Isten az élet forrása minden dolog számára (I.) Első rész

Áttekintés Isten hatalmáról, Isten igazságos természetéről és Isten szentségéről

Amikor befejeztétek imáitokat, nyugalmat érez a szívetek Isten jelenlétében? (Igen.) Ha egy ember szíve képes megnyugodni, akkor az illető képes lesz meghallani és megérteni Isten szavát, és képes lesz meghallani és megérteni az igazságot. Ha a szíved képtelen megnyugodni, ha a szíved folyton elkalandozik, vagy mindig máson gondolkodik, ez hatással lesz rád, amikor összejöveteleken veszel részt, hogy Isten szavát halld. Mi az általunk tárgyalt dolgok lényege? Gondoljunk most vissza egy kicsit mindannyian a fő pontokra. Isten Maga, az egyedülálló megismerésével kapcsolatban az első részben Isten hatalmáról beszéltünk. A második részben Isten igazságos természetéről volt szó, a harmadik részben pedig Isten szentségét tárgyaltuk. Tett-e rátok bármilyen benyomást az egyes alkalmakkor tárgyalt konkrét tartalom? Az első részben, amely „Isten hatalmáról” szólt, mi tette a legmélyebb benyomást rátok? Melyik rész volt rátok a legerősebb hatással? (Isten először az Ő szavának hatalmát és erejét közölte; Isten, amit mond, azt úgy is gondolja, és amit Ő mond, az megtörténik. Ez Isten eredendő lényege.) (Isten parancsa a Sátán számára az volt, hogy csak megkísértheti Jóbot, de az életét nem veheti el. Ebből láthatjuk Isten szavának hatalmát.) Van még hozzátennivalótok? (Isten szavakkal teremtette meg a mennyet és a földet és mindent, ami bennük van, és szavakat szólt, hogy szövetséget kössön az emberrel, és áldásait helyezze az emberre. Ezek mind Isten szavának hatalmát példázzák. Ezután láttuk, hogyan parancsolta meg az Úr Jézus Lázárnak, hogy jöjjön elő a sírjából – ez azt mutatja, hogy az élet és a halál Isten kezében van, hogy a Sátánnak nincs hatalma az élet és halál irányítására, és hogy akár testben, akár Lélekben végzi munkáját Isten, az Ő hatalma egyedülálló.) Ezt a megértést annak hallatán nyertétek, amihez a közösségben kapcsolódtunk. Ha már Isten hatalmáról van szó, ti mit értetek a „hatalom” szó alatt? Isten hatalmának hatáskörén belül mit látnak az emberek abból, amit Isten tesz és feltár? (Isten mindenhatóságát és bölcsességét látjuk.) (Azt látjuk, hogy Isten hatalma mindig jelen van, és valóban létezik. Isten hatalmát nagy léptékben abban látjuk, hogy Ő minden fölött uralkodik, kicsiben pedig abban, ahogy minden egyes emberi élet fölött átveszi az irányítást. Isten ténylegesen megtervezi és ellenőrzi az emberi élet hat fordulópontját. Továbbá azt is látjuk, hogy Isten hatalma Istent Magát, az egyedülállót képviseli, és sem teremtett, sem teremtetlen lény nem birtokolhatja azt. Isten hatalma az Ő identitásának szimbóluma.) Megértésetek „Isten identitásának és Isten pozíciójának szimbólumairól” kissé dogmaízűnek hat. Van bármilyen lényegi megértésetek Isten hatalmáról? (Gyermekkorunk óta Isten őrködött felettünk és oltalmazott minket, és ebben Isten hatalmát látjuk. Nem voltunk tudatában a ránk leselkedő veszélynek, de a színfalak mögött Isten mindig védelmezett minket. Ez is Isten hatalma.) Nagyon jó. Jól mondtad.

