Melléklet: További igazságok az evangélium hirdetésében

Az előző néhány összejövetelen megvitatott téma a kötelesség megfelelő színvonalú végzése volt. Kategorizáltuk a kötelességeket, amelyeket az embereknek végezniük kell, valamint azt, hogy kiknek. Melyek a konkrét kategóriák? (Az első kategóriába tartoznak az evangéliumi munkások, a második kategóriába a gyülekezet különböző szintjein dolgozó vezetők és dolgozók, a harmadik kategóriába a különböző különleges feladatokat ellátó emberek, a negyedik kategóriába a hétköznapi kötelességeket végzők, az ötödik kategóriába azok, akik szabadidejükben végeznek kötelességeket, a hatodik kategória pedig azokra vonatkozik, akik nem végeznek kötelességeket.) Összesen hat kategória van. Legutóbb az első kategóriát tárgyaltuk, amely az evangélium hirdetésének kötelességével kapcsolatos alapelvekre és igazságokra vonatkozik, és az evangélium hirdetésének minden szempontjához kapcsolódó témákat foglal magában. Ide tartoznak a figyelmet érdemlő pontok, a vonatkozó alapelvek és igazságok, azok a területek, amelyekkel kapcsolatban az embereknek óvatosnak kell lenniük, valamint a kötelesség végzése során előforduló gyakori hibák és torzulások. Miután meghallgattatok egy prédikációt egy adott témáról, össze tudjátok foglalni a benne foglalt főbb pontokat? Ha képesek vagytok felfogni egy téma fő tartalmát, megszívlelni a kapcsolódó igazságokat, majd a kötelességeitek végzése során fokozatosan a saját valóságotokká, a saját életetekké és a saját gyakorlási utatokká alakítani őket, akkor igazán magatokba szívtátok a közléseimet. Megértésnek számít vajon, ha egy prédikációban közöltek nyomán csak általános elképzelésetek van, vagy emlékeztek bizonyos eseményekre és történetekre, de nem értitek, hogy mik lehetnek a mögöttes igazságok és alapelvek, és miért vitattuk meg ezeket a dolgokat? Az igazság megértésének számít ez? (Nem.) Nem számít az igazság megértésének – vagyis nem értettétek meg, hogy milyen igazságok kerültek szóba. Nem fogtátok fel, és nem fogadtátok el őket. Akkor össze tudjátok foglalni? Valaki el tudja mondani Nekem a legutóbbi közlésünk fő pontjait? (Hét pontot foglaltunk össze. Első: hogyan határozzuk meg az evangéliumi munkásokat. Második: az evangélium hirdetésére vonatkozó kötelesség lényege. Harmadik: az emberek hozzáállásai ehhez a kötelességhez, valamint belső nézeteik. Negyedik: az evangélium hirdetésének konkrét gyakorlati alapelvei, például hogy ki felel meg az evangéliumhirdetés befogadására vonatkozó alapelveknek, és ki nem. Ötödik: hogyan kell bánni azokkal, akik az evangéliumhirdetés befogadására vonatkozó alapelvekhez igazodnak. Hatodik: milyen következményekkel jár, amikor az evangéliumi munkások elhagyják a posztjukat és elmenekülnek a kötelességük végzése közben. Hetedik: a szentek áldozatvállalása a történelemben az evangélium hirdetése során, és hogyan kell megbecsülnünk a jelenlegi lehetőségeinket, hogy végrehajtsuk a kötelességeinket és gyorsan felszerelkezzünk az igazsággal.) Összefoglalótok alapvetően lefedi az előző közlésünk legfontosabb szempontjait – nagyon jó. Kihagytatok valamit? (Van még egy pont: az emberek szemléletének megváltoztatása, hogy megértsék, hogy az evangélium hirdetése nemcsak az evangéliumi munkások kötelessége, hanem olyan felelősség, amely alól mindazok, akik hisznek Istenben és követik Őt, nem bújhatnak ki. Ezt az igazságot Isten választott népének fel kell fognia.) Az evangélium hirdetése minden egyes ember felelőssége és kötelessége – ez is egy aspektusa ennek. Tudjátok, hogy mi a célja az erről az igazságról való közlésnek? Az, hogy foglalkozzunk az emberek felfogásában meglévő eltérésekkel. Tudjátok, hogy milyen aspektusokban vannak eltérések? (Nem tudom.) Az, hogy nem tudjátok, azt bizonyítja, hogy nem értitek az igazságnak ezt az aspektusát. Miért kellett tehát beszélgetnem erről az igazságról? Pozitív oldalról megközelítve ez az igazság egyik aspektusa, amelyet az embereknek meg kell érteniük. Negatív oldalról pedig, hogy foglalkoznunk kell azokkal az eltérésekkel, amelyekkel minden ember rendelkezik az evangélium hirdetésének megértésében.

