Isten az élet forrása minden dolog számára (II.) Második rész

A mindennapi étel és ital, amelyet Isten készít az emberiségnek

Az imént az általában vett környezet egy részéről beszéltünk, konkrétan az emberi túléléshez szükséges feltételekről, amelyeket Isten készített, amikor megteremtette a világot. Öt dologról beszéltünk, a környezet öt eleméről. A következő témánk szorosan kapcsolódik minden ember testi életéhez; az előző ötnél is nagyobb a jelentősége ennek az életnek a szempontjából, és nagyobb fokban jelenti az élet szükséges feltételeinek teljesülését. Az emberek által fogyasztott élelemről van szó. Isten megteremtette az embert, és az élethez megfelelő környezetbe helyezte; ezután az embernek élelemre és vízre volt szüksége. Az embernek megvolt ez a szükséglete, így Isten megtette a megfelelő előkészületeket számára. Ezért hát Isten munkájának minden egyes lépése, minden, amit Ő tesz, valós és gyakorlatias cselekedet végrehajtása, nem pedig üres szavak hangoztatása. Talán nem nélkülözhetetlen az élelem az emberek mindennapi életében? Fontosabb az élelem, mint a levegő? A kettő ugyanolyan fontos. Mindkettő az emberiség túléléséhez és az emberi élet folytonosságának biztosításához szükséges feltétel és anyag. Melyik a fontosabb, a levegő vagy a víz? A hőmérséklet vagy az élelem? Ezek mind egyformán fontosak. Az emberek nem választhatnak közöttük, mert egyik nélkül sem tudnak létezni. Ez egy valós, gyakorlati probléma, amely nem arról szól, hogy melyiket választod a kettő közül. Te nem tudod, de Isten tudja. Amikor ennivalót látsz, erre gondolsz: „Élelem nélkül nem tudok létezni!” De amint Isten megteremtett, rögtön tudtad, hogy szükséged van élelemre? Te nem tudtad, de Isten igen. Csak amikor megéheztél, és gyümölcsöt láttál a fákon, gabonát a földön, amelyből ehettél, akkor ébredtél rá, hogy táplálékra van szükséged. Csak amikor megszomjaztál, és forrásvizet pillantottál meg – csak miután ittál, akkor ébredtél rá, hogy vízre van szükséged. A vizet Isten előre elkészítette az emberiség számára. Az élelem, akár napjában háromszor étkezik valaki, akár kétszer, akár még többször, röviden szólva nélkülözhetetlen dolog az emberek számára a mindennapi életben. Ez az egyik dolog, ami az emberi test normális, folyamatos túlélésének fenntartásához szükséges. Honnan származik hát a legtöbb élelem? Elsősorban a talajból származik. A talaj, amelyet Isten előre elkészített az embernek, sokféle növény számára megfelelő a túléléshez, nem csak a fáknak vagy a fűnek. Isten előkészítette az ember számára mindenféle gabona és különféle más élelmiszerek magvait, a vetéshez megfelelő talajt és földterületet adott az emberiségnek, és az emberiség ezek révén szerzi meg élelmét. Melyek az élelem különböző fajtái? Bizonyára már tudjátok. Először is ott vannak a gabonafélék. Milyen különféle gabonafajták léteznek? Búza, olasz köles, ragadós köles, termesztett köles és más típusú hántolt gabonák. A kenyérgabonáknak is sokféle változatuk van, különböző fajtákkal déltől észak felé: árpa, búza, zab, hajdina és így tovább. Mindegyik faj más térségekben termeszthető. A rizsnek is különféle fajtái vannak. A déli területeknek megvannak a saját fajtái, amelyek hosszabb szeműek, és megfelelőbbek a déli emberek számára, mert ott forróbb az éghajlat, ami azt jelenti, hogy a helybélieknek olyan változatokat kell enniük, mint az indica rizs, amely nem túlságosan tapadós. Náluk a rizs nem lehet túl tapadós, különben elveszítenék az étvágyukat, és nem bírná a gyomruk. Az északiak tapadósabb rizst esznek, mert északon mindig hideg van, ezért az ottani embereknek ragadósabb ételeket kell enniük. Aztán a babnak is sok fajtája van, amelyek a föld fölött nőnek, valamint vannak még a föld alatt növekvő gyökérzöldségek, mint a burgonya, az édesburgonya, a taró és így tovább. A burgonya északon terem, ahol a minősége nagyon jó. Amikor az embereknek nincs étkezésre való gabonájuk, a burgonyának mint alapvető élelmiszernek köszönhetően még így is napjában háromszor étkezhetnek. A burgonya élelmiszer-tartalékként is használható. Az édesburgonya minősége valamivel rosszabb, mint a burgonyáé, de ez is használható alapvető élelmiszerként, hogy meglegyen a napi három étkezés. Amikor nehéz gabonához jutni, az emberek az édesburgonya segítségével távol tarthatják maguktól az éhséget. A taró, amelyet délen az emberek gyakran fogyasztanak, ugyanilyen módon használható, és szintén szolgálhat alapvető élelmiszerként. Ilyen az a sok különféle termény, amely az emberek mindennapi ételének-italának szükséges részeit alkotja. Az emberek a különböző gabonafélékből kenyeret, gőzgombócot, tésztát, rizst, rizstésztát és egyebeket készítenek. Isten ezekkel a különféle gabonákkal bőségesen megajándékozta az emberiséget. Hogy miért