Isten szavai meghamisításának és értelmezésének e megnyilvánulására vannak-e példáitok? (A kórusalbum 20. videójának készítése során Isten utasítást adott, hogy a szentírásokat egyenként sorolják fel a képernyőn. Akkoriban néhány testvér túl hosszúnak találta a szentírásokat, és kitörölt néhány mondatot. Később Isten észrevette ezt a problémát, és elég szigorúan boncolgatta, mondván, hogy ez Isten szavainak káromlása.) Ami Isten eredeti, a Bibliában rögzített szavait illeti, azok Isten szavai, és az embereknek nem szabad megváltoztatniuk őket, és ugyanez vonatkozik egyes próféták próféciáira is; ezek szintén Isten szavai, Istentől ihletettek, és szintén nem szabad megváltoztatni őket. Meglátásom szerint, bár ezek a szavak nem az eredeti nyelven vannak, hanem fordítások, a lefordított szöveg jelentése sokévnyi átdolgozás után is jórészt pontos maradt. Ezt fel kellene ismerned. Ezért, ha szokásos közösségvállalás során használják, nem szükséges teljes terjedelmükben elmondani ezeket a szavakat; a lényeg átadható. A valós tényeket azonban nem szabad megváltoztatni. Idézés esetén az eredeti teljes mondatokat kell kiemelni. Hogyan hangzik ez az alapelv? (Jól.) Miért így kell csinálni? Egyesek azt mondják: „Ez már mind a múlté, muszáj ennyire komolyan vennünk?” Nem, ez egy hozzáállásról, egy gondolkodásmódról szól. Akár a múltban, akár a jelenben, akár a jövőben, Isten szavai azok Isten szavai, és nem szabad egyenlővé tenni őket az emberi szavakkal. Az embereknek szigorú hozzáállással kell kezelniük Isten szavait. Miután a Biblia eredeti szövegét különböző nyelvekre fordították, előfordulhat, hogy egyes jelentések nem felelnek meg pontosan az eredetinek, illetve eltérések lehetnek ugyanazon mondat fordítása és az eredeti szöveg között. A fordítók hozzátehetik: „megjegyzés: ez és ez”, illetve zárójelben: „vagy ekként is fordítják...” Szerintetek azok az emberek, akik a Biblia eredeti szövegeit fordították, mind istenhívők voltak? (Nem feltétlenül.) Biztosan nem olyan emberek voltak, akik félték Istent és kerülték a rosszat – akkor miért tudták ilyen precízen ellátni ezt a feladatot? A nem hívők ezt professzionalizmusnak hívják, az Istenben hívőknek azonban istenfélő szívnek kellene nevezniük. Ha még ennyire sem rendelkezel istenfélő szívvel, akkor vajon hiszel még Istenben?

Odaadóan kell viszonyulnotok Isten szavaihoz, és amikor összegyűltök és beszélgettek Isten szavairól, miután elolvastátok őket, beépíthetitek személyes megtapasztalásaitokat, miközben a saját tudásotokról beszéltek, valamint arról, amit ezekből a tapasztalatokból tanultatok. Nem szabad azonban Isten szavait saját személyes műveidként kezelned, és nem értelmezheted őket tetszés szerint. Isten szavai nem igénylik, hogy elmagyarázd őket, és nem is tudnád világosan vagy érthetően elmagyarázni őket. Elegendő, ha rendelkezel némi kisebb megvilágosítással, megvilágítással vagy tapasztalattal, de az igazságot megpróbálni elmagyarázni, vagy a magyarázatodat felhasználni arra, hogy az emberek megértsék Isten szándékait, lehetetlen lenne. Ez helytelen módja a dolgok végrehajtásának. Egyesek például azt olvassák Isten szavaiban, hogy Isten szereti a becsületes embereket. Isten egyszer azt mondta az embernek: „ha igent mondotok, az legyen igen, ha pedig nemet, az