Sok ember eltérően látja az evangélium hirdetésének e kérdését. Néhányan azt gondolják: „Én jelenleg különleges kötelességet végzek, így az evangélium hirdetéséhez semmi közöm. Nem az én dolgom. Ezért azok az igazságok, alapelvek és Isten azon követelményei, amelyeket meg kell érteni az evangélium hirdetéséhez, nem tartoznak rám. Nekem nem kell megértenem ezeket a dolgokat.” Amikor tehát az evangélium hirdetésével kapcsolatos igazságnak erről az aspektusáról beszélgetünk, akkor nem törődnek vele, nem veszik alaposan figyelembe és nem figyelnek oda. Még ha oda is figyelnek, nem tudják, hogy miről volt szó. Vannak olyanok is, akik azt mondják: „Miután hinni kezdtem Istenben, mindig is vezető voltam. Megvan a képességem és a munkaképességem. Vezetőnek születtem. Úgy tűnik, mintha az lenne az Isten által adott kötelességem és az életfeladatom, hogy vezető legyek.” Hallgatólagosan azt akarják mondani, hogy az evangélium hirdetésének semmi köze hozzájuk. Így amikor az evangélium hirdetéséről szóló igazságról beszélgetünk, nem veszik komolyan. Amikor arra kérik őket, hogy foglalják össze, miről volt szó a legutóbbi összejövetelen, néhányan sokáig lapozgatják a jegyzeteiket, és még mindig nem tudják. Miért történik ez? Talán a gyenge memóriájuk miatt? (Nem.) Talán azért, mert túl sok a dolguk, és tele van a fejük? (Nem.) Nem emiatt. Ez azt mutatja, hogy az emberek igazsághoz való hozzáállása az, hogy idegenkednek tőle, és nem szeretik. Ezért mindenkit figyelmeztetek, és tudatom mindenkivel, hogy az evangélium hirdetése nem egy bizonyos típusú ember vagy csoport különleges felelőssége, hanem minden Istent követő ember felelőssége. Miért kell az embereknek megérteniük az evangélium hirdetésének igazságát? Miért kell az embereknek ismerniük ezeket az igazságokat? Teremtett lényként és Isten követőjeként függetlenül attól, hogy valaki milyen korú, nemű, fiatal vagy idős, az evangélium hirdetése olyan küldetés és felelősség, amelyet mindenkinek el kell fogadnia. Ha ez a küldetés eljut hozzád, és megköveteli tőled, hogy feláldozd magad, árat fizess, vagy akár az életedet is feláldozd, mit kell tenned? Kötelességednek kell érezned, hogy elfogadd. Ez az igazság, ezt kell megértened. Ez nem egyszerű doktrína – ez az igazság. Miért mondom, hogy ez az igazság? Mert nem számít, hogyan változnak az idők, hogyan telnek az évtizedek, vagy hogyan változnak a helyek és a terek, az evangélium hirdetése és az Isten melletti bizonyságtétel mindig is pozitív dolog lesz. Jelentése és értéke soha nem fog változni: Egyáltalán nem fogják befolyásolni az idő vagy a földrajzi helyszín változásai. Az evangélium hirdetése és az Isten melletti bizonyságtétel örökkévaló, és teremtett lényként el kell fogadnod és gyakorolnod kell. Ez az örök igazság. Vannak, akik azt mondják: „Az én kötelességem nem az evangélium hirdetése.” Ezt az evangélium hirdetésével kapcsolatos igazságot azonban az embereknek meg kell érteniük, mert ez víziókkal kapcsolatos igazság, és mindenkinek meg kell értenie, aki hisz Istenben. Ez az Istenbe vetett hit alapja, és elősegíti az életbe való belépést. Továbbá függetlenül attól, hogy milyen kötelességeket végzel az egyházban, lehetőséged lesz nem hívőkkel kapcsolatba kerülni. Ily módon felelősséggel tartozol, hogy az evangéliumot hirdesd nekik. Mihelyt megérted az evangélium hirdetésének igazságát, tudni fogod a szívedben: „Az én felelősségem, hogy népszerűsítsem Isten új munkáját és Isten emberiséget megmentő munkájának evangéliumát. Függetlenül attól, hogy mikor vagy hol, és függetlenül attól, hogy milyen pozícióban vagy szerepben vagyok, ha színészként szolgálok, akkor kötelességem az evangélium hirdetése: és ha jelenleg gyülekezetvezető vagyok, akkor szintén kötelességem az evangélium hirdetése. Attól függetlenül, hogy jelenleg milyen kötelességet végzek, kötelességem népszerűsíteni a királyság evangéliumát. Amikor csak lehetőségem vagy szabadidőm adódik, mennem kell és hirdetnem kell az evangéliumot. Ez olyan felelősség, amely alól nem bújhatok ki.” Vajon így gondolkodik jelenleg a legtöbb ember? (Nem.) Akkor hogyan gondolkodik a legtöbb ember? „Nekem most van egy meghatározott kötelességem. Tanulok és elmélyedek egy bizonyos szakmában, a tudás egy ágában, így semmi közöm az evangélium hirdetéséhez.” Miféle hozzáállás ez? Ez a felelősség és a küldetés alól kibújó, negatív hozzáállás. Ezek az emberek nem veszik figyelembe Isten szándékait. Lázadnak Isten ellen. Függetlenül attól, hogy ki vagy, ha nem veszed magadra az evangélium hirdetésének terhét, az nem annak a jele, hogy hiányzik