Amikor Isten hatalmáról beszélünk, mi áll a középpontban, mi a lényeg számunkra? Miért kell erről beszélgetnünk? Az erről folytatott beszélgetés első célja, hogy az emberek szívében rögzítsük Isten mint Teremtő identitását és minden dolog között betöltött pozícióját. Ez az, amit az emberekkel először meg lehet ismertetni, láttatni, éreztetni. Amit látsz és érzel, az Isten cselekedeteiből, Isten szavaiból és Istennek minden dolog fölött gyakorolt irányításából ered. Tehát milyen igazi megértést nyernek az emberek mindabból, amit Isten hatalma által látnak, megtanulnak és tudnak? Az első célt már megbeszéltük. A második az, hogy az emberek megláthassák Isten erejét és bölcsességét mindazon keresztül, amit Isten tett, mondott és hatalmával irányított. Az a célja, hogy meglásd, milyen erős és milyen bölcs Isten az Ő mindenre kiterjedő irányításában. Nem ez volt Isten egyedülálló hatalmáról szóló korábbi beszélgetésünk lényege és fő témája? Nem telt még el sok idő az óta a beszélgetés óta, és néhányan máris elfelejtettétek ezt, ami azt bizonyítja, hogy nem nyertetek mélyreható megértést Isten hatalmáról. Akár azt is mondhatnánk, hogy az ember nem látta Isten hatalmát. Most már van bennetek némi megértés? Amikor látod, hogy Isten az Ő hatalmát gyakorolja, mit érzel valójában? Igazán megérezted Isten erejét? (Igen.) Amikor az Ő szavait olvasod arról, hogyan teremtett meg mindent, érzed az Ő erejét, és érzed az Ő mindenhatóságát. Amikor látod Isten uralmát az emberek sorsa fölött, mit érzel? Érzed az Ő erejét és bölcsességét? Ha Isten nem lenne birtokában ennek az erőnek, ha nem birtokolná ezt a bölcsességet, alkalmas lenne arra, hogy uralmat gyakoroljon minden dolog és az emberek sorsa fölött? Isten rendelkezik az erővel és bölcsességgel, és így a hatalommal is. Ez egyedülálló. Az egész teremtett világban láttál valaha olyan személyt vagy teremtményt, akinek Istenéhez hasonló ereje van? Létezik bárki vagy bármi, ami erejével képes megteremteni a mennyet és a földet és minden dolgot, irányítani őket és uralmat gyakorolni fölöttük? Létezik bárki vagy bármi, ami képes uralni és vezetni az egész emberiséget, ami képes mindenhol és mindenkor jelen lenni? (Nem, nem létezik.) Most már értitek Isten egyedülálló hatalmának igazi jelentését? Most már van bennetek némi megértés ezzel kapcsolatban? (Igen.) Ezzel le is zárjuk visszatekintésünket Isten egyedülálló hatalmának témájára.

A második részben Isten igazságos természetéről beszéltünk. Ezen a témán belül nem sok mindenről ejtettünk szót, mert ebben a szakaszban Isten munkája elsősorban ítéletből és fenyítésből áll. A Királyság Korában Isten igazságos természete világosan és nagy részletességgel tárul fel. Ő olyan szavakat szólt, amelyeket a teremtés ideje óta nem mondott soha; és szavaiban minden ember, mindenki, aki olvassa és megtapasztalja az Ő szavát, meglátta az Ő igazságos természetének feltárulását. Mi tehát az Isten igazságos természetéről szóló beszélgetésünk lényege? Felfogjátok mélységében? Értitek tapasztalatból? (Isten felperzselte Szodomát, mert az akkori emberek mélységesen romlottak voltak, és kihívták maguk ellen Isten haragját. Ebből láthatjuk Isten igazságos természetét.) Először is nézzük: ha Isten nem pusztította volna el Szodomát, akkor is lehetne tudomásod az Ő igazságos természetéről? Akkor is lehetne. Láthatod azokban a szavakban, amelyeket Isten a Királyság Korában kinyilvánított, valamint az emberre irányuló ítéletében, fenyítésében és átkaiban. Látod Isten igazságos természetét abban, ahogy megkímélte Ninivét? (Igen.) A mai korban az emberek láthatnak valamennyit Isten irgalmából, szeretetéből és toleranciájából, és az emberek abban is láthatják ezt, ahogy Isten szíve az emberi