Hogyan kell törekedni az igazságra? (13.) Ötödik rész
Mindannyian képesek vagytok valamelyest felismerni az ördögökből reinkarnálódottak „deviáns” jellemzőjének egyik megnyilvánulását, nevezetesen a fondorlatosságot? (Igen.) Ez a fajta személy kimondottan csalárd, különösen fondorlatos és különösen alattomos és agyafúrt. Ha még mindig a romlottság normális feltárulásaiként kezeled a megnyilvánulásait, és még mindig testvérként segíted és támogatod őt, az nem az ostobaság megnyilvánulása vajon? (De igen.) A jövőben nem szabad ismét ezeket az ostoba dolgokat tenned; ezek nem emberek, hanem ördögök, és nem olyanok, akiket segítened és támogatnod kellene. A szívük mélyén tudják, mi az igazság, és hogy jó becsületes embernek lenni. A tudás azonban egy dolog; nem támasztanak ilyen követelményt önmagukkal szemben és soha nem gyakorolják a becsületességet. Nem arról van szó, hogy gyakorolni akarják, de nem tudják; hanem arról, hogy soha nem szándékoznak így gyakorolni. Gondolkodjatok el – a szívükben min mesterkednek és mit terveznek? Egyetlen dolog sem pozitív dolgokkal kapcsolatos és egyetlen gondolat sem pozitív gondolatokkal és nézetekkel kapcsolatos. Nem áll szándékukban az igazságot gyakorolni, sem a helyes úton járni, ezért soha nem keresik az igazságalapelveket a szívükben, és azt sem keresik, miként cselekedjenek Isten szándékaival összhangban. Nem szándékoznak teljesíteni a teremtett lény kötelességét sem, és az sem áll szándékukban, hogy odaadóak legyenek és felajánlják az őszinteségüket. Csakis fondorlatos dolgokat számítgatnak. Egyesek ezt mondják: „Az, amit számítgatnak, a belső világuk ügye – nem könnyű felismerni. Hogy tudhatnák mások, hogy mire gondolnak, amikor nem nyílnak meg és nem beszélnek róla? Külsőleg igen jól viselkednek és az aktuális feladatokkal is foglalatoskodnak. Miért mondod azt, hogy fondorlatosak, és miért jellemzed ördögként őket?” Mások ezt mondják: „Csak egy kis elvetemült pillantás jelenik meg a szemükben, egy apró sunyi mosoly; még mindig nem látjuk át azt, hogy a belső világukban mire gondolnak.” Hogyan lehet hát felismerni, hogy ördögök? Az ember gondolatai nem érzékelhetőek; ha nem fejezi ki, nem láthatod és nem fedezheted fel őket, és nem fogod tudni tisztán látni őket. Ugyanakkor bármilyen gondolatai és nézetei vannak is egy embernek, bármi után sóvárog vagy bármit is számítgat a belső világában, biztosan úgy fog cselekedni, hogy elérje a céljait, ezért mindig lesznek olyan dolgok, amelyeket megél, lesznek bizonyos megnyilvánulásai. Amíg emberek között él, mások láthatják a dolgokat, amelyeket tesz, illetve kapcsolatba kerülhetnek velük. Talán nem tudod, mit számítgat, miben mesterkedik és mit tervez a szíve mélyén, de egy napon feltárja és nyilvánvalóvá teszi majd azt, amiben mesterkedik, amit tervez és számítgat; meg fogja valósítani ezeket a dolgokat és lépéseket fog tenni az emberek körében. Hát nem fogod majd látni, amikor a szemed előtt történnek ezek a dolgok? Nem fogod majd tudni felismerni az illetőt? Egyesek ezt mondják: „Még ha látom is a megnyilvánulásait, akkor sem tudom, hogyan kell felismerni vagy jellemezni ezt a fajta embert.” Ezt egyszerű kezelni; az efféle embernek több jellemzője van, és ezeken a jellemzőkön keresztül fel tudod ismerni őt. Az első jellemző az, hogy mindig a saját akarata szerint cselekszik és soha nem keresi az igazságalapelveket. Bármit is tesz, ő maga előre megtervezi és teljességgel a saját tervei, gondolatmenete és szándékai, teljességgel a saját akarata szerint cselekszik. Senkinek a véleményét nem kéri ki, és természetesen még kevésbé keresi az igazságalapelveket, illetve cselekszik a munkarenddel összhangban. Ha ezeket a megnyilvánulásokat látod, azzal nem lepleződnek-e le teljesen az ördögök? (De igen.) Egyesek ezt mondják: „Talán értik az igazságot és ismerik az igazságalapelveket, ezért anélkül is tudják, mi a teendő, hogy megvitatnák másokkal." Ez az állítás ismét helytelen; a dolgok átlátására való képtelenséget tükrözi. Az ördögök által mondott és tett dolgok egy sor nehéz akadályt jelentenek számodra. Függetlenül attól, hogy kérték-e a testvérek véleményét, világosan kell látnod, hogy a tetteik célja, indítéka, kiindulópontja és alapelve a saját hírnevük, státuszuk és az emberek szemében róluk kialakult kép megóvása, vagy a gyülekezet munkájának védelmezése-e, és hogy az elért végső hatás Isten házának érdekeit védelmezi-e, valamint, hogy veszteséget, kárt és szabotálást vagy hasznot hoz-e a legtöbb ember számára. Az