van ilyen sok változatuk, az Isten céljának kérdése: alkalmasak a különféle északi, déli, keleti és nyugati talajokon és éghajlatokon való termesztésre, miközben különféle összetételük és tápanyagtartalmuk megfelel az emberi szervezet különféle összetételének és tartalmának. Csak ezeknek a gabonáknak a fogyasztása révén tudják az emberek fenntartani a különféle anyagok és tápanyagok megfelelő szintjét, amelyekre a szervezetüknek szüksége van. Az északi és a déli élelmiszerek különböznek egymástól, de több köztük a hasonlóság, mint a különbség. Mindkettő képes kielégíteni az emberi test rendszeres szükségleteit és támogatni annak normális életben maradását. Minden térségben bőven vannak tehát termeszthető növényfajok, mert az emberek fizikai testének szüksége van arra, amit ezek a különféle élelmiszerek biztosítanak – ezekkel a különböző, talajból növesztett élelmiszerekkel kell ellátni őket, hogy fenntarthassák testük normális létezését, hogy normális emberi életet élhessenek. Röviden szólva, Isten nagyon figyelmes volt az emberiséggel szemben. A különféle élelmiszerek, amelyeket Isten az embereknek ajándékozott, nem egyhangúak – épp ellenkezőleg, nagyon is változatosak. Ha az emberek kenyérgabonákat szeretnének enni, ehetnek kenyérgabonákat. Egyesek jobban szeretik a búzánál a rizst, és ha a búzát nem kedvelik, rizst is ehetnek. Mindenféle rizs létezik – hosszú szemű, rövid szemű –, és mindegyik képes kielégíteni az emberek étvágyát. Tehát, ha az emberek ezeket a gabonaféléket eszik – feltéve, hogy nem túlságosan válogatósak –, nem lesznek alultápláltak, és garantáltan egészségesen élhetnek haláluk napjáig. Ez lebegett Isten szeme előtt, amikor élelmet ajándékozott az emberiségnek. Az emberi test nem tudja nélkülözni ezeket a dolgokat – nem ez a valóság? Ezek gyakorlati problémák, amelyeket az ember nem tudott magától megoldani, de Isten fel volt készülve rájuk: Ő már előre gondolt ezekre, és megtette az előkészületeket az emberiség számára.

Isten azonban nemcsak ezt adta az emberiségnek – még zöldségeket is adott! Ha kizárólag rizst eszel, semmi mást, lehet, hogy nem fogsz elég tápanyaghoz jutni. Másrészt azonban, ha megpárolsz egy kis zöldséget, vagy összeraksz egy salátát az étkezéseidhez, akkor a zöldségekben lévő vitaminok, különféle nyomelemek és egyéb tápanyagok képesek lesznek természetes módon kielégíteni a szervezeted szükségleteit. Sőt, az emberek egy kis gyümölcsöt is ehetnek két étkezés között. Néha az embereknek több folyadékra, más tápanyagokra vagy különböző ízekre van szükségük: ilyenkor jönnek jól a gyümölcsök és zöldségek, hogy kielégítsék ezeket a szükségleteket. Minthogy északon, délen, keleten és nyugaton más és más a talaj és az éghajlat, mindegyik égtáj másfajta zöldségeket és gyümölcsöket terem. Mivel délen rendkívül forró az éghajlat, a legtöbb ottani gyümölcs és zöldség hűsítő típusú: ezek elfogyasztás után képesek kiegyensúlyozni a hideget és a meleget az emberi testben. Ezzel szemben északon kevesebb változata van a zöldségeknek és gyümölcsöknek, de még így is elég ahhoz, hogy a helybéliek élvezhessék. Az utóbbi évek társadalmi fejleményeinek és az úgynevezett társadalmi fejlődésnek, valamint az északot, délt, keletet és nyugatot összekötő kommunikáció és közlekedés javulásának köszönhetően az északon élő emberek is hozzájuthatnak délen termő gyümölcsökhöz és zöldségekhez, vagy épp délről származó regionális termékekhez, és ezt az évnek mind a négy évszakában megtehetik. Jóllehet ez képes az emberek étvágyát és fizikai vágyait kielégíteni, a szervezetük tudtukon kívül változó mértékű károsodást szenved emiatt. Ez azért van, mert az Isten által az emberiség számára készített élelmiszerek között vannak olyan élelmiszerek, gyümölcsök és zöldségek, amelyek a délen élő embereknek valók, és olyan élelmiszerek, gyümölcsök és zöldségek, amelyek az északon élő embereknek valók. Vagyis ha délen születtél, akkor az a megfelelő számodra, ha délről származó élelmiszereket eszel. Isten ezeket az élelmiszereket, gyümölcsöket és zöldségeket kifejezetten azért készítette elő, mert a déli éghajlat különleges. Északon olyan élelmiszerek vannak, amelyek az északon élők szervezete számára szükségesek. Mivel azonban az emberek étvágya kielégíthetetlen, tudtukon kívül engedték, hogy elsodorja őket az új társadalmi irányzatok hulláma, és öntudatlanul megszegik ezeket a törvényeket. Bár az emberek úgy érzik, hogy az életminőségük jobb, mint a múltban, ez a fajta társadalmi fejlődés alattomos kárt okoz egyre több ember szervezetében. Isten nem ezt akarja látni, és nem ez volt az Ő szándéka, amikor ellátta az emberiséget ezekkel az élelmiszerekkel, gyümölcsökkel és zöldségekkel. A jelenlegi helyzetet maguk az emberek okozták azzal, hogy megszegték Isten törvényeit.