legyen nem, minden további szó a gonosztól van” (Máté 5:37). Isten szavai ma is arra szólítják fel az embereket, hogy legyenek becsületesek. Mi legyen tehát a helyes hozzáállás, amit Isten szavaival és követelményeivel szemben tanúsítani kell? Keressétek meg Isten szavaiban: Isten azt mondta: „ha igent mondotok, az legyen igen, ha pedig nemet, az legyen nem”. Akkor pontosan hogyan viselkednek azok, akik becsületesek Isten szemében? Hogyan beszélnek a becsületes emberek, hogyan cselekszenek, hogyan közelítik meg a kötelességüket, és hogyan működjenek harmonikusan együtt másokkal? Az embereknek keresniük kell Isten szavait ezekért az alapelvekért és gyakorlási utakért, és azokká a becsületes emberekké kell válniuk, akiket Ő megkövetel. Ez a helyes hozzáállás, az a hozzáállás, amellyel az igazságot keresőknek rendelkezniük kellene. Hogyan viselkednek tehát azok, akik nem keresik, illetve nem szeretik az igazságot, és akiknek szíve nem féli Istent és az Ő szavait? Isten szavainak olvasása után ezt gondolják: „Isten megköveteli, hogy az emberek becsületesek legyenek; ez az, amit korábban az úr Jézus mondott. Ma isten újra elmondja, hogy az emberek legyenek becsületesek. Értem már – a becsületes emberek nem egyszerűen azok, akik jámbor emberek? Nem úgy van hát, ahogy az emberek mondják, miszerint a jámbor emberek mindig győzedelmeskednek, a jóknak békés az életük, és bűn becsapni azokat, akik jámborak? Nézzétek, isten orvosolja a jámbor emberek által elszenvedett igazságtalanságokat.” Vajon ezek a szavak az igazság? Ezek olyan igazságalapelvek, amelyeket Isten szavaiból határoztak meg? (Nem.) Akkor hát mik ezek a szavak? Lehetne eretnekségeknek és téveszméknek nevezni őket? (Lehetne.) Akiknek nincs lelki megértésük és nem szeretik az igazságot, mindig összekapcsolják Isten szavait azzal, amit az emberiség körében kellemes hangzásúnak és helyesnek vélnek. Vajon ez nem Isten szavai értékének leminősítése? Vajon ez nem annyit tesz, hogy az igazságot egyfajta, az emberiség körében használt szlogenként írják le, egy érvelésként arról, hogy hogyan kell viselkedni? Isten arra szólítja fel az embereket, hogy legyenek becsületesek, ám ezek az emberek nem veszik figyelembe, hogyan viselkednek azok, akik becsületesek, hogyan kell becsületesnek lenni, valamint mik a becsületesség szabályai, és szégyentelenül kijelentik, hogy Isten azt kéri, az emberek jámborak legyenek, és a jámborak, a semmirekellők és a bolondok mind becsületesek. Nem félremagyarázása ez Isten szavainak? Félremagyarázzák Isten szavait, mégis nagyon okosnak gondolják magukat, ugyanakkor úgy vélik, hogy Isten szavai nem többek ennél: „Az igazság nem is olyan mély; nem csupán annyi, hogy jámbor emberek legyünk? Jámbor embernek lenni meglehetősen egyszerű: ne lopj, ne szidd az embereket és ne üss meg másokat. »Légy kíméletes, ahol csak lehet: a kivégzéstől csak a fejek hullanak.