie. Féltve őrizni az Isten által teremtett különféle élőlényeket, féltve őrizni mindent, amit Isten teremtett – ez a pozitív dolgok szeretetének jellemvonása, amelynek az emberekben meg kell lennie. Egyesek ezt kérdik: „Ez érdemek gyűjtése és jócselekedet?” Nem. Az „érdemek gyűjtése és jócselekedet” kifejezés nem érvényes. Nincs szükség ilyen hangzatos szavak szajkózására. Őszintén szólva az egész elgondolás az érdemek gyűjtéséről és a jócselekedetekről képtelenség! Ez az emberi kötelezettségek teljesítése; a legalapvetőbb felelősségérzet, amellyel az embereknek rendelkezniük kell. Miután segítettél a lúdon, eleget tettél a felelősségednek. Nem kell, hogy köszönetet mondjon neked, és az sem, hogy viszonozza a kedvességedet – amit tettél, az olyasmi, amit az emberek kötelesek megtenni. Ennek a kötelezettségnek a teljesítése és ennek a felelősségérzetnek a megléte Isten szavainak követése – minden Isten által teremtett és elrendelt dolog pozitív, és féltve kell őriznünk őket. Isten parancsa, hogy féltve őrizzünk minden Általa teremtett dolgot. Ez része az emberi mivolthoz tartozó józan észnek, amellyel az emberi lényeknek, mint mindenek gazdáinak legalább rendelkezniük kell. Konkrétan ez az a felelősségérzet, amelynek legalább meg kell lennie bennük. Ne avatkozz más élőlények dolgába, ne ásd alá a túlélési szabályaikat és ne foszd meg őket a túléléshez való joguktól; ezenfelül nem szükséges mesterségesen segíteni őket abban, hogy bizonyos módon éljenek, illetve útmutatást adni nekik és szabályozni őket, hogy egy bizonyos módon éljenek túl. Ehelyett tiszteld a túlélési törvényeiket és a túlélési szabályaikat. Amikor segítségre van szükségük és látod ezt, ne térj ki előlük és ne tégy úgy, mintha nem látnád, miközben csak nézed, amint ártanak nekik és meghalnak, hanem nyújts segítő kezet, hogy eleget tegyél az emberek által teljesítendő felelősségnek és kötelezettségnek. Azzal, hogy kisegíted, megmented őket. Ez nem fog kifárasztani, sem azt nem igényli tőled, hogy nagy árat fizess vagy sok energiát fordíts rá, azt pedig még kevésbé, hogy az életedet áldozd a megóvásuk érdekében. Ez nem kerül neked semmibe; olyasmi, amit emberi lényként meg kell tenned. Ha arra kérnének, hogy minden erőddel óvd meg őket, azt nem lenne könnyű elérni, de képesnek kellene lenned hagyni a dolgokat a maguk természetes útján haladni – nem avatkozni az életükbe, nem károsítani az élőhelyüket és nem aláásni a túlélési szabályaikat, valamint nem fosztani meg őket a túléléshez való joguktól. Ha még ezt sem tudod megtenni, akkor nem ember vagy, nem ember reinkarnációja vagy és nincs emberi mivoltod. Mit jelent az, hogy nincs emberi mivoltod? Azt jelenti, hogy még az állatok megóvásához, a róluk való gondoskodáshoz és az Isten által teremtett élőlények tiszteletéhez szükséges lelkiismereted és józan eszed is hiányzik. Ha folyton arra gondolsz, hogy árts nekik, megedd őket és megfoszd őket a túléléshez való joguktól, akkor nem emberi lény vagy, hanem egy fenevad. Most már világos? (Igen.)

Azt tekintve, amit Isten elrendel, van néhány más helyzet is. Egyes állatok túlélési szabályai például valamelyest különböznek más élőlényekétől vagy akár azokkal ellentétesek is, mint például a bagoly, a denevér és néhány másik állat túlélési szabálya az, hogy nappal alszanak és éjjel válnak tevékennyé. Ezt Isten rendelte el, és még ha különleges körülmények alkalmanként arra is késztetik ezeket az állatokat, hogy átmenetileg változtassanak ezen a napirenden, normális feltételek mellett alapvetően nem változnak a túlélési törvényeik és szabályaik. Az emberek folyton azon gondolkodnak, hogy változtassanak ezeknek az állatoknak a szabályain, hogy az emberekhez hasonlóan nappali életmódot folytassanak. Kutatásokat folytatnak ezeknek az állatoknak a génjeivel és vérszérumával, a cselekvési mintáikkal és más hasonlókkal kapcsolatban, és minden lehetséges módot kitalálnak, hogy megváltoztassák és aláássák a túlélési szabályaikat és cselekvési mintáikat. Jó ez? (Nem.) Pozitív dolog ez a fajta viselkedés, ez a fajta gondolkodás? (Nem.) Ez negatív dolog, olyasmi, amit nem emberi lények tesznek. Tudományos kutatás hatására valóban valamelyest megváltoznak ezek az élőlények, de végül rendkívül fájdalmasan és abnormálisan élnek. Normális emberek nem bírják ezt nézni. Olyanok is vannak, akik ezt mondják: „Olyan sok most a patkány; igen jó lenne, ha a kutyák el tudnák kapni a patkányokat. A kutyák őrizhetnék a házat, mi pedig spórolhatnánk a kutyaeledelen, mivel patkányt ennének, és nem kellene macskát tartanunk. Ezzel