Még mindettől eltekintve is, az a bőség, amelyet Isten az emberiségnek ajándékozott, valóban dús és gazdag, és minden területnek megvan a maga helyi terménye. Például bizonyos területek kínai datolyában (más néven jujube) gazdagok, más területek dióban, megint mások földimogyoróban vagy egyéb diófélékben. Ezek az anyagi dolgok mind biztosítják az emberi szervezet számára szükséges tápanyagokat. Isten azonban a kellő mennyiségben, a kellő időben látja el az emberiséget dolgokkal, a szezonnak és évszaknak megfelelően. Az emberiség falánk és fizikai élvezetre vágyik, emiatt pedig könnyen megszegi és megsérti az emberi növekedés természetes törvényeit, amelyeket Ő akkor fektetett le, amikor megteremtette az emberiséget. Vegyük például a cseresznyét. Június körül érik. Normális körülmények között augusztusra már nem marad cseresznye. Frissen csak két hónapig tartható el, de tudományos technológiák segítségével az emberek ezt az időszakot most már tizenkét hónapra is meg tudják hosszabbítani, akár a következő évi cseresznyeszezon végéig. Ez azt jelenti, hogy egész évben van cseresznye. Normális ez a jelenség? (Nem.) Akkor hát mikor van a cseresznyefogyasztás legjobb szezonja? Ez a júniustól augusztusig terjedő időszak volna. Ezen az időn túl, bármilyen frissen tartod is a cseresznyét, nem lesz ugyanolyan az íze, és nem adja meg, amire az emberi szervezetnek szüksége van. Mihelyt lejárt a szavatossági idő, bármilyen vegyszereket használsz is, nem leszel képes mindazzal átitatni a gyümölcsöt, ami megvan benne, ha természetes módon nő. Továbbá azt a kárt, amelyet a vegyszerek tesznek az emberekben, senki nem tudja helyrehozni vagy megváltoztatni, bármivel próbálkoznak is. Tehát mit hoz az embereknek a jelenlegi piacgazdaság? Az emberek élete jobbnak tűnik, a térségek közti közlekedés rendkívül kényelmessé vált, és az emberek a négy évszak bármelyikében mindenféle gyümölcsöt ehetnek. Az északon élők rendszeresen ehetnek banánt és bármilyen déli regionális finomságot, gyümölcsöt vagy egyéb élelmiszert. Ez azonban nem az az élet, amelyet Isten akar adni az emberiségnek. Ez a fajta piacgazdaság némi hasznot is hozhat az emberek életében, de kárt is okozhat. A piaci bőség miatt sokan úgy esznek, hogy át sem gondolják, mit vesznek a szájukba. Ez a magatartás sérti a természet törvényeit, és káros az emberek egészségére. Így hát a piacgazdaság nem hozhat igazi boldogságot az embereknek. Győződjetek meg róla magatok. Nem lehet a piacon mind a négy évszakban szőlőt kapni? Valójában a szőlő csak nagyon rövid ideig marad friss, miután leszüretelik. Ha a következő év júniusáig tárolod, az vajon még mindig szőlőnek nevezhető? Vagy jobb lenne inkább „szemétnek” nevezni? Nemcsak a friss szőlő tartalma hiányzik belőle, de annál több benne a vegyszer. Egy év után már nem friss, és ami tápanyag volt benne, már régen eltűnt. Amikor az emberek szőlőt esznek, ez az érzés van bennük: „Milyen szerencsések vagyunk! Ehettünk volna szőlőt ebben az évszakban harminc évvel ezelőtt? Ha akartál volna, sem ehettél volna! De jó is most az élet!” Ez tényleg boldogság? Ha érdekel benneteket, magatok is utánanézhettek a szőlő vegyi úton való tartósításának, és meglátjátok, miből készül az ilyen szőlő, és jót tesznek-e ezek az anyagok az embernek. A Törvény Korában, amikor az izráeliták elhagyták Egyiptomot és vándoroltak, Isten fürjeket és mannát adott nekik. De megengedte Isten, hogy az emberek tartósítsák ezeket az élelmiszereket? Némelyikük rövidlátó volt, és félve, hogy másnap már nem lesz, félretett belőle későbbre. Mi történt aztán? Másnapra megromlott. Isten nem engedi, hogy félretegyél belőle, mert Ő már megtette az előkészületeket, amelyek garantálják, hogy nem fogsz éhezni. De az emberiségben nincs meg ez a bizalom, és igaz hitük sincs Istenben. Mindig biztosítani akarják maguknak a mozgásteret, és soha nem képesek meglátni a sok gondoskodást és figyelmességet Istennek az emberiség javára tett előkészületei mögött. Nem érzik, ezért nem képesek teljes mértékben Istenbe vetni hitüket, mert mindig így gondolkodnak: „Isten cselekedetei megbízhatatlanok! Ki tudja, megadja-e nekünk Isten, amire szükségünk van, és ha igen, mikor adja meg? Ha éhes vagyok, és Isten nem gondoskodik rólam, talán nem fogok éhenhalni? Nem leszek alultáplált?” Nézzétek, milyen ingatag az ember bizalma!

Gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek és az összes dióféle – ezek mind vegetáriánus élelmiszerek. Még akkor is, ha vegetáriánus ételek, elegendő tápanyagot tartalmaznak ahhoz, hogy kielégítsék az emberi test szükségleteit. Isten azonban nem mondott ilyesmit: „Csak ezeket a táplálékokat adom az emberiségnek. Csak ezeket a dolgokat egyék!” Isten nem érte be ennyivel, hanem még sokkal több és ízletesebb eledelt készített elő az emberiség számára. Melyek ezek az ennivalók? Ezek a különféle hús- és halfajták, amelyeket a legtöbben láthattok és ehettek. Sok-sok féle húst és halat készített elő az ember számára. A halak a vízben élnek, így a vízben élő halak húsának tartalma különbözik a szárazföldi állatok húsáétól, és különféle tápanyagokkal láthatja el az embert. A halaknak olyan tulajdonságai is vannak, amelyek képesek szabályozni a hideget és meleget az emberi testben, ami nagyon hasznos az ember számára. Az ízletes ételek fogyasztását azonban nem szabad túlzásba vinni. Mint már említettem, Isten a kellő mennyiséget a kellő időben ajándékozza az emberiségnek, hogy az emberek helyesen, normálisan, a szezonnak és évszaknak megfelelően élvezhessék az Ő ajándékát. Nos, milyen élelmiszerek tartoznak a baromfihús kategóriájába? Csirke, fürj, galamb és így tovább. Sokan kacsát és libát is esznek. Bár Isten rendelkezésre bocsátotta mindezeket a húsféléket, választott népével szemben bizonyos követelményeket támasztott, és a Törvény Korában konkrét korlátozásokat szabott ki étrendjükre. Manapság ezek a korlátozások az egyéni ízlésen és a személyes értelmezésen alapulnak. Ezek a különböző húsfélék mindenféle tápanyaggal látják el az emberi szervezetet, fehérjét és vasat pótolnak, dúsítják a vért, erősítik az izmokat és a csontokat, és testi erőt építenek. Ezek a húsok, bárhogyan készítik el és fogyasztják őket az emberek, segíthetnek javítani az étel ízét és felkelteni az étvágyat, miközben egyúttal a gyomrot is megtöltik. Ami pedig a legfontosabb, ezek az élelmiszerek képesek fedezni az emberi szervezet napi tápanyagszükségletét. Ezt tartotta Isten szem előtt, amikor az emberiség számára élelmet készített. Vannak zöldségek, van hús – mi ez, ha nem bőség? De az embereknek meg kell érteniük, mi volt Isten szándéka, amikor minden táplálékot előkészített az emberiség számára. Talán azért tette, hogy az emberiség túlságosan elkényeztesse magát ezekkel az ételekkel? Mi történik, amikor az ember, miközben igyekszik kielégíteni ezeket a fizikai vágyakat, a csapdájukba esik? Nem válik túltáplálttá? Nem árt az emberi testnek sokféle módon a túl sok tápanyag? (De igen.) Ezért osztja ki Isten a kellő mennyiséget a kellő időben, és rendeli úgy, hogy az emberek különböző ételeket élvezzenek a különböző szezonoknak és évszakoknak megfelelően. Például egy nagyon forró nyár után az emberek testében sok hő, betegséget okozó szárazság és nedvesség halmozódik fel. Amikor eljön az ősz, sokféle gyümölcs megérik, és amikor az emberek ezeket a gyümölcsöket fogyasztják, az kihajtja a nedvességet a testükből. Ebben az időszakban már a marhák és juhok is megerősödtek, ezért ilyenkor kell az embereknek több húst enniük a jóltápláltság érdekében. A különféle húsok fogyasztásából az emberek teste energiát és meleget nyer, amely segít kibírniuk a tél hidegét, és ennek eredményeként képesek biztonságban és egészségben átvészelni a telet. Isten a legnagyobb gonddal és pontossággal irányítja és hangolja össze, hogy mikor mivel lássa el az emberiséget, és hogy a különböző dolgokat mikor növessze, fordítsa termőre és érlelje meg. Ez kapcsolódik ahhoz is, hogy „hogyan készíti elő Isten az élelmet, amelyre az embernek mindennapi életében szüksége van”. A sokféle élelmiszer mellett Isten az emberiséget vízforrásokkal is ellátja. Evés után az embereknek még vizet is kell inniuk. Elég lenne a gyümölcs egymagában? Az emberek nem élhetnének csak gyümölcsön, ráadásul bizonyos évszakokban nem is terem gyümölcs. Akkor hát hogyan lehet megoldani az emberiség vízproblémáját? Isten úgy oldotta meg, hogy sok föld feletti és föld alatti vízforrást készített, többek közt tavakat, folyókat és forrásokat. Ezek a vízforrások ihatóak, amennyiben nem szennyezettek, és amennyiben az emberek nem babráltak velük vagy tettek kárt bennük. Más szóval, ami az emberiség fizikai testének életét fenntartó élelemforrásokat illeti, Isten nagyon precíz, nagyon pontos és nagyon megfelelő előkészületeket tett, hogy az emberek élete gazdag és bőséges legyen, és ne szenvedjenek hiányt semmiben. Ez olyasmi, amit az emberek is érezhetnek és láthatnak.