« Légy kíméletes másokkal mindenben, légy szigorú magaddal és toleráns másokkal szemben, légy jó ember, és a jóknak békés az életük.” Sokat mondanak, de egyik sem igazodik az igazsághoz; ezek semmi mások, csak eretnekségek és téveszmék. Úgy tűnik, kapcsolódnak valamelyest Isten szavaihoz, úgy tűnik, van némi kapcsolatuk velük, de miután az ember átgondolja és felismeri a dolgot, rájön, hogy ezek nem mások, mint félrevezető kijelentések, nem mások, mint téveszmék, amelyek megzavarják az emberek gondolatait. Például Isten azt mondja, hogy az Ő lényegében szeretet van, hogy Ő szereti az embert. Isten ember iránti szeretete az emberek számára azokban a dolgokban mutatkozik meg, amiket mond, az emberrel való bánásmódjában, az emberek megmentéséért tett gondos szándékában, valamint abban a számtalan aspektusban, ahogyan az emberben munkálkodik; ugyanakkor, miközben megmutatja az ember megmentését, Isten szándékai, valamint az Ő módszerei az ember megmentésére szintén nyilvánvalóvá válnak, hogy az emberek megismerhessék Isten szeretetét. Mit gondolnak azok az emberek, akiknek nincs lelki megértésük? „Isten olyan isten, aki szereti az embert, isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és nem akarja, hogy bárki is elkárhozzon. Isten azt mondta, hogy a hazatért tékozló fiú többet ér az aranynál.” Ezt mondta Isten? Ezek Isten eredeti szavai? (Nem.) Mi mást mondanak még? „Egy élet megmentése többet ér, mint egy hétszintes pagoda építése” és „a Buddha jóindulatú”. Hát nem állítják feje tetejére a dolgokat? Egyértelmű, hogy csak megjátsszák, hogy lelki emberek, hogy értik Isten szavait és szeretik az igazságot; nyilvánvalóan kívülállók, laikusok és lelki megértés nélküli bolondok. Sok ilyen emberrel találkoztam már – hirtelenkedő emberek, merészek a beszédben, de agyatlanok, gondolataik és az elméjükben felmerülő dolgok nem mások, mint eretnekségek, téveszmék és hamisítványok. Akiknek a legnagyobb hatalmuk van mások félrevezetésére, és akik gyakran képesek ezeket az eretnekségeket, téveszméket, valamint néhány látszólag józan teológiai érvet mások félrevezetésére használni, arra kényszerítve őket, hogy engedelmeskedjenek, és azt gyakorolják, amit ők mondanak – ezek az emberek antikrisztusok. Látszólag nagyon lelki embernek tűnnek, mások előtt gyakran idéznek részleteket Isten szavaiból, és miután befejezték azok önkényes értelmezését, szabadjára engednek néhány eretnekséget és téveszmét. Minden gyülekezetben találhatók ilyen emberek. Isten szavainak idézése és a velük való közösségvállalás zászlaja alatt segítik és vezetik az embereket, de valójában nem azt csepegtetik az emberekbe, amit Isten szavai követelnek az embertől, és nem is az Isten szavaiban rejlő igazságalapelveket, hanem inkább olyan eretnekségeket és téveszméket, amelyeket Isten szavai alapján dolgoznak ki, értelmeznek és képzelnek el. Ezáltal az emberek eltávolodnak Isten szavaitól, és helyettük ezeknek engedelmeskednek, zavarokat okozva és félrevezetve az embereket. Például vannak, akik azt mondják: „Hatezer éves irányítási tervének munkája során isten megtapasztalta az egész emberiség elhagyatottságát és ellenállását; isten az isten, és az Ő szíve határtalan! Ahogy az emberek mondják: »Egy miniszterelnök szíve elég nagy ahhoz, hogy hajózni lehessen benne«, és »a bosszú hidegen tálalva a legédesebb«. Milyen nagylelkű isten!” Látszólag úgy tűnik, Istenről tesznek tanúságot, valamint arról, mije van Istennek és mi Ő az emberek számára, de milyen üzenetet közvetítenek valójában? Vajon ez az igazság? Vajon ez tényleg Isten lényege? (Nem.) Ki mellett tesznek tanúságot? A miniszterelnök mellett tesznek tanúságot. Egy miniszterelnökhöz