ördögökből reinkarnálódottak bármit is tesznek, az mindig a saját érdekeik védelmét szolgálja; ez az ördögökből reinkarnálódottak másik jellemzője. Az ő szemükben az ő érdekeik mindenek felett állnak, épp mint ahogyan egy kereskedő üzletel: az érdekek a legfontosabbak. Kinek az érdekei a legfontosabbak? Az ördögök saját érdekei a legfontosabbak. Ha megóvhatja az érdekeiket, tekintélyüket, státuszukat, hírnevüket, vagy az anyagi javaikat és a pénzüket az, hogy valamit megtesznek, egyáltalán nem fogják visszafogni magukat, hanem végigviszik azt, a legvégsőkig csinálják. Még ha a felsőbb szintű vezetők és testvérek ellenzik is, és nem lehet tovább folytatni és falba ütköznek, akkor is kerülőutas taktikákat fognak bevetni, minden eszközt kipróbálnak, hogy minden ellenfelet kiiktassanak és minden akadályt elgördítsenek, hogy folytathassák azt, amit tenni akarnak. Egyáltalán nem fogják visszafogni magukat; csakis a saját érdekeiket védelmezik. Most világosan láthatjátok ezt: legyen szó a tervekről vagy az eszközökről, illetve az intézkedésekről vagy a lépésekről, amelyeket szerveznek, terveznek és kigondolnak, ezeket mind előre kiszámítgatták a fejükben; csakis az érdekekre gondolnak és az elméjüket az érdekekkel kapcsolatos gondolatok töltik ki; kit használjanak, kihez kerüljenek közel, kitől tartsák távol magukat, kit támogassanak, kivel helyezkedjenek szembe, kit bocsáttassanak el – mindezekre az érdekeik szerint készítenek stratégiát. Ha a munkavégzés és a kötelességük végzése során idáig jutnak, akkor antikrisztusok, az igazi énjüket felfedő ördögök. Az efféle emberek rendkívül kiismerhetetlenek és számítók; nap mint nap ezeken töprengenek. Mennyi ideig tartana vajon, ha mindenkiről teljes képet akarnának kapni a gyülekezetben? Csak miután kristálytiszta képet alkottak a gyülekezet összes tagjának helyzetéről, minden egyes ember aktuális problémáiról és valódi nehézségeiről, és eljön az ideje, akkor kezdenek cselekedni, és megteszik, amit csak akarnak – senkivel szemben nem elnézőek, és senki sem akadályozhatja őket. A saját vállalkozásukat űzik a gyülekezeti munka végzésének álcája alatt, önmaguk hasznát keresve. Végső soron a gyülekezet munkája és a testvérek életbe való belépése szenved veszteséget. Abbéli céljukat, hogy a saját személyes érdekeik kielégítését mindenek fölé helyezzék, az összes testvér életbe való belépésének és Isten háza érdekeinek feláldozása árán érik el. Ezen a ponton vajon nem látjátok tisztán őket? A végeredményből és abból ítélve, ahogyan a dolgokat teszik, ördögök ők; nem emberek. Naphosszat alig szólnak és ritkán fejtik ki a véleményüket, de valójában minden napot annak számítgatásával töltenek, hogy miként cselekedjenek úgy, hogy előnyökhöz jussanak. Bár kívülről igen nyugodtnak, meglehetősen kifinomultnak, igen törékenynek és jól neveltnek tűnnek, valamint nem túl beszédesek, a szívük belül viharos, mint a háborgó tenger. Teljes képet alkotnak ezekről a dolgokról, majd megvalósítják a kieszelt terveiket, a végeredmény pedig az, hogy pontosan úgy sikerül nekik, ahogyan kieszelték. Hát nem egy ördög műve ez? (De igen.) Ez egy ördög műve. Ezen a ponton vajon nem láttok át rajtuk?
A tavalyi evangelizációs munkában felmerült efféle súlyos probléma közvetlenül néhány ördöggel állt összefüggésben, közvetlenül ördögök tetteivel volt kapcsolatos. Azok az ördögök soha nem keresték az igazságalapelveket a cselekvés során. Miután a Fennvaló kijelölte a munkát, személyesen készségesen elfogadták azt, amikor azonban munkába álltak a gyülekezetekben, csak ámokfutó módon rossz dolgokat műveltek. Nem védelmezték Isten házának érdekeit, és ennek következtében veszteség érte az Istennek tett felajánlásokat, veszteség érte az evangelizációs munkát és veszteség érte a gyülekezeti életet; sok területet ért veszteség, és a gyülekezet munkájában is káoszt teremtettek. Lehet, hogy nem látod át, mit gondol egy ördög, és azt sem tudod, hogy kereste-e az alapelveket. Amikor azonban cselekszik és látod az első jeleket, tudni fogod, hogy a tettei módszere és forrása helytelen, hogy teljes mértékben magát fitogtatja, a saját akarata szerint teszi a dolgokat, valamint önkényesen és szánt szándékkal cselekszik és önálló királyságot alapít. Mi több, az ördögök bandái egymást óvják; egyikük sem Isten házának érdekeit védelmezi. A főördögök bármit is csinálnak, a követőik és a kisördögök mindent megtesznek, hogy hízelegjenek és hajbókoljanak nekik. A főördögök vakmerően és szánt szándékkal