Továbbá Isten minden dolog között néhány olyan növényt, állatot és különböző gyógyfüveket is teremtett, amelyek kifejezetten arra valók, hogy az emberi test sérüléseit vagy betegségeit gyógyítsák. Mit tegyen valaki például akkor, ha égési sérülést szenved, vagy véletlenül leforrázza magát? Elég, ha leöblíted vízzel az égést? Elég, ha bekötözöd valami ócska ronggyal? Ha így teszel, a seb begennyesedhet vagy elfertőződhet. Ha például valaki belázasodik, megfázik, munka közben megsérül, gyomorrontást kap, mert nem megfelelő dolgot evett, vagy bizonyos betegségek alakulnak ki benne, amelyeket életmódbeli tényezők vagy érzelmi problémák okoznak, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, a pszichológiai állapotokat vagy a belső szervek betegségeit, megvannak a megfelelő növények, amelyek gyógyítják ezeket az állapotokat. Vannak olyan növények, amelyek javítják a vérkeringést és megszüntetik a pangást, csillapítják a fájdalmat, elállítják a vérzést, érzéstelenítenek, elősegítik a bőr gyógyulását és normális állapotba való visszatérését, eloszlatják a pangó vért és kiválasztják a méreganyagokat a szervezetből – röviden szólva ezeknek a növényeknek megvan a haszna a mindennapi életben. Az emberek használhatják ezeket, hisz Isten készítette őket elő az emberi test számára szükség esetére. Isten megengedte, hogy az ember ezek közül néhányat véletlenül fedezzen fel, másokat pedig Isten által erre kiválasztott emberek fedeztek fel, vagy Őáltala vezényelt különleges jelenségek hívták fel rájuk a figyelmet. Ezeknek a növényeknek a felfedezését követően az emberiség továbbadja ezt a tudást, és sokan szereznek tudomást róluk. Így annak, hogy Isten megteremtette ezeket a növényeket, értéke és jelentése van. Összegezve: ezek a dolgok mind Istentől valók, Ő készítette elő és ültette őket, amikor megteremtette az emberiség élő környezetét. Ezek létfontosságúak. Vajon Isten gondolati folyamatai alaposabbak, mint az emberiségéi? Amikor látod mindazt, amit Isten tett, érzékeled Isten gyakorlati oldalát? Isten titokban munkálkodik. Isten mindezt akkor teremtette, amikor az ember még nem jött el erre a világra, amikor Neki még nem volt kapcsolata az emberiséggel. Mindent úgy tett, hogy az emberiséget tartotta szem előtt, az ember létezése érdekében és az ember túlélésére gondolva, hogy az emberiség boldogan élhessen ebben a gazdag és bőséges anyagi világban, amelyet Isten készített számára, mentesen az élelemszerzés és ruházkodás gondjától, semmiben nem szenvedve hiányt. Ilyen környezetben az emberiség folyamatosan szaporodhat és életben maradhat.

Van-e Isten valamennyi kisebb-nagyobb tette között egy is, amelynek ne volna értéke vagy jelentése? Minden, amit Ő tesz, értékkel és jelentéssel bír. Kezdjük beszélgetésünket egy közismert témával. Az emberek gyakran kérdezik: melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás? (A tyúk.) Semmi kétség, a tyúk volt előbb! Miért a tyúk volt előbb? Miért ne lehetett volna előbb a tojás? A tyúk nem a tojásból kel ki? Huszonegy nap múltán kikel a kiscsibe, amely később újabb tojásokat rak, és ezekből újabb kiscsibék kelnek ki. Akkor hát melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Ti teljes bizonyossággal felelitek, hogy „a tyúk”. De miért ez a válaszotok? (A Biblia szerint Isten teremtette a madarakat és vadakat.) Tehát a válaszotok a Biblián alapul. De Én azt akarom, hogy a saját megértésetekről beszéljetek, hogy lássam, vannak-e gyakorlati ismereteitek Isten cselekedeteiről. Nos, biztosak vagytok a válaszotokban, vagy sem? (Isten megteremtette a tyúkot, majd megadta neki a szaporodás képességét, ami a tojások kiköltésének képességét jelenti.) Ez az értelmezés többé-kevésbé helyes. Előbb volt a tyúk, aztán a tojás. Ez biztos. Ez nem egy kifejezetten mély misztérium, de a világ emberei mégis annak tekintik, és filozófiai elméletekkel próbálják megoldani, anélkül hogy valaha is végkövetkeztetésre jutnának. Éppen olyan ez, mint amikor az emberek nem tudják, hogy Isten teremtette őket. Nem ismerik ezt az alapvető elvet, és nincs világos elképzelésük arról, hogy melyiknek kellett előbb lennie, a tyúknak vagy a tojásnak. Nem tudják, melyiknek kellett előbb lennie, ezért soha nem képesek megtalálni a választ. Teljesen természetes, hogy a tyúk volt előbb. Ha előbb lett volna tojás, mint tyúk, az abnormális lenne! Ilyen egyszerű az egész – mindenképpen a tyúk volt előbb. Ez nem olyan kérdés, amely elmélyült tudást igényel. Mindent Isten teremtett, azzal a szándékkal, hogy az ember élvezze. Amikor már létezik a tyúk, magától értetődően következik a tojás is. Ez nem kézenfekvő megoldás? Ha a tojás teremtetett volna meg előbb, nem lett volna szüksége a tyúkra, hogy melengesse? A tyúkot közvetlenül megteremteni sokkal kézenfekvőbb megoldás. Így a tyúk tojásokat rakhatott, kikölthette a bennük lévő kiscsibéket, az emberek pedig ehettek csirkehúst. Milyen praktikus! Isten tisztán és rendezetten, csöppet sem bonyolultan cselekszik. Honnan származik a tojás? A tyúktól származik. Tyúk nélkül nincs tojás. Isten egy élőlényt teremtett! Az emberiség abszurd és nevetséges, mindig ilyen egyszerű dolgokba gabalyodik bele, és végül egy csomó abszurd téveszméhez jut. Milyen gyerekes az ember! A tojás és a tyúk közötti kapcsolat egyértelmű: a tyúk volt előbb. Ez a legpontosabb magyarázat, a dolog megértésének legpontosabb módja és a legpontosabb válasz. Ez így van.