belőled a lelkiismeret és az értelem? Ha nem működsz aktívan és konstruktívan együtt, nem vállalsz dolgokat és nem veted alá magadat, akkor csak passzív és negatív látszatcselekvést végzel – ez a hozzáállás elfogadhatatlan. Bármilyen kötelességet végzel, bármilyen szakmát vagy a tudás bármilyen ágát érinti, az egyik elsődleges kimenetel, amit elérsz, az kell, hogy legyen, hogy képes legyél bizonyságot tenni és népszerűsíteni az evangéliumot Isten emberiséget megváltó munkájáról. Ez a teremtett lényekkel szemben támasztott minimális követelmény. Ha még ennek a minimális követelménynek sem tudsz megfelelni, akkor mire tettél szert abból, hogy az Istenben való hit évei alatt végezted a kötelességedet? Mit nyertél? Megértetted Isten szándékait? Még ha sok éven át végezted is a kötelességedet, és gyakorlottá váltál a szakmádban, ha nem tudsz semmit mondani vagy közölni az igazság bármely aspektusáról, amikor arra kérnek, hogy tanúságot tegyél Isten mellett, akkor mi itt a probléma? A probléma, hogy nem érted az igazságot. Néhányan talán úgy érzik, hogy nem jogos azt mondani, hogy nem értik az igazságot. Lehet, hogy úgy gondolják, hogy hatékonyan végezték a kötelességüket, de nem értik meg Isten munkájának vízióit és az emberiség megmentésére irányuló szándékát. Vajon ez az igazság megértését jelenti? A legkevesebb, hogy nem fektetted le az Istenbe vetett hited alapját az igaz módon. Nem viseled a terhet, hogy Isten munkáját és az emberiség megmentéséről szóló evangéliumot népszerűsítsd, és hiányzik belőled mindenféle belátás, megértés vagy felfogás. Lehet akkor igazán Isten követőjének tekinteni téged? Kialakítottál-e normális kapcsolatot Istennel? Ha ezek közül semmit sem értél el, akkor nem birtoklod az igazságvalóságot.

Most térjünk vissza a korábban tárgyalt témához. Az evangélium hirdetése Isten egész választott népének felelőssége és kötelezettsége. Miután megvitattuk az igazságnak ezt az aspektusát, mi az az egy dolog, amit mindenkinek meg kell értenie? Függetlenül attól, hogy valaki fizet-e árat, lemond-e a családjáról és a munkájáról, hogy feláldozza magát Istenért, vagy akár az életét is felajánlja, valójában ezek mind felszínes dolgok. Mit követel végső soron Isten az emberektől? Azt, hogy ahogyan az érettséged növekszik és az életed érik, ahogyan az idő múlik, fokozatosan elkezdd megérteni a különböző igazságokat Isten munkájáról és az emberiség megmentésére irányuló szándékáról. Egyre nyilvánvalóbbá válik az evangélium hirdetésére és az Isten melletti tanúságtételre vonatkozó terhed, és egyre erősebbé válik az elhatározásod, hogy ezt a kötelességet viseld. Ha egy gyülekezetvezető sok éven át dolgozott, de ahogyan telnek a gyülekezet vezetésével töltött évek, egyre kevesebb hajtóerőt érez, egyre kevésbé képes meghatódni, és egyre kevesebb benne a teherérzet az evangélium hirdetését illetően, mennyire végzi jól a kötelességét? (Nem végzi jól.) Hogyan lehetséges ez? Milyen probléma merül fel? Ha ilyen állapotban fejlődik vagy él, a legkevesebb, hogy egy dolog biztos: ez a személy ezeknek az éveknek a során nem törekedett az igazságra, és nem végzett tényleges munkát. Olyan, mint a nagy vörös sárkány bürokrata káderei. Ennek következtében nem visel terhet és nincs rálátása, hogy Isten nevét hirdesse és bizonyságot tegyen a munkája mellett. Hát nem ez a kimenetel? (De igen.) Ez elkerülhetetlen kimenetel. Nem számít, hogy hány éve dolgozik ez az ember. Még ha azt is gondolja, hogy rendkívüli érettségre tett szert, hogy tekintettel tud lenni Isten terhére, és hogy Isten szándéka szerint tud szolgálni, amikor az evangélium hirdetéséről van szó, visszalép, és nem tudja, hogyan járjon el. Amikor olyan emberekkel találkozik, akik vágynak Isten megjelenésére, és céljuk, hogy az igaz utat keressék és vizsgálják, akkor elakad a szava. Egy szót sem tud szólni, és nem tudja, hogyan vágjon bele. Mi itt a probléma? Az, hogy nem érti az igazságot és nem nyerte el az igazságot, ezért nem tud bizonyságot tenni Isten mellett. Csak azok tudnak tanúságot tenni Isten mellett, akik megértik az igazságot. Az evangélium hirdetése és az Isten melletti tanúságtétel a kötelességeid közé tartozik. Ha érted az igazságot, ha elnyerted az igazságot, akkor hogyan ne lenne mondanivalód, amikor olyan emberekkel találkozol, akik az igaz utat keresik? Nem jelent ez problémát? Gyakran találjátok magatokat ilyen helyzetekben? (Igen.) Mi itt a probléma? Nem viseltek terhet. Az, hogy nem viseltek terhet, probléma? Képesek vagytok teher nélkül végrehajtani a kötelességeteket? Még ha végre is hajtjátok