hasonlítják Istent, egy úriemberhez – hát nem istenkáromlás ez? Isten szavaiban találhatók-e ilyen szavak? (Nem.) Akkor honnan erednek ezek a szavak? A Sátántól. Az antikrisztusok nemcsak hogy nem tesznek tanúságot Isten mellett, hanem a tényeket is elferdítik és káromolják Istent, gyakran félrevezetik azokat, akiknek nincs alapjuk, akiknek nincs igazi hitük Istenben, és akik képtelenek az igazság megértésére. Ezeknek az embereknek csekély az érettsége, nincs alapjuk, és nem képesek felfogni az igazságot, így ezek az eretnekségek és téveszmék félrevezetik őket. Az antikrisztusok az eretnekségeket és téveszméket szellemi mondásokként kezelik, és az egyik dolog, amit Isten szeretetéről mondanak, a következő: „Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és nem akarja, hogy bárki is elkárhozzon.” Amikor arról beszélnek, hogy mit követel meg Isten az embertől, egy másik mondásuk: „A jóknak békés az életük.” Arról pedig, hogy Isten nem emlékszik meg az emberek vétkeiről, és lehetőséget hagy nekik a megtérésre, ezt mondják: „Légy kíméletes, ahol csak lehet: a kivégzéstől csak a fejek hullanak.” Találhatók ilyen szavak Isten szavaiban? (Nem.) Miért leszek annyira dühös, amint meghallom ezeket a szavakat? Miért zavarnak Engem ennyire? Miért leszek ennyire feldúlt? Hány éve olvassák már ezek az emberek Isten szavait? Nehéz felfogásúak, vagy elment az eszük? Isten szavaiban hol tesznek említést ilyen dolgokról? Mikor követelte meg Isten, hogy az emberek jámborak legyenek? Mikor követelte Isten, hogy az emberek ehhez a mondáshoz tartsák magukat: „Légy kíméletes, ahol csak lehet: a kivégzéstől csak a fejek hullanak”? Ez az, amit Isten tesz? Ezekben az általuk támogatott eretnekségekben és téveszmékben hol található bármilyen kapcsolat azzal, amit Isten az emberiségtől követel, az Ő szándékaival és az igazság alapelveivel? Ezek teljesen függetlenek egymástól. Például Isten megengedi az embereknek, hogy célkitűzésük, elhatározásuk és törekvéseik legyenek, az antikrisztusok azonban ezt mondják: „Isten arra bátorít minket, hogy legyenek törekvéseink. Van egy mondás, amely jól közvetíti ezt: »az a katona, aki nem akar tábornok lenni, nem jó katona«.” Ez a mondás egyfajta társadalmi irányzat, társadalmi nézet – vajon helyénvaló ezt Isten házában használni? Hasznos-e? (Nem.) Isten szavai közül melyiknek felel meg ez a kijelentés? Kapcsolódik-e Isten szavaihoz? (Nem.) Akkor miért mondják ezt az antikrisztusok? Céljuk azzal, hogy ezt mondják, hogy mélyen éreztessék az emberekkel, hogy ők nagyon lelki emberek, hogy van megértésük és megvilágosodásuk Isten szavaiból, hogy rendelkeznek az igazság felfogásának képességével, és nem tudatlan közemberek. De vajon elérik ezzel az elvárt céljukat? E szavak hallatán elismerést vagy irtózást éreztek a szívetekben? (Irtózást.) Milyen módon vált ki irtózást bennetek? (Az antikrisztusok összekötik a Sátán téveszméit Isten szavaival, és félremagyarázzák őket. Minden kimondott szavukból hiányzik a lelki megértés.) Az antikrisztusok kizárólag olyan szavakat mondanak, amelyek a lelki megértés hiányát tükrözik, és amelyek hallatán az emberek undort és idegenkedést éreznek. Nyilvánvalóan nem értik Isten szavait, nem tudják felfogni őket, és hiányzik belőlük az Isten szavainak felfogására való