Milyen témákról beszéltünk az előbb? Azzal kezdtük, hogy az ember által lakott környezetről beszéltünk, és arról, mit tett Isten ezért a környezetért, és milyen előkészületeket tett. Megbeszéltük, mit rendezett el Ő; a teremtett világ dolgai közötti kapcsolatokat, amelyeket Isten előkészített az emberiség számára; és hogy hogyan rendezte el Isten ezeket a kapcsolatokat, hogy az Általa teremtett dolgok ne árthassanak az emberiségnek. Továbbá Isten csökkentette a kárt, amelyet az Ő teremtett világán belül sok különböző tényező tehetett volna az emberiség környezetében, lehetővé téve, hogy minden dolog a maga legmagasabb célját szolgálja, és jótékony környezetet biztosítson az emberiség számára, jótékony elemekkel, így lehetővé téve, hogy az emberiség alkalmazkodjon ehhez a környezethez, és rendületlenül folytassa az élet és szaporodás ciklusát. Ezután az élelemről beszéltünk, amelyre az emberi testnek szüksége van – az emberiség mindennapi ételéről és italáról. Ez szintén az emberiség túlélésének szükséges feltétele. Vagyis az emberi test nem élhet pusztán légzés által, csak a napfényből táplálkozva, vagy a szélből, vagy a megfelelő hőmérsékletből. Az embereknek a gyomrukat is meg kell tölteniük, és Isten, semmiről meg nem feledkezve, előkészítette az emberiség számára azoknak a dolgoknak a forrásait, amelyekkel ezt megtehetik, minthogy ezek az emberiség élelmének forrásai. Amikor ilyen gazdag és bőséges termést láttatok – az emberiség ételének és italának forrásait –, mondhatjátok-e, hogy Isten az ellátás forrása az emberiség és az Ő teremtett világában minden dolog számára? Ha a teremtés ideje alatt Isten csak fákat és füvet, vagy akármennyi egyéb élőlényt teremtett volna, és ha ezek a különféle élőlények és növények mind a tehenek és juhok számára szolgáltak volna táplálékul, vagy a zebrák és szarvasok számára, különféle egyéb állatfajoknak pedig, például az oroszlánoknak zebrákat, szarvasokat és hasonlókat, a tigriseknek pedig juhokat, disznókat és efféléket kellett volna enniük – de az ember számára egyetlen megfelelő táplálék sem lett volna, az vajon működött volna? Nem. Az emberiség nem sokáig tudott volna fennmaradni. És ha az emberek csak leveleket ettek volna? Az működött volna? Ehették volna az emberek a juhoknak szánt füvet? Talán nem ártott volna, ha egy kicsit megkóstolnak belőle, de ha sokáig ilyesmiket ettek volna, nem bírta volna a gyomruk, és az emberek nem lettek volna hosszú életűek. Még olyan dolgok is vannak, amelyeket az állatok ehetnek, de az emberek számára mérgezőek – az állatok következmények nélkül fogyasztják őket, az emberek esetében azonban ez nem így van. Azt akarom ezzel mondani, hogy Isten teremtette az emberi lényeket, ezért Isten ismeri a legjobban az emberi test alapelveit és felépítését, valamint azt is, mire van szükségük az embereknek. Isten tökéletesen tisztában van a test összetételével és tartalmával, szükségleteivel, belső szerveinek működésével és azzal, hogy ezek hogyan szívnak fel, választanak ki és emésztenek meg különféle anyagokat. Az emberekről ez nem mondható el; néha oktalanul esznek, vagy meggondolatlanul kényeztetik önmagukat, ami, ha túlzásba viszik, az egyensúly felbomlásához vezet. Ha normálisan eszed és élvezed mindazt, amit Isten készített elő számodra, nem lesznek egészségügyi problémáid. Még ha néha rossz is a hangulatod, és pang a véred, az sem jelent semmiféle gondot. Egyszerűen egy bizonyos fajta növényt kell fogyasztanod, és feltisztul a pangás. Isten mindezekre a dolgokra előkészült. Tehát Isten szemében az emberiség jóval fölötte áll bármely más élőlénynek. Isten minden egyes növényfajnak előkészített egy környezetet, és minden állatfajnak készített élelmet és környezetet, viszont az emberiségnek vannak a legégetőbb szükségletei környezetével kapcsolatban, és ezeket a szükségleteket a legkevésbé sem lehet figyelmen kívül hagyni; ez esetben ugyanis az emberiség nem tudna többé normálisan fejlődni, élni és szaporodni. Ezt Isten tudja a legjobban az Ő szívében. Amikor Isten ezt elvégezte, nagyobb jelentőséget tulajdonított ennek, mint bármi másnak. Talán nem érzékeled egy-egy jelentéktelen dolog fontosságát, amelyet életedben láthatsz és élvezhetsz, vagy olyasvalamiét, amit születésed óta látsz és élvezel, de Isten már régen vagy titokban felkészült rád. Isten a lehető legnagyobb mértékben eltávolította és enyhítette mindazokat a negatív elemeket, amelyek kedvezőtlenek az emberiség számára, és kárt tehetnek az emberi testben. Mit mutat ez? Azt a hozzáállást mutatja, amellyel