a kötelességeteket, tudjátok-e hűségesen tenni? Tudjátok megfelelő színvonalon végezni? Bár az, hogy nem viselsz terhet, talán nem végzetes gond, mégis komoly probléma, mert befolyásolja, hogy mennyire jól végzed a kötelességedet. Nem kell ezt a problémát megoldani? (De igen.) Hogyan oldod tehát meg? Felül kell vizsgálnod az evangélium hirdetésével kapcsolatos téves nézeteidet, és meg kell értened az igazságot. Minden munka, amivel jelenleg foglalkoztok, közvetlenül kapcsolódik az evangélium hirdetéséhez, és az evangélium hirdetésének körébe tartozik. Célja, hogy bizonyságot tegyél Isten mellett, terjeszd az evangelizációs munkát, tanúskodj Isten nevéről és népszerűsítsd Isten emberiséget megmentő munkájának eme evangéliumát, hogy minél több ember tudjon róla, és minél több ember járuljon Isten színe elé, fogadja el Isten hódítását, fogadja el Isten üdvösségét. Végül pedig, ha elég szerencsések ahhoz, hogy Isten tökéletességét megkapják – az még jobb. Mit jelent, hogy több ember járuljon Isten színe elé, és mi a végső kimenetel, amit ezzel el kell érni? (Hogy több ember kapja meg Isten üdvösségét.) Miért kell ezt a célt elérni? Mert ez Isten szándéka. Ezért magyarázzuk fáradhatatlanul ezeket az igazságokat. Ha semmi köze nem lenne Isten szándékához, akkor haszontalan és üres lenne ezekről a dolgokról beszélni. Mivel ez Isten szándéka, világossá tesszük és segítünk mindenkinek megérteni, hogy tudják: ez az igazság, és hogy mindenkinek erőfeszítéseket kell tennie az evangélium hirdetésének ezen igazsága érdekében, hogy minden embernek ilyen rálátása legyen, és hogy ilyen terhet fejlesszen ki.

A következő kérdés, hogy miért kellene hagynunk, hogy minél többen megértsék Isten szándékát, hogy képesek legyenek az evangélium hirdetésére és kötelességeik jó végzésére. Miért kell így tenni? Néhányan így szólhatnak: „Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és nem akarja, hogy bárki is elkárhozzon, ezért hagynunk kell, hogy minél több ember elfogadja Isten munkáját.” Ez az állítás helyes, de nem ez az érdemi válasz a kérdésre. Mi tehát az érdemi válasz erre a kérdésre? Tudjátok? (Isten olyan emberek csoportját akarja megnyerni, akik egy szívűek és egy gondolkodásúak Vele.) Isten olyan emberek csoportját akarja megnyerni, akik egy szívűek és egy gondolkodásúak Vele, és ezt az evangélium terjesztésével kell elérni. Most az evangélium széles körű hirdetéséről beszélünk. Van különbség az evangélium széles körű hirdetése és az emberek egy csoportjának megnyerése között? (Van.) Akkor tehát mi a célja az evangélium széles körű hirdetésének? (Hogy minél több embert megmentsünk.) Isten üdvösségének egyik alapelve, hogy minél több embert meg kell menteni, de nem ez a válasz erre a kérdésre. Mióta ez a munka elkezdődött, többször beszéltem arról, hogy Isten ezúttal azért jött, hogy munkát végezzen, hogy egy korszakot nyisson, hogy egy új korszakot hozzon és a réginek véget vessen – hogy elhozza a Királyság Korát és véget vessen a Kegyelem Korának. Mindazok, akik elfogadják Isten munkáját az utolsó napokban, tanúi voltak ennek a ténynek. Isten egy ideje új munkát végez, kimondja az igazságot, hogy megítélje az emberiséget – megtisztítja és megmenti az emberiséget. A királyság evangéliuma számos országban elkezdett terjedni. Ez az emberiség már kilépett a Törvény Korából és a Kegyelem Korából. Már nem olvassa a Bibliát, már nem a kereszt alatt él, és már nem hívja segítségül a Szabadító Jézus nevét. Ehelyett Mindenható Isten nevében imádkozik, ugyanakkor pedig Isten jelen szavait fogadja el életében a túlélés alapelveiként, módszereiként és céljaiként. Ilyen értelemben ezek az emberek nem léptek-e már egy új korba? (De igen.) Ők már új korba léptek. Mi tehát ez a kor, amelyben még több olyan ember él még mindig, aki nem fogadta el az utolsó napokban az evangéliumot és Isten új szavait? Ők még mindig a Kegyelem Korában élnek. Mi tehát a felelősségetek? Az, hogy kivezessétek őket a Kegyelem Korából az új korba. Teljesíthetitek Isten megbízatását azzal, hogy csak imádkoztok Istenhez és segítségül hívjátok a nevét? Elég, ha csak Isten néhány szavát prédikáljátok? Határozottan nem. Ehhez mindannyiótoknak teherként fel kell vállalnia az evangélium hirdetésének e megbízatását, hogy széles körben terjesszétek Isten szavait, hogy különböző módokon népszerűsítsétek Isten szavait, és hogy népszerűsítsétek és terjesszétek a királyság evangéliumát. Mit jelent a terjesztés? Azt jelenti, hogy közvetítitek Isten szavait azoknak, akik nem fogadták el Isten munkáját az utolsó napokban, hogy minél