cselekszenek, a kisördögök pedig utánozzák őket és nyalják a talpukat – kéz a kézben együttműködnek. Egyesek azt mondják, hogy még mindig nem látják át a tényt, miszerint valaki egy ördögtől való. Ebben az esetben nézd meg egy általa tett dolog természetét és a következményeit. Ha nagyon súlyos a természete és a következményei, akkor az ember biztos lehet benne, hogy az egy ördög műve. Például egyesek a következőt mondták azzal az üggyel kapcsolatosan, hogy hamis létszámokat jelentettek az evangélium hirdetése során megnyert emberekre vonatkozóan: „Nem ellentétes az alapelvekkel az, hogy hamis számokat jelentenek? A tényleges számokat kell jelentenünk; ahány embert sikerült megnyerni, annyiról kell beszámolnunk. Hogy hazudhatnánk a jelentéseinkben? Hogy számolhatunk be ezerről, amikor százat nyertünk meg, vagy tízezerről, amikor ezret nyertünk meg?” Vajon mit mondott az egyik hamis vezető? „Így kell jelentened; mindenki így jelent. Ez a Szentlélek áramlata!” Tisztán látjátok ezt az állítást? A hamis és kitalált számok jelentése nyilvánvalóan Isten megtévesztésére tett kísérlet. Hogy lenne ez a Szentlélek áramlata? Ez egy gonosz irányzat. A Szentlélek soha nem mondta az embereknek, hogy hazudjanak vagy hamis számokról számoljanak be; csak ördögök képesek ilyet mondani. Tisztán látjátok ezt? Mivel ez a hamis vezető képes volt ilyen képtelen szavakat kimondani, nem normális ember; ez a hamis vezető szintén az ördögök kategóriájába tartozik. Képesek vagytok átlátni ezt a dolgot? Felismeritek, hogy az ilyen szavak az ördögök szájából származnak? Csak ördögök és Sátánok képesek ilyesmit mondani. Ha nem tudjátok átlátni ezt a dolgot, akkor túlságosan híján vagytok a tisztánlátásnak. Ha az állatokból reinkarnálódottak nem képesek átlátni, az valamelyest megbocsátható, mivel ők nem emberek; nincs emberi lelkük. Ha valóban van tisztánlátásod és képes vagy átlátni ezt a dolgot, akkor eleget tettél vajon a felelősségednek? Felálltál, hogy leállítsd és leleplezd ezt az ügyet? Tegyük fel, hogy ezt mondod: „Átláttam, de az alacsony státuszom miatt az én szavaimnak kevés a súlya, valamint gyenge vagyok és egyedül vagyok; nem merem leállítani vagy leleplezni!” Ebben az esetben haszontalan gyáva nyúl vagy! Nem álltál a sarkadra és nem álltál meg szilárdan a bizonyságtételedben; nem vagy Isten hű szolgája, nem tettél eleget az emberi felelősségnek. Csak egy zavaros fejű alak vagy, egy haszontalan gyáva nyúl. Mondjátok meg Nekem, szereti Isten a haszontalan gyáva nyulakat? (Nem.) Isten életet ajándékoz neked, ellát az igazsággal és megóv a Sátán ártásától a mindennapi életedben. Ám kiderül, hogy te nem fogadod el az igazságot, hanem a Sátánt követed a gaztettekben, ördögök között élsz és hagyod, hogy a Sátán ártson neked. Világosan látod a Sátánok igazi arcát, de nem leplezed le őket. Ez azt jelenti, hogy keresed a bajt; megérdemled, hogy a Sátán bolonddá tegyen. Isten ellát az igazsággal, hogy lehetővé tegye számodra a tisztánlátásod növekedését. Ha tisztán látsz, de mégis játszod a süketnémát, és nem állsz fel, hogy leleplezd a hamis vezetőket és az antikrisztusokat, akkor haszontalan gyáva nyúl vagy! Nem tettél eleget az emberi felelősségnek; hanyagolod a felelősséged, hulladék, haszontalan gyáva nyúl, egy ingyenélő, semmirekellő vagy! Az ördögök arra kényszerítik az embereket, hogy hamis számokat jelentsenek az evangélium hirdetése során – ennek a gyakorlatnak igen nyilvánvalónak és könnyen felismerhetőnek kellene lennie. Tegyük fel, hogy valaki megrúg vagy megüt téged. Nem tudod, miért bánik így veled, és nem látod tisztán, hogy mit akar ezzel. Aztán nyakon szúr egy késsel, és csak akkor jössz rá: „Meg akar ölni engem!” Mondd meg Nekem, ennyire hülye vagy? Ártó szándékkal beléd rúg, és még azt sem tudod megmondani, hogy gonosz ember, és még mindig próbálsz érvelni neki: „Nem sértettelek meg, miért rúgsz belém? Van neked bármennyi emberi mivoltod?” Hát nem gonosz ember, ha ok nélkül megrúg? Van értelme egy gonosz embernek érvelni? Ha késsel közelítene hozzád, az már késő bánat lenne. Mire segítségért kiáltasz, már túl késő; addigra annyi lenne az életednek. Nézd, milyen kicsi az érettséged, milyen buta vagy! Neked kell kezdeményezned a támadást, amikor Sátánokkal találkozol, ne légy passzív! Ha mindig passzív vagy, és csak akkor reagálsz és kiáltasz Istenhez, hogy mentsen meg, amikor a Sátánok már az életedet készülnek elvenni, az túlságosan passzív, túlságosan lassú észjárásra vall! Isten nem kedveli az ilyen embereket.