Isten az emberiség felé fordult, amikor megteremtette őket? Mi volt ez a hozzáállás? Isten hozzáállása gondos és komoly volt, és nem tűrte ellenséges erők vagy nem Tőle származó külső tényezők vagy feltételek beavatkozását. Ebből látható Istennek az emberiség megteremtése és irányítása során tanúsított hozzáállása. Mi hát Isten hozzáállása? A túlélést és az életet elősegítő környezet, amelynek az emberiség a hasznát élvezi, valamint az emberiség mindennapi étele-itala és szükségleteinek kielégítése mutatja meg nekünk Isten felelős hozzáállását az emberiség iránt, amely azóta megvan Benne, amióta embert teremtett, valamint elszántságát, hogy ebben az időben megmentse az emberiséget. Látható mindebben Isten hitelessége? És az Ő csodálatossága? Az Ő kifürkészhetetlensége? Az Ő mindenhatósága? Isten az Ő bölcs és mindenható módjain gondoskodik az egész emberiségről, és így lát el mindent az Ő teremtésében. Most, hogy ennyi mindent elmondtam nektek, mondhatjátok-e, hogy Isten az élet forrása minden dolog számára? (Igen.) Ez biztosan így van. Van bármi kétségetek? (Nincs.) Az, hogy Isten ellátást biztosít mindennek, kielégítően megmutatja, hogy Ő az élet forrása minden számára, mivel Ő annak az ellátásnak a forrása, amely minden számára lehetővé tette, hogy létezzen, éljen, szaporodjon és fennmaradjon, és nincs más forrás, csak Maga Isten. Isten kielégíti minden dolog és az egész emberiség valamennyi szükségletét, legyenek azok az emberek legalapvetőbb környezeti szükségletei, a mindennapi életük szükségletei vagy az igazság iránti szükséglet, amelyet Ő nyújt az emberek szellemének. Isten identitása és státusza mindenképpen rendkívül fontos az emberiség számára; csak Maga Isten az élet forrása minden dolog számára. Vagyis Isten e világ Uralkodója, Legfőbb Ura és Gondviselője, e világé, amelyet az emberek láthatnak és érezhetnek. Az emberiség számára nem ez Isten identitása? Nincs ebben semmi hamis. Amikor tehát látod, hogy az égen madarak repülnek, tudnod kell, hogy Isten teremtett mindent, ami tud repülni. Vannak élőlények, amelyek a vízben úsznak, és megvannak a maguk túlélési módjai. A fák és növények, amelyek a talajban élnek, tavasszal rügyeznek és kihajtanak, ősszel gyümölcsöt hoznak, és lehullatják a leveleiket, télire pedig már lehullott az összes levelük, mivel ezek a növények így készülnek fel az áttelelésre. Ez az ő túlélési módjuk. Mindent Isten teremtett, és minden különböző formákban és különböző módokon él, és különböző módszerekkel juttatja érvényre életerejét és a formát, amelyben él. Akárhogyan is élik életüket a dolgok, mind Isten uralma alatt állnak. Mi a célja annak, hogy Isten uralkodik az élet és élőlények összes különböző formája fölött? Az emberiség fennmaradása végett van így? Ő irányítja az élet minden törvényét, csakis az emberiség fennmaradása végett. Ez mutatja, milyen fontos Isten számára az emberiség fennmaradása.

Az emberiség túlélésre és normális szaporodásra való képessége Isten számára a lehető legfontosabb. Ezért Isten folyamatosan gondoskodik az emberiségről és mindenről az Ő teremtett világában. Ő mindenről különböző módokon gondoskodik, és azáltal, hogy minden dolog fennmaradását biztosítja, lehetővé teszi az emberiség számára, hogy folyamatosan haladjon előre, biztosítva az emberiség normális fennmaradását. Ez mai közlésünk két szempontja. Mi ez a két szempont? (Makroperspektívából nézve: Isten teremtette a környezetet, amelyben az ember él. Ez az első szempont. Isten készítette elő az anyagi dolgokat is, amelyekre az emberiségnek szüksége van, és amelyeket láthat és megérinthet.) Ebből a két szempontból kapcsolódtunk fő témánkhoz. Mi a fő témánk? (Isten az élet forrása minden dolog számára.) Most már kell, hogy legyen némi megértésetek arról, hogy miért ez volt a tartalma az erről a témáról szóló közlésemnek. Volt olyan beszélgetés, amelynek nem volt köze a fő témához? Egyáltalán nem! Talán, miután hallottátok mindezt, néhányan közületek nyertek némi megértést, és most úgy érzik, hogy ezeknek a szavaknak súlyuk van, hogy nagyon fontosak, másoknak azonban talán csak némi szó szerinti megértés jutott, és ők úgy érzik, ezek a szavak önmagukban véve jelentéktelenek. Akárhogyan is értitek ezt a jelen pillanatban, amikor tapasztalatotok eljut egy bizonyos napig, amikor megértésetek elér egy bizonyos pontra, vagyis amikor tudásotok Isten cselekedeteiről és Magáról Istenről elér egy bizonyos szintet, akkor saját, gyakorlatias szavaitokkal fogtok mély és hiteles bizonyságot tenni Isten cselekedeteiről.