több ember tudjon arról, hogy Isten egy ideje új munkát végez, majd bizonyságot tegyetek nekik Isten szavairól, hogy a tapasztalataitokat arra használjátok, hogy bizonyságot tegyetek Isten munkájáról, és őket is új korba vigyétek – így ők is belépnek majd az új korba, akárcsak ti. Isten szándéka világos. Nemcsak ti, akik hallottátok szavait, elfogadtátok és követtétek Őt, léphettek be az új korba, hanem az egész emberiséget ebbe az új korba fogja vezetni. Ez Isten szándéka, és ez olyan igazság, amelyet minden Istent most követő embernek meg kell értenie. Isten nem egy embercsoportot, egy kis frakciót vagy egy kis népcsoportot vezet az új korba, hanem az egész emberiséget szándékozik az új korba vezetni. Hogyan lehet ezt a célt elérni? (Az evangélium széles körű hirdetésével.) Valóban, ezt az evangélium széles körű hirdetésével kell elérni, különböző módszerek és megoldások alkalmazásával, hogy az evangéliumot széles körben hirdessük. Az evangélium széles körű hirdetéséről beszélni könnyű, de hogyan kell ezt konkrétan megtenni? (Ehhez emberi együttműködésre van szükség.) Pontosan, ehhez emberi együttműködésre van szükség. Ha az emberek mindig ragaszkodnak néhány régi dologhoz a szívükben, mindig bizonyos torz elemeket hordoznak, ragaszkodnak a régi előírásokhoz és gyakorlatokhoz, de nem veszik komolyan az evangelizációs munkát és nem fogadják el Isten megbízatását, az evangéliumi munkát önmagukra nézve lényegtelennek tekintik, vajon az ilyen embereket Isten előmozdíthatja és használhatja? Eljutottak-e arra a szintre, ahol Isten előtt élhetnek? Elnyerhetik-e Isten jóváhagyását? Egyáltalán nem. Ezért tanácsot kell adnom a gondolkodásmódotokkal kapcsolatban, fel kell jegyeznem minden olyan dolgot, amelyet nem értetek, és fáradhatatlanul magyaráznom kell a vonatkozó igazságokat, amíg fel nem fogjátok őket. Függetlenül attól, hogy mennyire érzéketlenek és tompa agyúak vagytok, folyamatosan beszélnem kell hozzátok és meg kell értetnem veletek, hogy ez Isten szándéka, ez az a kötelesség, amelyet végeznetek kell, és ez a ti küldetésetek és kötelességetek ebben az életben. Ha nem figyelsz arra, amit mondok, vagy nem érted meg, akkor is folytatnom kell a beszédet. Még ha eleged is van belőle, addig kell folytatnom a beszédet, amíg meg nem érted az igazságot. Mi az igazság? Az igazság az, amit Isten kimond: Isten szándékai, Isten követelményei az emberiséggel szemben, és az igazságvalóság, amellyel az embereknek az új korban rendelkezniük kell. Hogyan kell az embereknek Isten szándékait kezelniük? Fenntartás nélkül és feltétlenül el kell fogadniuk őket, majd alá kell vetniük magukat és együtt kell működniük, hogy ezáltal eleget tegyenek Isten szándékainak. Ez az ember kötelezettsége. Megértitek, amikor ezt így mondom? Néhányan azt mondhatják: „Ó, jaj, Isten megköveteli az emberektől, hogy elfogadják a megbízatását, de mi köze van ennek hozzánk, jelentéktelen egyénekhez?” Gondoljátok, hogy ennek bármi köze van hozzájuk? (Igen, van.) Mi köze van ehhez hozzájuk? Hadd magyarázzam el. Isten a Teremtő, és az emberek az Ő teremtett lényei. Milyen kapcsolat van „teremtés” és „teremtett” között? Ez a cselekvés és a cselekvés tárgya, a teremtés és a teremtés tárgya közötti kapcsolat. Mivel a Teremtő szándékai ismertté váltak számodra, milyen hozzáállással kell válaszolnod rájuk? (El kell fogadnom őket és minden erőmmel együtt kell működnöm velük.) Pontosan. Alá kell vetned magad nekik és el kell fogadnod őket, minden erőddel, bármi áron együttműködve. Ez az együttműködés magában foglalja az igazság keresését? Magában foglalja az igazság megértését? Mindkettőt magában foglalja. Mivel megérted Isten követelményeit és megbízatását, ezek a küldetésedhez kapcsolódnak, ezek a kötelességeid – mivel ezt tudod, el kell fogadnod. Ezt kell tennie annak, aki rendelkezik lelkiismerettel és józan ésszel. Ha ismered Isten követelményeit és megbízatását, de nem tudod elfogadni őket, akkor mind a lelkiismeretnek, mind a józan észnek híján vagy, és nem érdemled meg, hogy emberi lénynek nevezzenek. Lehet, hogy néhányan még mindig nem értik, és azt gondolják: „Mi köze van hozzánk Isten szándékainak?” Ha Isten szándékainak semmi köze hozzád, akkor nem vagy Isten követője vagy Isten házának tagja. Például a szüleid megszültek és sok éven át neveltek. Az ő ételüket etted, az ő házukban laktál és az ő pénzüket költötted. Ám amikor otthon valami probléma van, és azt mondod, hogy semmi közöd hozzá, nem veszel róla tudomást, és egyszerűen elszaladsz, akkor miféle nyomorult vagy? Kellemesnek hangzik azt mondani, hogy