három legyet ütnénk egy csapásra. Nem lenne nagyszerű?” Aztán kutatják, hogy miként lehet egyesíteni a kutyák és a macskák génjeit, hogy a kutyáknak kutya és macska génjeik is legyenek és egy kutya-macska hibriddé váljanak, amely a házat is tudja őrizni és patkányokat is fog. Jó ötlet ez? (Nem.) Miért nem? (Azért, mert folyton alá akarják ásni azt, amit Isten elrendelt és meg akarják szegni az Isten által elrendelt törvényeket. Ez pontosan az, amit a Sátán tesz és amit a romlott emberiség tesz.) Az efféle ötletek elvetemültek. Honnan származnak az elvetemült ötletek? Teljességében a Sátántól és a gonosz szellemektől származnak. Ezért az efféle romlott emberek nem emberi lények. Folyton változtatni akarnak az Isten által elrendelt pozitív dolgokon, és meg akarják változtatni a különféle élőlények Isten által elrendelt eredeti működését, cselekvési mintáit és túlélési törvényeit. Folyton alá akarják ásni az élőlények Isten által elrendelt túlélési formáit, mindig elvetemült és felháborítóan lázító ötleteket, gondolatokat és nézőpontokat eszelnek ki, és folyton alá akarják ásni az Isten által elrendelt különféle dolgokat. Az ilyen emberek nem emberi lények; nincs emberi mivoltuk. A gondolkodásuk és a cselekedeteik soha nincsenek a lelkiismeret és a józan ész keretein belül, hanem inkább mindig túl akarnak lépni a normális emberi mivolt határain – ez a nem emberi lét megnyilvánulása. A normális emberi mivolthoz tartozó lelkiismeret és józan ész keretein belül nem tisztelik és nem tartják fenn minden dolog Isten által elrendelt túlélési szabályait és létformáit. Ehelyett mindig alá akarják ásni, meg akarják zavarni és meg akarják változtatni az Isten által elrendelt túlélési szabályokat, meg akarják változtatni más élőlények életmódját. Azt akarják, hogy a macskák ne legyenek macskák többé, a kutyák pedig ne legyenek kutyák többé, mindet korccsá, elvetemült dologgá téve és arra késztetve, hogy elvetemült irányba fejlődjenek. Folyton alá akarják ásni a pozitív dolgok létét és folyton alá akarják ásni a pozitív dolgok túlélési formáit. Ugye, hogy ők nem emberi lények? (Valóban nem azok.) A nem emberi lények által megfogalmazott és birtokolt gondolatok és nézőpontok negatív dolgok és ellentétesek a pozitív dolgokkal. Mivel a nézőpontjaik negatív dolgok és ellentétesek a pozitív dolgokkal, a szakmájukban általuk előállított termékek és elért eredmények vajon nem negatív dolgok? (De azok.) Ezek negatív dolgok. Bár egyes dolgok nem gyakorolnak közvetlen kedvezőtlen hatást az emberiségre, illetve nem ártanak neki, amennyiben ellentétesek azzal, amit Isten elrendelt, amennyiben megszegik az Isten által elrendelt törvényeket és szabályokat, és amennyiben másféle túlélési módjuk, vagy másféle törvényük és szabályuk van, amely az embernek az Isten által elrendelt törvények és szabályok alapját illető mesterséges beavatkozása, feldolgozása és aláásása eredményeként jött létre, akkor ezek negatív dolgok. Függetlenül attól, hogy hány ember fogadja el és ismeri el egy efféle dolog létét, vagy hány ember életében vagy túlélésében okoz ez fizikai örömöt, ha nem az Isten által elrendelt eredeti formájában és nem az Isten által elrendelt eredeti állapotában van, hanem ehelyett megváltoztatták és aláásták az elrendelt szerkezetét, formáját, illetve a túlélési törvényeit és szabályait, akkor az negatív dolog. Ez azért van, mert a Sátán megdolgozta, károsította és módosította, és átitatták a Sátántól származó eszmék, gondolatok és nézőpontok, sőt a Sátán egyes mérgei és egyes mesterkedései is. Még ha az emberek nem is képesek ezt átlátni, akkor is negatív dolog. Röviden: amennyiben olyasmiről van szó, ami ellenkezik az Isten által elrendelt eredeti dologgal, amelynek – legyen az élőlény vagy élettelen dolog – az Isten által elrendelt eredeti formáját, szerkezetét, illetve a túlélési törvényeit és szabályait aláásták és megváltoztatták, és amelybe ugyanakkor beleivódtak vagy amelyhez hozzáadódtak különféle, a Sátántól származó plusz dolgok, akkor az negatív dolog és már elveszítette az eredeti jellegét. Függetlenül attól, hogy milyen mennyiségi hatással van az emberiség fizikai életére vagy túlélésére, amennyiben minőségi változáson esett át és a minősége megváltozott, akkor negatív dolog. Ez ellentmondást nem tűrő, és egyáltalán nem hamis. Amennyiben valami negatív dolog, nem számít, mennyi ideje létezik ezen a világon vagy mióta fogadja el az emberiség és a társadalom, ha nem az Isten által elrendelt eredeti dolog, akkor Ő nem ismeri el, ha pedig Isten nem ismeri el, akkor negatív dolog.