Hogyan ismerjük meg valakinek a természetét? Mik alkotják egy ember természetét? Csak az ember hiányosságairól, hibáiról, szándékairól, elképzeléseiről, negativitásáról és lázadó mivoltjáról van tudomásod, de képtelen vagy felfedezni az ember természetében rejlő dolgokat. Csak a külső rétegről tudsz, anélkül, hogy képes lennél felfedezni annak eredetét, ez pedig nem jelenti az ember természetének ismeretét. Vannak, akik beismerik hiányosságaikat és negatívumaikat, mondván: „Megértem a saját természetemet. Látod, elismerem az arroganciámat. Hát nem ez a természetem ismerete?” Az arrogancia az ember természetének része, ez így igaz. Azonban nem elég ezt doktrinális értelemben elismerni. Mit jelent az, hogy ismerjük a saját természetünket? Hogyan lehet azt megismerni? Milyen szempontok alapján lehet megismerni? Hogyan kellene konkrétan érzékelni valakinek a természetét azokból a dolgokból, amelyeket feltár? Először is, valakinek a természetét az érdeklődési köréből láthatjuk. Például vannak, akik különösen rajonganak a híres és kiemelkedő emberekért, mások különösen szeretik az énekeseket vagy a filmsztárokat, és vannak, akik kifejezetten szeretnek játszani. Ezekből a preferenciákból láthatjuk, hogy milyen a természete ezeknek az embereknek. Álljon itt egy egyszerű példa. Vannak, akik valósággal bálványoznak egy bizonyos énekest. Milyen mértékben bálványozzák őt? Olyannyira, hogy megszállottan lesik ennek az énekesnek minden mozdulatát, mosolyát és szavát. Rátapadnak erre az énekesre, sőt, mindent lefényképeznek, amit visel, majd utánozzák. Milyen problémát jelez egy személy ilyen szintű bálványozása? Azt jelzi, hogy az ilyen embernek csak a nem hívő dolgok vannak a szívében, és hogy nincs meg benne az igazság, nincsenek meg benne a pozitív dolgok, és még kevésbé van meg Isten a szívében. Minden, amire gondol, amit szeret és keres, az a Sátántól származik. Ezek a dolgok elfoglalják ennek az embernek a szívét, amely kiszolgáltatja magát azoknak. Meg tudjátok mondani, mi a természetlényege ezeknek? Ha valaki valamit szélsőségesen szeret, akkor az az életévé válhat, és birtokba veheti a szívét, teljes mértékben bizonyítva, hogy az illető bálványimádó, aki nem Istent akarja, hanem az ördögöt szereti. Ebből arra lehet következtetni, hogy az ilyen ember természete olyan, amely szereti és imádja az ördögöt, nem szereti az igazságot, és nem akarja Istent. Vajon nem ez a helyes módja annak, hogy valakinek a természetére tekintsünk? Ez teljes mértékben helyes. Így kellene boncolgatni az ember természetét. Például vannak, akik különösen bálványozzák Pált. Szeretnek eljárni, beszédeket tartani és munkát végezni, szeretnek összejöveteleken részt venni és prédikálni, és szeretik, ha vannak emberek, akik hallgatják őket, imádják őket, és körülöttük forognak. Szeretnek helyet foglalni mások szívében, és méltányolják, ha mások értékelik az általuk mutatott képet. Boncolgassuk a természetüket ezekből a viselkedésekből. Mi a természetük? Ha tényleg így viselkednek, akkor ez elég ahhoz, hogy kimutassák, hogy arrogánsak és önhittek. Egyáltalán nem imádják Istent; magasabb státuszra törekednek, és hatalmat akarnak mások felett, hogy birtokolják őket, és hogy helyet foglaljanak a szívükben. Ez a Sátán klasszikus képmása. Természetük kiemelkedő aspektusa az arrogancia és az önhittség, hogy nem hajlandóak imádni Istent, és a vágy, hogy mások imádják őket. Az ilyen viselkedések nagyon