Egyesek nagyon körülményes módon számolnak be a hamis vezetőkkel és az antikrisztusokkal kapcsolatos problémákról. Nem merik a helyi gyülekezetükben jelenteni őket, hanem más területek gyülekezeteihez mennek, hogy ezt megtegyék, attól tartva, hogy az ő környékükön majd valaki elterjeszti a hírt, a gonosz emberek pedig megtudják és gyötörni fogják őket. Ezeknek az embereknek ilyen kicsi az érettsége. Hiszel Istenben, mégis ennyire félsz a gonosz emberektől és az ördögöktől? Ilyen nagy erejük van az ördögöknek? Elvehetik az ördögök az életedet? Az ördögök kezében van a sorsod? Miért félsz tőlük ennyire? Csupán gonosz emberek; mit tehetnek veled? Még a legrosszabb esetben is, ebben az országban vannak törvények – mitől tartasz? Ez nem Kína, ahol ördögök garázdálkodnak; ez egy demokratikus ország, ahol jogállamiság uralkodik. Arról nem is beszélve, hogy a gyülekezetben vannak testvéreid – mit tehetnek veled ezek a gonosz emberek? Vannak, akik már a vezetőkkel és a dolgozókkal kapcsolatos problémák jelentésétől is ennyire megrémülnek. Ez nem annak a problémája, hogy kevés a hitük; ezek haszontalan gyáva nyulak és pipogya alakok, akik még az életet sem érdemlik meg! Csak elpazarolod az Istentől kapott lélegzetet; jobb lett volna, ha egy állatnak adta volna. Nyomásra még egy állat is képes megharapni egy embert. Te élsz, mégis hiányzik belőled még ez a kevés bátorság is; túlságosan gyáva vagy! Bár egyesek nem mernek nyíltan szembeszállni a gonosz emberekkel, amikor találkoznak velük, bölcsességet gyakorolnak a gyülekezet munkájának védelme érdekében. Jelentik a gonosz emberekkel kapcsolatos problémákat a feljebbvalóknak, és egyesítik erőiket az igazságot szeretőkkel, hogy eltávolítsák a helyükről ezeket a gonosz embereket. Megvan bennük ez a fajta elhatározás: „Gonosz alak vagy, de nem félek tőled. Nem fogom engedni, hogy gonoszságot művelj, és ezzel zavard és szabotáld Isten házának munkáját. Nem hagyom, hogy elérd, amit akarsz. Kockára teszem az életemet, hogy megküzdjek veled – mit tehetsz velem? A legrosszabb esetben elveszed az életemet, de amíg lélegzem, a végsőkig küzdeni fogok ellened!” Van ilyen hitetek? Azoknak a haszontalan gyáva nyulaknak nincs ilyen hitük. Amikor azt látják, hogy ördögök zavarják a gyülekezet munkáját, a szívük mélyén tudják, hogy ez helytelen, hogy ezek ördögök és antikrisztusok, akik gonoszságot művelnek. Ám ezt gondolják: „Nem leplezhetem le, illetve nem jelenthetem őket; nem szabad bajt hoznom a fejemre. Minél kevesebb a gond, annál jobb, az a legfontosabb, hogy megóvjam saját magamat. Ha a gonosz emberek kizárnak a gyülekezetből azért, mert lelepleztem őket, és még annak lehetőségétől is megfosztanak, hogy higgyek Istenben és elérjem az üdvösséget, sőt még a kötelességemet sem végezhetem, nem leszek akkor teljesen kirekesztve?” Nem merik leleplezni a gonosz embereket, mert nagyon félnek a bosszújuktól. Amikor tehát a nagy vörös sárkány vadul elnyomja és üldözi Isten választott népét, akkor kétségtelenül félnek is, ha pedig letartóztatják őket, akkor bizonyosan Júdássá válnak és elárulják Istent. Ezért, ha félsz a gonosz emberektől a gyülekezetben és nem mered leleplezni őket, amikor azt látod, hogy gonoszságot művelnek, az nem azt jelenti vajon, hogy megadod magad a Sátánnak? Isten ellát az igazsággal, hitet ad neked, valamint mostanáig megóvott és életben tartott. Azt a lélegzetet szívod be, amelyet Isten adott neked, élvezed az igazságot, amellyel Ő ellát, és élvezed az Ő kegyelmét. Ilyen jó körülményeid vannak a gyülekezeti életben és igen kényelmesen élsz. Amikor azonban gonosz emberek zavart keltenek Isten házában, látod ezt és felismered ezt, mégsem mersz szólni egyetlen szót sem, és még csak szusszanni sem mersz – miféle teremtmény vagy te? Azt sem érdemled meg, hogy élj! Nem jelented a problémákat a helyi gyülekezetedben a helyi vezetőknek, hanem elmész más területek gyülekezeteihez, hogy ott jelentsd őket. Ilyen kicsinyes, gyáva gondolkodásmóddal elérhetsz vajon nagy dolgokat? És mégis azt mondod, hogy tanúságot akarsz tenni Isten mellett és győztes akarsz lenni – semmi vagy, rosszabb vagy, mint egy fenevad! Még egy kutya is meg tudja védeni a gazdáját. Ha idegen jön, a kutya teljes erejéből ugat, a gazdája biztonságára jelentett fenyegetéstől tartva. Vannak olyan kutyák, amelyek nem nagyok és egyetlen rúgással a földre teríthetők, de nem félnek és akkor is teljes erejükből ugatnak – azért teszik, hogy megvédjék a gazdájukat. Egyes kutyák még az életüket is kockára teszik a gazdájuk védelméért. Ezeknek az embereknek még ez a kis hitük sincs meg, és kevésbé hűségesek, mint egy őrkutya a gazdájához – mind haszontalan nyomorultak! Szabadon élvezik Isten kegyelmét és ellátását, semmivel sem viszonozva azt, és még azt is természetesnek veszik, hogy Isten szeresse az embereket és tanúsítson irgalmat irántuk. Nem zaklatja fel a szívüket, amikor azt látják, hogy megzavarják és szabotálják a gyülekezet munkáját. Ez azt jelenti, hogy fenevadnál is rosszabbak, sokkal rosszabbak, mint egy őrkutya. Mi tévő legyél, amikor a jövőben ismét ördögökkel találkozol? Ha nem tudsz átlátni rajtuk és nem tudod, miféle rossz dolgokat terveznek, amikor mosolyognak, illetve milyen elvetemült szándékok rejtőznek a tekintetükben, akkor először figyeld meg őket. Keress egy megbízható embert, aki felügyeli őket, és nézd meg, titokban mit mondanak és tesznek, és miben mesterkednek a cinkosaikkal. Minden cselszövésüket és mesterkedésüket csírájában el kell fojtanod, nem hagyhatod, hogy sikerrel járjanak, és nem engedheted meg, hogy Isten házának érdekeit veszteség érje. Egyesekben ilyen elhatározás él: „Jól kell őriznem Isten házának kapuját, jó őrebnek kell lennem. Azt nem tudom, hogy mások miként kezelnék ezt az ügyet, de ami engem illet, nem fogom annyiban hagyni; a végsőkig küzdeni fogok az ördögök ellen!” Ezt nevezik Isten iránti hűségnek; ez nem arról szól, hogy próbálják bizonyítani a rátermettségüket. „Istenre fogok hagyatkozni abban, hogy ezt megtegyem; esélye sincs, hogy bármelyik ördög is elérje a célját vagy sikerrel járjon, amikor itt vagyok! Őrizni fogom Isten házának kapuját, megóvom a testvéreket, megóvom Isten házának érdekeit és védelmezem Isten házának munkáját. Esélye sincs, hogy bárki zavarásokat okozzon vagy szabotáljon – ha látok bárkit, aki ezt teszi, nem leszek elnéző vele szemben. Ha el kell bocsátani, el fogjuk bocsátani, ha ki kell zárni, ki fogjuk zárni, ha pedig ki kell takarítani, ki fogjuk takarítani. Egyáltalán nem fogom türtőztetni magam!” Van ilyen hitetek? (Igen.) Ha elég rátermett vagy, amikor emberekkel vagy állatokkal kell küzdeni, amikor azonban ördögökkel kell küzdened, elbátortalanodsz és félsz, és teknőshöz hasonlóan visszahúzódsz a páncélodba, akkor Isten azt mondja, neked annyi, semmirekellő vagy, nem leszel képes elnyerni az igazságot és nem érheted el az üdvösséget. Az ördögökkel vívott küzdelem igazi harc; harc azért, hogy tanúságot tégy Isten mellett. Harc, amelyben a győzteseknek, a szenteknek és Isten követőinek részt kell venniük, álláspont, amelyet el kell fogadniuk, valamint az elszántság és az elhatározás, amelynek meg kell lennie bennük. „Küzdelem a végsőkig az ördögök ellen! Vagy ők, vagy én! Egyáltalán nem fogok félni, egyáltalán nem fogok meghátrálni, és biztos, hogy nem fogok elcsüggedni!” Megvan bennetek ez az elszántság? (Most már igen.)