megbánás nyomán megváltozik. Miután felhoztuk ezt a két példát, hogy bevezessük Isten igazságos természetéről szóló értekezésünket, egészen világosan látható, hogy az Ő igazságos természete már feltárult, a valóságban Isten igazságos természetlényege mégsem korlátozódik arra, ami ebben a két bibliai történetben feltárul. Annak alapján, amit Isten szavából és az Ő munkájából tanultatok, láttatok és tapasztaltatok, miben áll Isten igazságos természete, ahogyan ti látjátok? A saját tapasztalatotokból beszéljetek. (Az Isten által az emberek számára teremtett környezetekben, amikor az emberek képesek felkutatni az igazságot és Isten szándékaival összhangban cselekedni, Isten vezérli őket, megvilágosítja őket, és képessé teszi őket arra, hogy érezzék, amint szívükben felragyog a fény. Amikor az emberek lázadoznak Isten ellen, ellenszegülnek Neki, és nem az Ő szándékaival összhangban cselekszenek, akkor nagy sötétség van bennük, mintha Isten elhagyta volna őket. Még amikor imádkoznak, akkor sem tudják, mit mondjanak Neki. Amikor azonban félreteszik a saját elképzeléseiket és képzelődéseiket, és hajlandóak lesznek együttműködni Istennel és arra törekedni, hogy jobb emberré váljanak, akkor fokozatosan képessé válnak arra, hogy meglássák Isten mosolygó ábrázatát. Ebből megtapasztalhatjuk Isten igazságos természetének szentségét. Isten a szent királyságban megjelenik, a tisztátalan helyeken azonban rejtve marad.) (Én abban látom Isten igazságos természetét, ahogyan az emberekkel bánik. Testvéreink és nővéreink érettsége és képességei különbözőek, így az is egyénenként különböző, amit Isten megkíván tőlünk. Különféle mértékben, de mindannyian képesek vagyunk megkapni a megvilágosodást Istentől, és én ebben látom Isten igazságosságát, mert mi, emberek nem vagyunk képesek így bánni az emberekkel, Isten azonban igen.) Most már mindannyiótoknak van némi gyakorlati tudása, amelyet meg tudtok fogalmazni.

Tudjátok, milyen tudás a kulcs Isten igazságos természetének megértéséhez? Erről a témáról sokat el lehetne mondani tapasztalatból, de előre kell bocsátanom a leglényegesebb dolgok közül néhányat. Isten igazságos természetének megértéséhez először is Isten érzelmeit kell megérteni: mit gyűlöl, mit utál, mit szeret, kivel szemben toleráns és irgalmas, és milyen típusú embereket ajándékoz meg irgalmával. Ez az egyik legfőbb dolog. Azt is meg kell érteni, hogy Isten, bármennyire szeretetteljes is, bármennyi irgalom és szeretet van is Benne az emberek iránt, mégsem tűri el, hogy bárki megsértse az Ő identitását és pozícióját, és azt sem tűri el, hogy bárki megsértse az Ő méltóságát. Isten szereti ugyan az embereket, de nem kényezteti őket. Ő megadja az embereknek szeretetét, irgalmát és toleranciáját, de sohasem dédelgette őket; Istennek megvannak az elvei és a korlátai. Bármennyit éreztél is meg Isten szeretetéből, bármilyen mély is lehet ez a szeretet, sohasem kezelheted Istent úgy, ahogy egy másik személyt kezelnél. Bár igaz, hogy Isten a legmélyebb intimitással bánik az emberekkel, de ha egy ember csak úgy tekint Istenre, mint egy másik személyre, mint egy személyre, aki egy teremtett lénnyel egyenértékű, vagy mint egy barátra vagy az imádat egy tárgyára, akkor Isten elrejti az Ő arcát előle, és elhagyja őt. Ez az Ő természete, és ezt a problémát az embereknek nem szabad félvállról venniük. Így gyakran láthatunk ehhez hasonló szavakat, amelyeket Isten az Ő természetéről mondott: nem számít, hány utat jártál végig, mennyi munkát végeztél, vagy mennyi szenvedést viseltél el: ha egyszer megsérted Isten természetét, Ő mindegyikőtöknek megfizet aszerint, amit tettetek. Ez azt jelenti, hogy Isten a legmélyebb intimitással kezeli az embereket, az emberek azonban