világos képet adnak természetükről. Például vannak, akik nagyon szeretnek tisztességtelenül kihasználni dolgokat, és ezek az emberek mindenben a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni. Bármit is tesznek, annak a hasznukra kell válnia, különben nem fogják megtenni. Nem foglalkoznak semmivel, hacsak nem származik valamilyen előnyük belőle, és tetteik mögött mindig vannak hátsó szándékok. Bárkiről jót mondanak, aki hasznos számukra, és bárkit támogatnak, aki hízeleg nekik. Még akkor is, amikor a kedvenc embereiknek gondjaik vannak, azt mondják, hogy nekik van igazuk, és mindent megtesznek, hogy megvédjék és fedezzék őket. Milyen az ilyen emberek természete? Ezekből a viselkedésformákból teljesen világosan látható a természetük. Tetteik által igyekeznek tisztességtelenül kihasználni dolgokat, minden helyzetben folyamatosan üzleti magatartást tanúsítanak, és biztosak lehetünk abban, hogy olyan természetük van, amely teljes szívvel áhítozik a haszonra. Csak saját magukkal törődnek mindenben, amit tesznek. Csak akkor kelnek korán, ha ez előnyös számukra. Ők a legönzőbb emberek, és végképp telhetetlenek. Természetüket a haszon iránti szeretetük, valamint az igazság iránti szeretetük hiánya jellemzi. Vannak férfiak, akiket rabul ejtenek a nők: bárhová is mennek, mindig velük bolondoznak. Az ilyen emberek vonzalmának tárgyai a szép nők, és a legnagyobb megbecsülésnek örvendenek a szívükben. Hajlandóak az életüket adni, és mindent feláldozni a szép nőkért; a nők töltik be a szívüket. Mi a természete ezeknek a férfiaknak? Az a természetük, hogy szeretik a szép nőket, imádják őket, és szeretik az elvetemültséget. Elvetemült, kapzsi természetű kéjencek. Miért mondom, hogy ez a természetük? Tetteik egy kapzsi természetet tárnak fel. Ezek a viselkedések nem csupán alkalmi vétkek, és az ilyen emberek nem is csak egy kicsit rosszabbak, mint az átlagemberek, hanem ezek a dolgok teljesen megszállták őket, igazi természetükké és lényegükké váltak. Így ezek a dolgok természetük megnyilvánulásaivá váltak. Az ember természetének összetevői folyamatosan felfedik magukat. Bármi, amit valaki tesz, függetlenül attól, hogy mi az, felfedheti az illető természetét. Az embereknek minden cselekedetükhöz megvannak a saját indítékaik és céljaik, és akár vendéglátásról, akár az evangélium hirdetéséről, vagy bármilyen más munkáról legyen szó, bármiféle tudatosság nélkül felfedhetik természetük részeit, mert az ember természete az élete, és az embereket, amíg csak élnek, a természetük vezérli. Egy ember természete nem csak alkalmanként vagy véletlenül tárul fel, hanem teljes mértékben képviselheti az illető lényegét. Minden, ami az emberek csontjából és véréből árad, az a természetüket és életüket képviseli. Vannak, akik szeretik a szép nőket. Mások a pénzt szeretik. Vannak, akik különösen szeretik a státuszt. Vannak, akik különösen nagyra becsülik a hírnevet és a személyes imázsukat. Vannak, akik különösen szeretik vagy imádják a bálványokat. Néhányan pedig különösen arrogánsak és önhittek, szívükben senkinek sem engednek és státuszra törekszenek, szeretnek kitűnni mások közül, és hatalmat gyakorolni felettük. Sokféle természet létezik. Ezek különbözhetnek az emberek között, de közös elemük az Istennel szembeni ellenállás és az Ő elárulása. Ebben a tekintetben mind egyformák.

(Az Ige, III. kötet – Az utolsó napok Krisztusának beszédei. Hogyan ismerhető meg az ember természete?)