Egyeseknek túl kicsi az érettségük. Amikor hatalommal és státusszal bíró emberekkel találkoznak, különösen olyanokkal, akik vad külsővel rendelkeznek, dörzsöltek és rendkívül ravaszok, valamint alattomosak és agyafúrtak, félelem ébred a szívükben. Annak ellenére, hogy pontosan tudják, hogy ezek az emberek ördögök, ragaszkodnak hozzá, hogy hízelegjenek nekik, rábeszéljék és befogadják őket, és a legkevésbé sem merik megsérteni, nemhogy leleplezni őket. Amikor ördögöket és Sátánokat látnak, semmilyen alapelv mellett nem mernek kiállni, sem a szentekhez illő viselkedést nem követik. Egyesek még ezt is mondják: „Be kell illeszkednünk ezek közé az emberek közé és jó kapcsolatot kell építenünk velük, különben a gyülekezet munkája nem tud haladni.” Ezek az emberek nyilvánvalóan nem szolgálnak jó célt Isten házában, és nyilvánvalóan ők azok, akiket ördögökként és antikrisztusokként jellemzünk, és azok, akiket ki kell zárni vagy ki kell takarítani, egyesek mégis megtűrik őket. Ezek az egyének úgy érzik, hogy nem tudják legyőzni ezeket az embereket; a szívük mélyén félnek és rémültek, aggódnak a saját helyzetük miatt és aggódnak amiatt, hogy ezek az emberek elszigetelik őket vagy kiszúrnak velük. Nincs meg a bölcsességük ahhoz, hogy elbánjanak velük, nincs elegendő érettségük ahhoz, hogy megküzdjenek velük, és ismételten meghátrálnak, ismételten engednek és kompromisszumot kötnek. Ennek eredményeképp eltelik három hónap, majd eltelik hat hónap, a gyülekezet munkája végül megbénul, a gyülekezeti életben pedig eluralkodik a zűrzavar. Nyilvánvalóan látják, amint ezek a gonosz emberek és ördögök zavart keltenek, látják, amint ezek a helyi zsarnokok garázdálkodnak a gyülekezetben, mégsem merik leleplezni vagy kezelni őket, attól tartva, hogy belekeverik a saját biztonságukat, státuszukat, hírnevüket és érdekeiket. Hogy lehet ennyire fontos a státuszod, a hírneved és a személyes biztonságod? Hát nem fontosabb-e Isten házában bármelyik feladat a te kis életednél? Még ha a legrosszabb esetben az Istenhez való hűséged okán vállalsz is némi kockázatot, Isten nem fog vajon megóvni téged? Ha bölcsességgel jársz el és az alapelvek szerint cselekszel azért, hogy védelmezd Isten házának érdekeit, Isten vajon átad a Sátánoknak, hogy azok tetszésük szerint bántalmazzanak és súlyosan ártsanak neked? (Nem.) Isten nagy becsben tartja az ilyen embert, nem tudja eléggé becsülni; hogy adna át a Sátánoknak? Túl kicsi a hited. Épp olyan vagy, mint Péter volt egykor – az Úr Jézus a tengerről szólította őt, mondván, „gyere”, ami azt jelentette, hogy Péternek úgy kellett volna járnia a tengeren, mintha az sík föld lenne, ám minél többet ment Péter, annál jobban megijedt, és elveszítette a hitét Istenben. Ha Isten arra kér, hogy gyere, ígéretet tett neked és biztos, hogy meg tud óvni téged; nem fogja engedni, hogy veszélybe kerülj. Még ha veszélyben is az életed, hogyan kell viszonyulnod ehhez? Nem kellene egyszerűen önként Istenre bíznod az életedet? Mi olyan nagy ügy? Valóban olyan rémisztőek az ördögök? A nagy vörös sárkány elnyomja és letartóztatja a hívőket, te mégis ki tudsz tartani a hitedben; egy ilyen zord környezet nem rettent el téged. Amikor azonban egy pár kisördög tűnik fel a gyülekezetben, annyira megijedsz, hogy azonnal visszahúzódsz a csigaházadba, és úgy érzed, hogy kénytelen vagy követni őket a gonoszságban. Hát nem a tanúságtételed elvesztése ez? (De igen.) Elmondható, hogy néhány gyülekezetben és bizonyos munkakörnyezetekben az ördögök zöld utat kapnak, és a gyülekezet munkáját olyan káoszba süllyesztik és úgy szétrombolják, ahogy azt szerették volna, ami oda vezet, hogy a testvéreknek nincs megfelelő környezetük a kötelességeik végzéséhez. Ez azzal áll összefüggésben, hogy egyesek átlátnak ezeken az ördögökön, mégsem állnak fel, hogy küzdjenek ellenük, hanem a saját védelmük érdekében kiegyeznek ezekkel az ördögökkel és Sátánokkal. Elmondható, hogy ezek az emberek szándékosan engedik ezeknek az ördögöknek, hogy gonoszságot kövessenek el és zavarják a gyülekezet munkáját. Ha átlátod, hogy ördögök zavarják a gyülekezet munkáját, mégsem küzdesz ellenük vagy nem leplezed le őket, az nem azt jelenti vajon, hogy megengeded az ördögöknek, hogy gonoszságot műveljenek? Ha haladéktalanul leleplezed, kezeled és leállítod az ördögöket, amint felfedezed, hogy gonoszságot követnek el, akkor bizonyos mértékig csökkenthetők a veszteségek és enyhíthető a káosz. Hát nem előnyös ez mind Isten házának munkája, mind a testvérek életbe való belépése szempontjából? Akkor miért nem teszed meg? Ha nem teszed, nem vagy hű