nem kezelhetik úgy Istent, mint egy barátjukat vagy rokonukat. Ne nevezd Istent a „haverodnak”. Bármennyi szeretetet kaptál is Tőle, bármennyi toleranciával fordult is Ő feléd, sohasem kezelheted úgy Istent, mint barátodat. Ez Isten igazságos természete. Értitek? Kell még többet mondanom erről? Van bármilyen előzetes megértésetek erről a dologról? Általánosságban ezt a hibát követik el a legkönnyebben az emberek, függetlenül attól, hogy értik-e a doktrínákat, vagy még soha nem is elmélkedtek ezen a problémán. Amikor az emberek megsértik Istent, az nem feltétlenül valamilyen esemény vagy valamilyen szóbeli megnyilvánulásuk kapcsán történik, hanem inkább a hozzáállásuk és az állapotuk miatt. Ez nagyon ijesztő. Egyesek azt hiszik, hogy van megértésük Istenről, hogy ismerik Őt valamennyire, és talán még tesznek is ezt-azt, ami megelégedést okoz Istennek. Elkezdik Istennel egyenlőnek érezni magukat és úgy gondolni, hogy ügyesen beférkőztek Isten barátságába. Az ilyen típusú érzések borzasztóan helytelenek. Ha nincs erről mély megértésed – ha nem érted ezt világosan –, akkor nagyon könnyen megsértheted Istent és az Ő igazságos természetét. Most már értitek, ugye? Vajon nem egyedülálló Isten igazságos természete? Lehet-e valaha is egy ember jellemével vagy erkölcsiségével egyenértékű? Soha nem lehet. Így hát nem szabad elfelejtened, hogy akárhogyan is bánik Isten az emberekkel, akárhogyan is gondol rájuk, Isten pozíciója, hatalma és identitása sohasem változik. Az emberiség számára Isten identitása mindenkor Annak identitása, aki minden dolog szuverén Ura – a Teremtő.

Mit tanultatok Isten szentségéről? Az „Isten szentségéről” szóló részben – azon kívül, hogy a Sátán gonoszsága ellenpontozza azt – mi volt az Isten szentségéről folytatott beszélgetésünk fő tartalma? Nem az, hogy mivel rendelkezik Isten, és mi Ő? Amivel Isten rendelkezik, és ami Ő, az egyedülálló módon csak Istenre Magára jellemző? (Igen.) Ez az, amivel teremtett lények nem rendelkeznek. Ezért mondjuk, hogy Isten szentsége egyedülálló. Ezt jó lenne megértenetek. Három találkozót tartottunk Isten szentségének témájáról. Le tudjátok írni a saját szavaitokkal, a saját megértésetekkel, hogy hitetek szerint mi Isten szentsége? (Utoljára, amikor Isten kommunikált velünk, leborultunk Előtte. Isten közölte velünk az igazságot arról, hogy helyes-e Őt földre terülve és leborulva imádni. Beláttuk, hogy ha leborulva imádjuk Őt, mielőtt teljesítenénk az Ő követelményeit, az nem felel meg az Ő szándékának, és ebből láttuk Isten szentségét.) Nagyon igaz. Még valami? (Istennek az emberiséghez intézett szavaiból láthatjuk, hogy Ő egyszerűen és világosan beszél. Egyenes és lényegre törő. A Sátán körmönfont módon beszél, és tele van hazugsággal. Abból kiindulva, ami legutóbb történt, amikor a földre terültünk Isten előtt, láttuk, hogy az Ő szavait és tetteit mindig elvek határozzák meg. Ő mindig világos és tömör, amikor elmondja, hogyan kell cselekednünk, hogyan kell figyelnünk, és hogyan kell gyakorolnunk. Az emberek azonban nem ilyenek. Amióta az emberiséget megrontotta a Sátán, az emberek úgy cselekszenek és beszélnek, hogy saját személyes indítékaik, célkitűzéseik és saját személyes vágyaik lebegnek a szemük előtt. Abból, ahogy Isten gondját viseli az emberiségnek, törődik vele és védelmezi, láthatjuk, hogy mindaz, amit Isten tesz, pozitív és világos. Ily módon láthatjuk meg, ahogy feltárul Isten szentségének lényege.) Jól mondtad! Van még valakinek hozzátennivalója? (Azáltal, hogy Isten leleplezte a Sátán elvetemült lényegét, meglátjuk Isten szentségét, több tudást nyerünk a Sátán elvetemültségéről, és látjuk az emberiség szenvedésének forrását. A múltban nem voltunk tudatában az ember szenvedésének