kívülálló vagy – a valóságban egy lázadó nyomorult vagy, egy emberi ruhába öltözött barom: alantasabb, mint egy vadállat. Isten szándéka világossá vált előtted, és Isten azt mondja: „Elfogadtátok a munka e szakaszát, és én nektek adtam oda elsőként ezeket a szavakat, hogy először halljátok. Meghallgattátok, megértettétek és felfogtátok őket. Most pedig elmondom nektek a szándékomat és a veletek szemben támasztott követelményemet. Népszerűsítenetek kell a munkámat, a szavaimat és azokat a dolgokat, amelyeket el fogok végezni, hogy az egész emberiség hallhassa a hangomat. Terjesztenetek kell a királyságról szóló evangéliumomat, hogy az egész emberiség gyorsan elfogadhassa Isten munkáját és beléphessen a Királyság Korába. Ez Isten szándéka és követelménye.” Hogyan kell elgondolkodnod, amikor ezt hallod? Milyen hozzáállással kell rendelkezned? Hogyan kell választanod? Hogyan kell jól végezned azt a kötelességet, amelyet egy teremtett lénynek jól kell végeznie? Néhányan talán úgy érzik, hogy a teher nehéz, de az érzés önmagában nem elég; cselekedned kell, és valódi megértésre kell jutnod. Így kell imádkoznod Istenhez: „Istenem, rám bíztad az evangélium hirdetésének felelősségét – ez a Te felmagasztalásod. Bár túl keveset értek az igazságból, hajlandó vagyok mindent megtenni, hogy teljesítsem ezt a megbízatást. Oly sok prédikációt hallottam, és megértettem néhány igazságot – mindez a Te áldásod. Most pedig rám hárul a felelősség, hogy bizonyságot tegyek Isten szavai és munkája mellett, hogy teljesítsem ezt a megbízatást.” Ez így van: amikor az emberek Istennek alávetett szívvel rendelkeznek, Ő vezeti őket. Isten már világosan megmondta az embereknek, hogy Isten evangéliumának népszerűsítése olyan kötelezettség és felelősség, amely alól senki sem bújhat ki. Életre szóló kötelesség, minden teremtett lény kötelessége. Tartalmazzák ezek a szavak Isten parancsát? Tartalmazzák az Ő buzdítását? (Igen, tartalmazzák.) Tartalmazzák Isten szándékát? (Igen.) Tartalmaznak olyan igazságokat, amelyeket az embereknek meg kell érteniük? (Igen.) Vannak-e benne a gyakorlásnak olyan alapelvei és útjai, amelyeket követni lehet? (Igen.) Hány pontot említettem összesen? (Négy pontot: Az első Isten parancsa és buzdítása. A második Isten szándéka. A harmadik az igazságok, amelyeket meg kell értenünk. A negyedik a gyakorlás alapelvei és útjai, amelyeket követni kell.) Így van: összesen ezt a négy pontot említettem. Ezután vegyük sorra mindegyiknek a konkrét tartalmát.

Az első pont Isten parancsa. Mi Isten parancsa? (A királyság evangéliumának népszerűsítése.) A királyság evangéliumának széles körben való hirdetése. A második tétel Isten szándéka. Mi Isten szándéka? Minél több emberrel tudatni, hogy Isten már eljött, hogy új munkát végez, hogy Isten szándékában áll megváltoztatni a kort, véget vetni a régi kornak, és az emberiséget új korba vezetni. Ez Isten szándéka, nem igaz? Lehet azt mondani, hogy Isten szándéka az evangélium terjesztése? Ez nem ilyen egyszerű. Az evangélium terjesztésének van egy végső célja és eredménye – és ez mi lehet? (Hogy minél több ember megtudja, hogy Isten eljött, új munkát végez, szándékában áll véget vetni a régi kornak, és az egész emberiséget új korba vezetni.) Így van, az egész emberiséget új korba vezetni. Milyen hatással van ez az emberiségre? Az emberiség új korba lép; ez a kor átalakul. Mi tehát Isten szándéka? Kérlek benneteket, ismételjétek. (Isten szándéka új kort kezdeni, véget vetni a régi kornak, és az egész emberiséget új korba vezetni.) Semmit nem szabad kihagyni. Mindent lejegyeztetek? (Igen.) A harmadik pont az igazság, amelyet az embereknek meg kell érteniük. Mi lehet ez az igazság? (Az evangélium hirdetése minden teremtett lény kötelessége és felelőssége.) Ez az igazság. Ezen az igazságon belül az embereknek el kell fogadniuk az evangélium hirdetésének kötelességét, majd meg kell találniuk a gyakorlás alapelveit és útjait ebben a kijelentésben. Ez a kijelentés az igazság az emberek számára. Mi ez a kijelentés? (Az evangélium hirdetése minden teremtett lény kötelessége és felelőssége.) Ez kell, hogy legyen a kötelesség és a küldetés. Hogyan értelmezed a kötelességet és a küldetést? A kötelesség az a felelősség, amelyet valakinek jól el kell végeznie, a felelősség pedig, amelyet valakinek jól kell elvégeznie, egyben a kötelessége is. De a küldetés más. A küldetés nagyobb, helyénvalóbb, mélyebb jelentéssel és nagyobb súllyal bír, mint a felelősség. Lejegyeztétek ezt? (Igen.) Namármost észrevettem valamit: mindezeket a dolgokat, amelyekről beszélgetünk, írásban