Úgy gondolom, jelenlegi megértésetek még mindig elég felszínes és szó szerinti, de miután hallottátok az Én közlésemnek ezt a két szempontját, fel tudjátok ismerni legalább azt, milyen módszerekkel gondoskodik Isten az emberiségről, vagy mi mindent biztosít Isten az emberiség számára? Van alapvető fogalmatok, alapvető megértésetek erről? (Igen.) De van bármi köze a Bibliához ennek a két szempontnak, amelyeket közöltem? Van közük Isten ítéletéhez és fenyítéséhez a Királyság Korában? (Nincs.) Akkor miért kommunikáltam ezekről? Azért, mert az embereknek meg kell érteniük ezeket ahhoz, hogy megismerjék Istent? (Igen.) Nagy szükség van arra, hogy tudjátok ezeket a dolgokat, és arra is nagy szükség van, hogy megértsétek. Miközben arra törekedtek, hogy a Maga teljességében megértsétek Istent, ne korlátozzátok magatokat a Bibliára, és ne korlátozzátok magatokat az ember Isten általi ítéletére és fenyítésére. Mi az Én célom azzal, hogy ezt mondom? Az, hogy tudassam az emberekkel: Isten nem csupán az Ő választott népének Istene. Te jelenleg követed Istent, és Ő a te Istened, de vajon Istene Ő azoknak, akik nem követik Őt? Isten mindazoknak az embereknek is az Istene, akik nem követik Őt? Isten minden dolognak az Istene? (Igen.) Akkor vajon Isten munkájának és cselekedeteinek hatóköre csak azokra korlátozódik, akik követik Őt? (Nem.) Mi az Ő munkájának és cselekedeteinek hatóköre? A legalacsonyabb szinten az Ő munkájának és cselekedeteinek hatóköre átfogja az egész emberiséget és mindent a teremtett világban. A legmagasabb szinten átfogja az egész világegyetemet, amelyet az emberek nem láthatnak. Így mondhatjuk, hogy Isten az Ő munkáját és cselekedeteit az egész emberiség körében végzi, és ez elég ahhoz, hogy lehetővé tegye, hogy az emberek a Maga teljességében megismerjék Istent. Ha meg akarod ismerni Istent, ha igazán ismerni akarod Őt, ha igazán érteni akarod Őt, akkor ne korlátozd magad csupán Isten munkájának három szakaszára vagy a múltban végzett munkájáról szóló történetekre. Ha így próbálod megismerni Őt, akkor határokat szabsz Istennek, korlátok közé szorítod Őt. Akkor Istent valami egészen apró dolognak látod. Ha így teszel, az hogyan hatna az emberekre? Soha nem lennél képes megismerni Isten csodálatosságát és felsőbbségét, sem az Ő erejét, mindenhatóságát és hatalmának kiterjedését. Egy ilyen megértés befolyásolná a képességedet az igazság elfogadására, miszerint Isten a Legfőbb Ura mindennek, valamint Isten igazi identitásáról és státuszáról való ismeretedet. Más szóval, ha Istennel kapcsolatos megértésed hatóköre korlátozott, akkor az is korlátozott, hogy mit tudsz befogadni. Ezért kell kiszélesítened a látókörödet és kiterjesztened a horizontjaidat. Arra kell törekedned, hogy az egészet megértsd – Isten munkájának hatókörét, az Ő irányítását, az Ő uralmát és mindazokat a dolgokat, amelyeket Ő irányít, és amik fölött Ő uralkodik. Ezeken a dolgokon keresztül kell eljutnod Isten cselekedeteinek megértésére. Ezzel a megértéssel észrevétlenül érezni kezded majd, hogy Isten uralkodik minden dolog fölött, Ő irányít mindent, Ő gondoskodik mindenről, és azt is igazán érezni fogod, hogy te is ennek a mindennek a része és tagja vagy. Mivel mindenről Isten gondoskodik, te is Isten uralma alatt állsz és az Ő ellátásában részesülsz. Ez tény, amelyet senki nem tagadhat. Isten uralma alatt minden dolog a maga törvényeinek van alávetve, és Isten uralma alatt mindennek megvannak a maga szabályai a fennmaradás érdekében. Az emberiség sorsa és szükségletei is össze vannak kötve Isten uralmával és ellátásával. Ezért van az, hogy Isten uralma és fennhatósága alatt az emberiség és minden kölcsönösen kapcsolódik egymáshoz, egymástól függ és egymásba fonódik. Ez a célja és értéke annak, hogy Isten megteremtett mindent.

2014. február 2.