Istenhez. Függetlenül attól, hogy bármilyen szintű vezető vagy dolgozó, vagy pedig egy hétköznapi követő vagy, amennyiben átlátod, hogy az ördögök gonoszságot művelnek és zavarják a gyülekezet munkáját, ám nem leplezed le őket, hogy védelmezd Isten házának érdekeit, akkor nem álltál meg szilárdan a bizonyságtételedben, zavaros fejű alak vagy, és nem érdemled meg, hogy élj! Nem tettél eleget az emberi lény felelősségének, ezért nem érdemled meg, hogy magadba szívd az Istentől kapott lélegzetet. Értitek? (Értjük.) Mit tegyenek az emberek ebben a kérdésben? Függetlenül attól, hogy milyen ördöggel nézel szembe – legyen az deviáns, gonosz, alattomos, könyörtelen vagy ravasz – és függetlenül a céljától, amennyiben azt látod, hogy zavarja a gyülekezet munkáját és felismered ezt, akkor fel kell állnod, hogy leleplezd és leállítsd. Ebben áll a te felelősséged. Egyesek ezt mondják: „Nem tudom, mit mondjak, hogy leállítsam őket.” Akkor imádkozz Istenhez és bánj velük bölcs módszerekkel. Egyelőre ne provokáld őket; ne provokáld őket azzal, hogy azonnal leleplezed őket. Ehelyett próbáld minden eszközzel megakadályozni őket abban, hogy sikerre vigyék a mesterkedéseiket és a céljaikat. Először is, a lehető legnagyobb mértékben óvd a gyülekezet munkáját, és gondoskodj Isten háza érdekeinek védelméről. Azután keresd az alkalmat, hogy tanácskozz vezetőkkel és dolgozókkal vagy azokkal, akik értik az igazságot arról, hogy mi az ördög kezelésének legmegfelelőbb módja. Ezt a munkát bölcsességgel kell végezni. Egyrészt küzdened kell a Sátánnal, le kell állítanod a Sátánok és az ördögök gonosztetteit, segítened kell a testvéreket abban, hogy tisztánlátást szerezzenek, valamint meg kell óvnod a testvéreket és Isten házának munkáját. Másrészt a lehető legnagyobb mértékben önmagadat is meg kell óvnod. Ha igazán szükséges, hogy veszéllyel vagy nehézséggel nézz szembe, akkor tedd azt kutya kötelességedként, és ne légy tekintettel a saját kiutadra vagy a biztonságodra. Ez a gyülekezet munkájának szükségleteiből fakad, és ebben rejlik a te felelősséged. Muszáj megtenned és meg kell tenned; ellenkező esetben nem leszel méltó az Istentől kapott életre és az ellátásra, amit Ő oly sok éven át nyújtott neked. Nem így van? (De igen.) Mindenkinek ilyen állásponton kell lennie, amikor az ördögök kezeléséről van szó. Isten keze által alkotott teremtett lény vagy. Attól függetlenül, hogy az emberek kategóriájába vagy az élőlények más kategóriájába tartozol-e, amíg az aktuális identitásod emberi, egy teremtett emberi lény, akkor vállalnod kell egy teremtett emberi lény felelősségeit, nem bújhatsz ki alóluk. Tegyük fel, hogy tudsz róla, hogy valaki lopja a felajánlásokat, de se nem törődsz vele, se nem kérdezősködsz, és ezt mondod: „Attól tartok, hogy megsértem az illetőt. Ha leleplezem és megsértem őt, nemcsak meg fogja nehezíteni a dolgomat a hátam mögött, hanem sosem fogja annyiban hagyni a dolgot. Ez egy gonosz ember! Nem merem leleplezni vagy jelenteni őt!” Ebben az esetben véged van, haszontalan gyáva nyúl vagy, és nem tettél eleget a felelősségednek. Nos, mit kell tenned akkor, ha eleget akarsz tenni a felelősségednek? Keress rá alkalmat, hogy üzenetet írj a vezetődnek, ne írd alá a neved és világosan közöld a tényeket, hogy a vezető tudjon róla és haladéktalanul kezelhesse és leállíthassa ezt, ezzel megóvva a felajánlásokat a veszteségektől. A vezetőnek nem kell tudnia, hogy ki jelentette; elegendő, ha Isten tudja. Nos, melyik az az alapelv, amelyet a felajánlások védelmének ügyében be kell tartani? Mi a helyes gondolkodásmód? Az, hogy megóvjuk a felajánlásokat a veszteségektől, és ne engedjük, hogy a gonosz emberek sikerrel járjanak. Ez a te felelősséged. Isten háza nem kéri mindenkitől, hogy kockázatokat vállaljon az érdekei védelme, a testvérek védelme, a munkája megőrzése és az Istennek tett felajánlások védelme végett; nem kér mindannyiótokat arra, hogy sértsetek meg másokat vagy hozzátok nehéz helyzetbe magatokat emiatt. Isten háza nem erre gondol. Ha félsz a gonosz emberektől vagy attól, hogy megsérted az embereket, névtelenül jelentheted a problémákat; névtelenül leplezheted le a gonosz embereket és az ördögöket is. Ily módon, bár nem írtad alá a neved, akkor is eleget tettél a felelősségednek és a kötelességednek, és nem bújtál ki a felelősséged alól. Ha ezt meg tudod tenni, akkor nem hanyagoltad el a felelősséged. Ez azért van, mert ilyen a szíved, érzed, hogy ebben rejlik a te felelősséged, és hogy eleget kell tenned ennek a felelősségnek, őrizve Isten házának munkáját és megóvva az érdekeit. Ez egy jócselekedet, és