a Sátán hatalma alatt. Csak miután Isten feltárta ezt, akkor láttuk meg, hogy mindaz a szenvedés, amely a hírnév és szerencse hajszolásából származik, a Sátán műve. Csak ekkor éreztük meg, hogy Isten szentsége az emberiség igazi üdvössége.) Van még hozzátennivalótok? (Az emberiség, amely romlott, híján van Isten igaz ismeretének és az Iránta való igaz szeretetnek. Mivel nem értjük Isten szentségének lényegét, és mivel, amikor imádatban földre terülünk és leborulunk Előtte, tisztátalan gondolatokkal, hátsó szándékokkal és célokkal tesszük, ezért Isten elégedetlen. Láthatjuk, hogy Isten más, mint a Sátán: a Sátán azt akarja, hogy az emberek körbeimádják és hízelegjenek neki, hogy földre terülve és leborulva imádják. A Sátánnak nincsenek elvei. Bennem ez is tudatosítja Isten szentségét.) Nagyon jó! Most, hogy közösségben voltunk Isten szentségét illetően, látjátok-e Isten tökéletességét? Látjátok, hogy Isten minden pozitív dolog forrása? Képesek vagytok-e meglátni, hogy Isten az igazság és igazságosság megtestesülése? Látjátok, hogy Isten a szeretet forrása? Látjátok, hogy mindaz, amit Isten tesz, mindaz, amit Ő kifejez, és minden, amit Ő feltár, kifogástalan? (Látjuk.) Ezek a fő pontjai annak, amit Isten szentségéről elmondtam. Ma még ezek a szavak talán puszta doktrínának tűnnek számotokra, de egy napon, amikor megtapasztalod és tanúsítod Magát az igaz Istent az Ő szavából és munkájából, szíved mélyéből mondod majd, hogy Isten szent, hogy Isten más, mint az emberiség, és hogy az Ő szíve, természete és lényege mind szent. Ez a szentség teszi lehetővé, hogy az ember meglássa Isten tökéletességét és azt, hogy Isten szentségének lényege makulátlan. Az Ő szentségének lényege határozza meg, hogy Ő Isten Maga, az egyedülálló, és ez az, ami az embernek látni engedi és egyúttal bizonyítja, hogy Ő az egyedülálló Isten Maga. Hát nem ez a lényeg? (De igen.)

Ma több témát is áttekintettünk korábbi közösségi alkalmakról. A mai áttekintést ezzel zárjuk. Remélem, hogy mindannyian megszívlelitek minden egyes egység és téma fő pontjait. Ne úgy gondoljatok ezekre, mint puszta doktrínára; amikor van egy kis szabadidőtök, valóban olvassátok át és fontoljátok meg mindezt. Idézzétek fel a szívetekben, és váltsátok valóra – és akkor valóban meg fogod tapasztalni mindazt, amit annak valóságáról mondtam, hogy Isten feltárja az Ő természetét, és feltárja, mivel rendelkezik és mi Ő. Ha azonban csak lejegyzeteled ezeket a füzetedbe, de nem olvasod el és nem gondolod át, akkor soha nem fogod mindezt megnyerni magadnak. Most már értitek, ugye? Miután az emberek kommunikáltak erről a három témáról, mihelyt általános – vagy akár konkrét – megértést nyertek Isten identitásáról, lényegéről és természetéről, teljes lesz az ő megértésük Istenről? (Nem.) Most pedig az Istenről alkotott saját megértésetekben van-e más terület, ahol úgy érzitek, mélyebb megértésre van szükségetek? Vagyis most, hogy megértést nyertél Isten hatalmáról, az Ő igazságos természetéről és az Ő szentségéről, talán rögzült az elmédben az Ő egyedülálló identitása és pozíciója; de még hátravan, hogy saját tapasztalatod révén meglásd és megértsd az Ő tetteit, az Ő erejét és az Ő lényegét, és elmélyítsd a tudásodat ezekről. Most, hogy meghallgattátok mindezt a közösségben, a hit egy cikkelye többé-kevésbé rögzült a szívetekben: Isten valóban létezik, és tény, hogy Ő igazgat mindent. Senki sem sértheti meg az Ő igazságos természetét; az Ő szentsége olyan bizonyosság, amelyet senki nem kérdőjelezhet meg. Ezek tények. Ezek a közösségi alkalmak lehetővé teszik, hogy Isten identitása és pozíciója alapot találjon az ember szívében. Amint ez az alap megvettetett, az embereknek meg kell próbálniuk még többet megérteni.