kell rögzíteni, mielőtt fogalmatok lenne róluk. Ha nem jegyzitek le őket, csak hallgatjátok, még csak benyomást sem hagynak. Mit mutat ez? Azt mutatja, hogy az emberek nem értik az igazságot. Csak egy kis doktrínát fognak fel, és ismerik bizonyos igazságok meghatározását, fogalmát és körvonalát. Amikor ezeknek az igazságoknak a konkrét részleteiről van szó, arról, hogyan kell gyakorolni és alkalmazni őket, akkor tanácstalanok, nem igaz? A legtöbbetek számára nem nehéz két-három órán keresztül beszélni a doktrínákról, de amikor az igazságot kell alkalmazni a helyzetek megoldására, a gyakorlás alapelveinek és útjainak felhasználásával, amit megtapasztaltatok és megértettetek – az már nehéz. Mi itt a probléma? Nem értitek meg az igazságot, nem így van? Most pedig térjünk rá a negyedik pontra. Mi a negyedik pont? (A gyakorlás alapelvei és útjai, amelyeket követni kell.) Hogyan határozzuk meg ezeket az alapelveket és utakat? Két dolog alapján határozzuk meg őket: az egyik Isten szándéka, a másik pedig az igazság. Ezt a két dolgot kell megérteniük az embereknek. Ha például vonakodsz az evangélium hirdetésétől, amikor erre kérnek, de Isten azt mondja, hogy az evangélium hirdetése az Ő szándéka, akkor mit kell tenned? Mik legyenek a gyakorlásod alapelvei? Milyen legyen a hozzáállásod? Teljes mértékben, elutasítás nélkül, elemzés vagy átvizsgálás nélkül, az okok megkérdőjelezése nélkül alá kell vetned magad neki és el kell fogadnod. Ez az igazi alávetettség. Ez egy fontos alapelv, amelyet az igazság gyakorlásában követni kell. Amikor Isten szándékáról beszélünk definitív módon, akkor az jellemzően mire vonatkozik? Isten szándéka lényegében Isten vágya, cselekedeteinek célja, forrása és kiindulópontja. Spirituális kifejezéssel élve ezt az Ő „szándékának” vagy „víziójának” nevezik. Amikor Isten feltárja előtted a szándékát, általános irányt ad, tudatodra adja, hogy mit szándékozik tenni. Ha azonban Isten nem adja meg a konkrétumokat vagy az alapelveket, akkor vajon tudod-e a pontos utat és irányt, amit gyakorolni kell? Nem tudod. Ezért van az, hogy amikor azt mondom az embereknek, hogy tegyenek valamit, azok, akiknek helyén van az eszük, akiknek van szívük és lelkük, az elfogadás után azonnal kutatni kezdik a részleteket, és hogy konkrétan miként cselekedjenek. Akiknek nincs eszük, nincs szívük és lelkük, azt gondolhatják, hogy ez könnyű, és további részletek megvárása nélkül belevágnak a cselekvésbe. Ezt jelenti, hogy nincs helyén az eszük, és hogy vakon végeznek egy feladatot. Amikor megbízatást kapsz Istentől, és az a célod, hogy jól végezd a kötelességedet és a küldetésedet, először is meg kell értened Isten szándékát. Tudnod kell, hogy ez a megbízatás Istentől jön, hogy ez az Ő szándéka, és el kell fogadnod, tekintettel kell lenned rá, és ami még fontosabb: alá kell vetned magad neki. Másodsorban meg kell találnod, hogy milyen igazságokat kell megértened ahhoz, hogy ezt a kötelességet el tudd végezni. Milyen alapelveket kell követned, és hogyan kell úgy gyakorolnod, hogy Isten választott népének és Isten háza munkájának hasznára váljon. Ezek a gyakorlás alapelvei. Miután megértetted Isten szándékát, azonnal meg kell keresned és meg kell értened a kötelesség végzéséhez kapcsolódó igazságokat, és az igazságok megértése után meg kell állapítanod az alapelveket és az utat, amelyen ezeket az igazságokat gyakorolni kell. Mire utalnak az „alapelvek”? Az alapelv konkrét jelentése olyasvalami, amire egy cél vagy eredmények létrehozásának kell alapulnia az igazság gyakorlása során. Például ha egy készülék megvásárlását kapod feladatul, akkor mik a gyakorlás konkrét alapelvei? Először is tudatában kell lenned a vásárolni kívánt készülék műszaki adatainak és típusának, hogy milyen minőségi előírásoknak kell megfelelnie, és hogy az ár megfelelő-e. A keresés során tisztán fogod látni a gyakorlás konkrét alapelveit. Ezek az alapelvek egy skálát és egy tartományt biztosítanak. Amíg ezen belül maradsz, addig rendben leszel. Ha megértetted a műszaki adatokhoz, minőséghez és a készülék árához kapcsolódó alapelveket, az azt mutatja, hogy felfogtad a feladathoz szükséges mércéket. Azt jelenti, hogy lényegében megtanultad, hogyan kell gyakorolni. Fel kell fogni az alapelveket ahhoz, hogy gyakorolni lehessen az igazságot: az alapelvek alkotják a kulcsot, a legalapvetőbb elemet. Ha megértetted a kötelességed végzésének alapelveit, az azt mutatja, hogy felfogtad a kötelesség végzéséhez szükséges mércéket. Ezeknek az alapelveknek az elsajátítása egyenértékű azzal, hogy tudod, hogyan kell