Isten emlékezni fog rá. Íme a meztelen igazság számotokra: az ördögök elleni küzdelemnek nincs meghatározott formája; a legfőbb alapelv az, hogy képesek legyetek legyőzni az ördögöket, védelmezzétek Isten házának érdekeit, óvjátok a gyülekezeti munka különféle elemeit, óvjátok a gyülekezeti életet és őrködjetek a testvérek életbe való belépése felett. Értitek? (Értjük.) Az ördögök elleni küzdelemnek nincs meghatározott formája; használhatjátok azt a módszert, hogy megmetszitek őket, használhatjátok azt a módszert, hogy leleplezitek őket, és természetesen használhatjátok azt a módszert, hogy elbocsátjátok őket és átruházzátok a kötelességeiket, valamint használhatjátok azt a módszert is, hogy átveszitek velük a dolgokat és vigaszt nyújtotok nekik, hogy távol tartsátok őket – különféle bölcs módszereket bevethettek, hogy megfékezzétek az ördögöket, miközben egyúttal a gyülekezeti munka különböző elemeit is védelmezitek. Ezt jelenti bölcsnek lenni. A szíved mélyén tudod, hogy ezek az emberek ördögök, hogy bárhogy is bánsz velük, az nem helytelen, mivel nem igazi testvérek, nem igazi emberi lények, és Isten nem választotta ki őket. A Sátán szolgáiként jöttek Isten házába azért, hogy zavarják a gyülekezetet. Így kell hozzáállnod az ördögökhöz: „Ha azért jöttél ide, hogy zavart kelts, nem leszek elnéző veled. Ha azért jöttél ide, hogy szabotálj, az egyáltalán nem megengedett! Ha nem keltesz zavart és nem szabotálsz, és csendben meghúzod magad a gyülekezetben, nem veszek tudomást rólad. De ha egyszer azzal a szándékkal mozdulsz meg vagy mondasz valamit, hogy gonoszságot tegyél, nem leszek elnéző veled! Bármilyen rossz dolgokat akarsz tenni, bármilyen téveszméket akarsz terjeszteni, először rajtam kell átjutnod – lássuk, hogy megkíméllek-e vagy sem! Egyébként ne is gondolj arra, hogy megzavarod a gyülekezet munkáját!” Az embereknek ilyen hozzáállással és alapelvvel kell rendelkezniük az ördögökkel való bánásmód tekintetében, és ilyen tanúságot kell tenniük.
Miért fejezi ki Isten az igazságot és miért látja el az embereket az igazsággal? Azért, hogy az Istenben hívők elnyerhessék az igazságot mint életüket, és hogy az emberek felismerhessék az ördögöket, megszabadulhassanak az ördögöktől és kíméletlenül fellázadhassanak a Sátán, a gonosz ördög ellen. Az emberek oly sok igazságot hallottak és oly sok ellátást kaptak az igazságból, végül mégis, amikor azzal találkoznak, hogy az ördögök gonoszságot tesznek és zavarokat keltenek, nem sikerül felismerniük őket. Egyesek felismerik az ördögöket, de nem merik leleplezni őket, kezelni pedig még kevésbé merik őket – az efféle emberek semmirekellők. Nincs tanúságtételed és nem álltál Isten oldalán – összetörted Isten szívét. Az embereknek azért kell törekedniük az igazságra és azért kell megérteniük az igazságot, hogy kerüljék az ördögöket, elutasítsák az ördögöket, valamint képesek legyenek elérni az Istennek való igazi alávetettséget, Isten oldalán álljanak és teljesítsék Isten megbízatását. Ami az ördögöket illeti, amikor felfedeznek egyet, takarítsátok ki azt, amikor pedig felfedeznek kettőt, takarítsátok ki mindkettőt, hogy a gyülekezet tiszta maradjon. Ily módon a Sátán és az ördögök kíméletlenül megszégyenülnek, és többé nem tudják majd zavarni a gyülekezet munkáját. Hogy a szekuláris világban miként keltenek zavarokat, az nem a mi gondunk; hogy milyen illegális tetteket követnek el, milyen rossz dolgokat tesznek és kivel harcolnak a szekuláris világban, ahhoz nekünk semmi közünk. Ebbe nem avatkozunk bele, nem érdeklődünk utána és nem is törődünk vele. De van itt egy dolog: az nem megengedhető, hogy ilyen zavarokat keltsenek Isten házában, ezért kezelni kell, le kell állítani és ki kell takarítani őket. Elsőként a vezetőknek és a dolgozóknak kell elöl járniuk ebben a munkában; olyan felelősségükként kell kezelniük ezt, ami alól nem lehet kibújni. Másodsorban, az összes felügyelőnek, csapatvezetőnek és hétköznapi testvérnek rendelkeznie kell ezzel az érettséggel, és rendelkeznie kell ilyen bizonyságtétellel is. Egyesek ezt kérdik: „Isten háza valamilyen mozgalmat indít? Az emberek gyötrése ez?” Ez nem az emberek gyötrése; ez az ördögök gyötrése. Az a teendő, hogy az ördögöket gyötörjük; embereket nem gyötrünk. A testvérekben megnyilatkozik a romlottság, de normális emberek, van lelkiismeretük és józan eszük, valamint vannak a tetteikre és a magatartásukra vonatkozó minimumkövetelményeik. Még ha valamelyest gyengén is törekednek az igazságra és gyenge az életbe való belépésük, valamint kicsi az érettségük és nem sokat birtokolnak az igazságvalóságból, toleránsnak