képesség és készség, mégis színlelik, hogy értik, és szégyentelenül magyarázzák őket másoknak, jelentéktelen és dilettáns szavakat szólnak, amelyek undort keltenek az emberekben, nem nyújtanak épülést, hanem inkább felzaklatják az emberek gondolatait. Ez igazán gyűlöletes! Mit kellene tennetek, ha ilyen emberekkel találkoztok? (Boncolgatnunk kell mondanivalójuk megtévesztő részeit.) Hogyan kellene nekikezdenetek? Valójában ez igen egyszerű. Azt mondod nekik: „A felfogásod Isten szavairól, miután elolvastad őket, nekem nem tűnik túl soknak.” Erre így felelnek: „Én nem így gondolom, úgy érzem, hogy jó.” Te azt mondod: „Szerinted mindenképpen jó, tehát az érvelésed szerint ez azt jelenti, hogy Isten szavai egyenértékűek az emberi eretnekségekkel és téveszmékkel? Ha egyetértesz ezekkel az eretnekségekkel és téveszmékkel, akkor miért olvasod egyáltalán Isten szavait? Nincs szükséged arra, hogy olvasd őket. Most már súlyos ez a problémád – úgy kezeled Isten szavait, mint az elvetemült emberiség világi ügyekre vonatkozó filozófiáját, mint az elvetemült emberiség módszereit a dolgok kezelésére, és mint az elvetemült emberiség nézeteit. Szerinted a becsületes emberek, akikről Isten beszél, ugyanolyanok, mint a jámbor emberek, a kötöznivaló bolondok és az együgyűek. Isten minden kimondott szavát emberi kifejezésekkel értelmezed, egyenlővé téve őket az elvetemült emberiség által összefoglalt téveszmékkel és mondásokkal. Akkor tehát burkoltan arra célzol, hogy Isten szavai emberi szavak, emberi nyelvezet, emberi eretnekségek és téveszmék? Azzal, hogy Isten szavait így értelmezed, nem fogod fel őket; káromlod őket és káromlod Istent.” Mindannyian képesek lennétek világosan elmondani ezeket a szavakat? Ha Isten szavai azt jelentik, amit az antikrisztusok mondanak, akkor miért ne mondaná ki Isten közvetlenül ezeket a szavakat? Amikor Isten azt mondja az embereknek, hogy legyenek becsületesek, miért nem mondja nekik egyszerűen azt, hogy legyenek jámbor és jó emberek, és miért nem áll meg itt? Csupán szóhasználatbeli különbségről van szó? (Nem.) Isten szavai az igazság, bennük pedig gyakorlási út rejlik az emberek számára. Ha az emberek Isten szavai szerint cselekszenek és élnek, akkor olyan emberekké válhatnak, akik félik Istent és kerülik a rosszat, olyan emberekké, akik igazodnak Isten szándékaihoz. Mindeközben, ha valaki aszerint cselekszik és él, amit az emberek mondanak, akkor teljesen összezavarodottá, egyenesen élő Sátánná válik. Felismeritek ezt? Mi lenne az eredmény, ha aszerint cselekednétek és gyakorolnátok, amit Isten becsületes embernek mondott? És akkor mi lenne az eredmény, ha aszerint cselekednétek és élnétek, amit az emberek jó vagy jámbor embernek neveznek? Vajon nem lennének mások az eredmények? (De igen.) Mi tehát az eredménye annak, ha valaki becsületes emberként él? (Normális emberi mivolttal rendelkezik, képes Istent imádni, nevén nevezni a dolgokat, és képes őszinte és nyílt lenni Istennel. Ha valaki úgy viselkedik, ahogyan az emberek által jámbornak vagy jónak meghatározott ember, akkor egyre ravaszabbá válik, az álcázásban pedig egyre ügyesebbé, csak kellemes szavakat mond, a Sátán világi ügyekre vonatkozó filozófiája szerint él, és élő Sátánná válik.) Látod, hogy van különbség, ugye? Ha valaki aszerint