gyakorolni az igazságot. Milyen alapon jön tehát létre a gyakorlásnak ez a képessége? Az alapja Isten szándékának és az igazságnak a megértése. Vajon az igazság megértésének tekinthető, ha csak egy mondatot tudsz arról, hogy mit követel meg Isten? Nem tekinthető. Milyen mércéknek kell megfelelni ahhoz, hogy az igazság megértésének minősüljön? Meg kell értened a kötelességed végzésének értelmét és értékét. Mihelyt tisztában vagy ezzel a két aspektussal, megértetted a kötelességed végzésének igazságát. Ezen felül miután megértetted az igazságot, fel kell fognod a kötelességed végzésének alapelveit és a gyakorlás útjait is. Mihelyt fel tudod fogni és alkalmazni tudod a kötelességed végzésének alapelveit, és néha egy kis bölcsességet is alkalmazol, biztosíthatod a kötelességed végzésének hatékonyságát. Ha felfogod ezeket az alapelveket és ezek alapján cselekszel, akkor felérhetsz az igazság gyakorlásához. Ha a kötelességedet emberi szándékok keveredése nélkül végzed, ha Isten követelményeinek abszolút alávetetten és Isten házának munkarendje szerint, Isten szavaihoz teljes mértékben igazodva teszed, akkor hiánytalanul teljesítetted a kötelességedet a megfelelő színvonalon, és még ha az eredményekben lehet is némi eltérés Isten követelményeihez képest, ez akkor is Isten követelményei teljesítésének számít. Ha teljes mértékben az alapelvek szerint végzed a kötelességedet, ha hűséges vagy, ha mindent a legjobb tudásod szerint teszel, akkor a kötelességvégzésed teljes mértékben összhangban van Isten szándékával. Teljes szíveddel, elméddel és erőddel, jól végezted a teremtett lényként rád háruló kötelességedet, ami az igazság gyakorlásával elért eredmény. Most, hogy felfogjuk a gyakorlás alapelveit és útjait, mit kell először megértened ahhoz, hogy elérd ezt az eredményt? (Először is meg kell értenünk Isten szándékát, majd teljes mértékben és elutasítás nélkül el kell fogadnunk és alá kell vetnünk magunkat neki.) Ez az, amivel az embereknek rendelkezniük kell a gyakorlás és a hozzáállás tekintetében. Mit kell megérteni ezután? Meg kell értened az igazságot, valamint az igazságon belüli részleteket, amelyek az alapelveket és az utakat alkotják. Ahhoz, hogy felfogd a gyakorlás alapelveit és útjait, amelyeket követned kell, először meg kell értened Isten szándékát, másodsorban pedig az igazságot. Ez a két fő pont, és minden más az ezeken belül található részletekből áll.

Az első kategória, amely azokra vonatkozik, akik az evangélium hirdetésében végzik a kötelességüket, itt ideiglenesen lezárul. Ma kiegészítésként hozzáadtam még egy kicsit, hogy a múltkor tárgyalt fő témakörhöz szolgáljon kiegészítésként. Ugyanakkor figyelmeztetésként is szolgál, hogy mindenki felismerje ennek az igazságnak a fontosságát, hogy minden feladat, amivel jelenleg foglalkozol, és minden kötelesség, amit végzel, erre az irányra és célra összpontosuljon, és ezen az alapon valósuljon meg – mindez az evangélium hirdetésével kapcsolatban. Bár nem a frontvonalon vagy, ahol az evangélium potenciális célcsoportjával érintkezel, mégis elmondható, hogy minden kötelesség, amelyet jelenleg végzel, az evangelizációs munkához kapcsolódik. Ennek alapján nem kellene-e mindenkinek tisztábban és jobb megvilágításban megértenie az evangélium hirdetésével kapcsolatos igazságot? (De igen.) A mai kiegészítés révén világos képet nyertetek az evangélium hirdetésével kapcsolatos kötelesség súlyáról és fontosságáról? (Igen.) Akkor tehát mi a legmegfelelőbb és legjobb hozzáállásotok ehhez az igazsághoz a jövőben? Az evangélium hirdetése Isten szándéka. Isten szándéka, hogy véget vessen ennek a régi kornak, és még több embert vezessen az Ő színe elé, kifelé a régi korból és befelé az új korba. Ez Isten szándéka, és ezt mindenkinek meg kell értenie. Néhányan talán azt mondják: „Megértem, de nem tudom összeszedni az evangélium hirdetéséhez szükséges buzgalmat, és nem tudom rávenni magam, hogy kivegyem a részemet.” Mi itt a probléma? (Az emberi mivolt hiánya.) Pontosan. Elismered, hogy teremtett lény és Isten követője vagy, de amikor Isten szándékáról van szó, amire gyakran figyelmeztet mindenkit, az Ő sürgető szándékát világosan elmagyarázza minden embernek, ha nem figyelsz erre és nem törődsz vele, akkor ez milyen emberként jellemez téged? Ez az emberi mivolt hiányának megnyilvánulása. Tisztelni akarod Isten nagyságát, és azt mondod, hogy Ő a te Istened és az Urad, ám amikor Isten szándékáról van szó, semmiféle tiszteletet vagy figyelmet nem tanúsítasz. Ez az emberi mivolt hiánya, és az ilyen ember szívtelen. Itt lezárjuk ezt a témát.