és türelmesnek kell lennünk velük, helyénvalóan kell bánnunk velük és az alapelvek szerint kell kezelnünk őket. Az ördögök kezelésére vonatkozó alapelv azonban más. Ha hajlandóak szolgálatot végezni, akkor használhatjuk őket szolgálattevésre. Ha nem hajlandóak szolgálatot végezni, akkor azzal kell kezelnünk őket, hogy kitakarítjuk őket; egyáltalán nem szabad elnézőnek lennünk velük szemben! Ez az ördögök kezelésére vonatkozó alapelv. Amikor a testvéreknek gyengeségeik vannak és romlott beállítottságokat tárnak fel, meg lehet bocsátani és el lehet nézni nekik, és toleránsan és megértően lehet bánni velük. Az ördögök azonban nem testvérek. Ha csak valami negatív vagy felelőtlen dolgot mondanak, de nem terjesztenek eretnekségeket vagy téveszméket, hogy félrevezessék az embereket, és semmilyen bomlasztást és zavart nem keltettek, akkor megkímélhetők és szemet hunyhattok felettük. Ha azt látjátok, hogy arra készülnek, hogy problémákat okozzanak és gonoszságot kövessenek el, és ez elér egy bizonyos mértéket, akkor le kell leplezni őket és határt kell szabni nekik. Ha nem lehet határt szabni nekik, azonnal takarítsátok ki őket. Az ördögök úgy vélik, hogy a gyülekezet egy olyan hely, ahol könnyű zavart kelteni; azt hiszik, hogy a gyülekezetben bárki vihart kavarhat, akárcsak a társadalomban. Ebben tévednek. A gyülekezet az a hely, ahol Isten választott népe az igazságra törekedhet és elérheti az üdvösséget, nem pedig az a hely, ahol az ördögök vihart kavarhatnak, és nem is az, ahol az ördögök a saját vállalkozásukat űzhetik vagy megvalósíthatják a saját álmaikat, sem pedig az a hely, ahol az ördögök kielégíthetik az ambícióikat és a vágyaikat. Amint az ördögök elárulják magukat és azon vannak, hogy a saját vállalkozásaikat hajtsák végre, megalapítsák a saját önálló királyságukat, valamint zavarják és szabotálják a gyülekezet munkáját – amint a hasított patáik lelepleződnek – ekkor mit kell tenned? Cselekedj az alapelvek szerint; a testvéreknek fel kell állniuk és küzdeniük kell ezek ellen az ördögök ellen, és semmiképp sem szabad irgalmat tanúsítaniuk vagy elnézőnek lenniük. Ha mindig elnéző vagy az ördögökkel, akkor kegyetlen vagy magadhoz. Ők mindig félrevezetik és zavarják az embereket a gyülekezetben, és szabotálják a gyülekezet munkáját. Ilyen körülmények között az a hit és Istenről szóló ismeret, amelyet a sok hitben töltött év során szereztél, mindössze pár nap alatt elapad ezeknek az ördögöknek a félrevezetése és zavarása következtében. Ezért, ha el akarod nyerni az igazságot, proaktívan fel kell állnod, hogy küzdj és harcolj az ördögökkel. Amikor azt látod, hogy a hasított patájuk teljesen lelepleződött és a förtelmes képük feltárult, le kell leplezned őket és jellemezned kell a lényegüket, aztán el kell takarítanod őket. Nem ez az, amit Isten választott népének tennie kell, és nem ez az a felelősség, aminek eleget kell tennie? (De igen.) Pontosan ez az a bizonyságtétel, amelynek a győztesekben meg kell lennie. Ezt mindenkinek meg kell értenie és soha nem szabad elfelejtenie. Az, hogy az ember nem fél a Sátánoktól és az ördögöktől, nem jelenti azt, hogy formalitásként elhatárolódik tőlük, hanem azt jelenti, hogy feláll, és küzd az ördögök ellen a helyest és a helytelent illető fontos kérdésekben, elvi kérdésekben, az ember útja megválasztásának kérdésében, valamint az Isten házának érdekeit érintő kérdésekben, megállítja a gonosz tetteiket, megóvja Isten házának érdekeit és megőrzi a testvérek számára a kötelességeik végzéséhez szükséges normális környezetet. Ez Isten választott népe minden egyes tagjának kötelezettsége.
Többé-kevésbé nem fejeztük már be az ördögi lényeggel bírók e két megnyilvánulásáról – a megrögzött hazudozásról és a devianciáról – szóló beszélgetésünket? A nézőpont és az álláspont, amelyet az embereknek az efféle alakkal szemben képviselniük kell, világos, és azok a felelősségek is világosak, amelyeknek az emberek eleget kell tegyenek. Nos, mi a következő előttetek álló kérdés? Az, hogy hogyan tekintsetek az általunk megbeszélt megnyilvánulásokra és megnyilatkozásokra, és miként illesszétek ezeket ezekhez az emberekhez, majd miként ismerjétek fel őket és lássátok át az efféle személynek a lényegét. Ha egyszer tisztán láttok, a szívetekben világossá válik, hogy valójában melyek a különféle emberek attribútumai, pontosabbak lesznek az alapelveitek arra vonatkozóan, hogy miként bánjatok az emberekkel, és nem fogtok ostobaságokat és butaságokat tenni, vagyis nem teszitek őket olyan gyakran. Ez minden a mai közösségünket illetően. Viszlát!
2024. január 27.