cselekszik és él, amit Isten becsületes embernek nevez, akkor szíve egyre tisztábbá válik; szíve képes megnyílni Isten előtt, és képes odaadni szívét Istennek álcázás, csalás vagy hamisítás nélkül. A szíve nem rejtőzik el Isten elől, hanem egyszerűen nyitva van Előtte; amit belül gondol, az kifelé is feltárul és megéli azt, és ami kifelé feltárul, és amit megél, az összhangban van azzal, ami belül van. Ez az, amit Isten akar; ez az igazság. Másrészt, mik a viselkedés és a gyakorlás alapelvei azok számára, akiket az emberek jámbornak vagy jónak neveznek? Valójában az egész csak látszat. Nem mondják ki könnyen, amit gondolnak, és nem is engedik, hogy mások lássák. Nem sértik meg elhamarkodottan mások önbecsülését vagy érdekeit, de az, hogy nem ártanak másoknak, egyben az önfenntartásukat is szolgálja. Belül óvatosak, kifelé pedig álcázzák magukat, különösen odaadónak, toleránsnak, türelmesnek és együttérzőnek tűnnek. Senki sem láthatja azonban, hogy belül mit gondolnak; romlottság, ellenállás és lázadás van bennük, de mások ezt nem láthatják. Kifelé megjátsszák magukat, hogy különösen építőnek, nyájasnak és kedvesnek tűnjenek. Nem számít, mennyi rossz dolgot tesznek, illetve belül mennyire lázadóak vagy elvetemültek, ezt senki sem veszi észre. Látszólag ők is hajlandók segíteni másokon és adakozni a rászorulóknak, mindig készek válaszolni, mint egy valóságos élő Lej Feng. Állandóan mosolyognak, és másoknak mindig a legjobb oldalukat mutatják, és nem számít, hogy titokban mennyi könnyet hullajtottak, mások előtt mindig mosoly ül az arcukon, az emberek pedig úgy érzik ezáltal, hogy épülnek. Hát nem az ilyet nevezik az emberek jó embernek? Ha összehasonlítjuk ezt a jó embert egy becsületes emberrel, melyikük a pozitív? Melyikük rendelkezik az igazságvalósággal? (A becsületes ember.) A becsületes emberek birtokolják az igazságvalóságot, Isten szereti őket, és megfelelnek Isten elvárásainak, ahogyan azt Ő megköveteli, míg a jó és jámbor emberek nem; ők pontosan azok az emberek, akiket Isten elítél és visszautasít. Amikor az antikrisztusok önkényesen úgy értelmezik az Isten által megkövetelt becsületes embereket, hogy azok csupán jó vagy jámbor emberek, vajon ez nem egyfajta észrevétlen elítélése annak, amit Isten mondott? Nem Isten szavainak káromlása? Nem az igazság káromlása? Ez nyilvánvaló tény. Az antikrisztusok nem értik Isten szavait, azt pedig, hogy mi az igazság, még kevésbé, mégis hibás érvekhez folyamodnak, és vakon alkalmazzák saját értelmezéseiket, megértést színlelve, amikor fogalmuk sincs, tetszés szerint vadul félremagyarázzák Isten szavait, és félrevezetnek és megzavarnak másokat. Ti cselekednétek így? Színleli Isten szavainak megértését, amikor nyilvánvalóan nem érti, valamint saját szó szerinti értelmezésére alapozva saját szókincsét, kifejezéseit és nézőpontjait használva értelmezi és korlátozza Isten szavait – ilyen egy antikrisztus beállítottsága.

Mi a lényegi különbség Isten és az ember szavai, valamint az igazság és a doktrína között? Isten szavai arra késztetik az embereket, hogy növekedjenek józan észben és lelkiismeretben, hogy alapelvekkel cselekedjenek, valamint hogy egyre inkább a pozitív dolgok valósága birtokolja azt, amit megélnek. Ezzel szemben az ember szavai látszólag tökéletesen illeszkedhetnek az emberek ízléséhez és elképzeléseihez, ám azok nem az igazság, tele vannak kelepcékkel, kísértéssel, eretnekségekkel és téveszmékkel, és így, ha az emberek e szavak szerint cselekszenek, akkor az, amit megélnek, egyre inkább eltávolodik Istentől és Isten követelményeitől. Ami még súlyosabb, az emberek életmódja egyre gonoszabbá és a Sátánhoz hasonlóbbá válik. Amikor az emberek teljesen az emberi eretnekségek és téveszmék szerint élnek és cselekszenek, amikor teljes mértékben magukévá teszik ezeket az érveket, akkor úgy élnek, mint a Sátán. Az pedig, hogy Sátánként élnek, vajon nem azt jelenti, hogy ők maguk is Sátánok? (De igen.) Így tehát „sikeresen” élő Sátánokká váltak. Egyesek azt mondják: „Nem hiszem el. Én csupán jámbor ember akarok lenni, akit mások kedvelnek. Olyasvalaki akarok lenni, akit a legtöbb ember jónak tart, és akkor majd meglátom, hogy isten örömét leli-e bennem vagy sem.” Ha nem hiszed el, amit Isten mond, menj és nézd meg – lásd meg, hogy vajon Isten szavai az igazság, vagy az emberek elképzelései az igazság. Ez a lényegi különbség Isten szavai, és az ember szavai között. Ez a lényegi különbség az igazság, valamint az eretnekségek és téveszmék között. Mindegy, hogy az ember eretnekségei és téveszméi látszólag mennyire illeszkednek az emberek ízléséhez, azok soha nem válhatnak az életükké. Eközben, bármennyire egyszerűnek, bármennyire köznyelvinek tűnnek is Isten szavai, bármennyire ellentétesek is az emberek elképzeléseivel, azok lényege az igazság, és ha az, amit az emberek tesznek és megélnek, összhangban van Isten szavainak alapelveivel, akkor végül egy nap valódi, megfelelő színvonalú teremtett lényekké válnak, és képesek lesznek félni Istent és kerülni a rosszat. Ezzel szemben, ha az emberek nem gyakorolnak Isten szavai szerint, és nem Isten követelményei szerint cselekszenek, akkor nem válhatnak megfelelő színvonalú teremtett lényekké. A cselekedeteiket és az általuk járt utat Isten kizárólag visszautasítani fogja; ez tény. E közlés révén van-e új megértésetek vagy fogalmatok Isten szavairól? Mik Isten szavai? Az igazság, az út és az élet – ebben semmi hamisság nincs. Csupán az antikrisztusok – azok, akik eredendően idegenkednek a pozitív dolgoktól és gyűlölik azokat – kezelik megvetéssel Isten szavait, nem tekintik Isten szavait az igazságnak, és tagadják a tényt, miszerint Isten szavai az igazság, az út és az élet. Isten szavait soha nem fogják életükként elfogadni; ők egy megmenthetetlen embercsoport. Egy ilyen közlés után egyesek megértik, hogy ezek a megnyilvánulások egyenlők Isten szavainak meghamisításával és önkényes értelmezésével, amelyek az antikrisztusok megnyilvánulásai. Mondanátok azt, hogy ez magában foglalja azokat is, akik Isten szavait szerkesztik? (Igen.) Valóban? Mit jelent a meghamisítás? (Valaminek az önkényes törlését vagy hozzáadását jelenti, megváltoztatva Isten szavainak eredeti jelentését. Ez a meghamisítás. Ha az Ő szavait az alapelvek szerint szerkesztik, akkor az nem meghamisítás.) Így van, ezt kell megértenetek. Ezzel a megértéssel nem lesznek aggályaitok, amikor Isten szavait szerkesztitek, ugye? Most már képesek vagytok helyesen érteni az alapelveket? Amikor szerkesztésre kérnek, az nem felkérés a meghamisításra. Olyanok is vannak, akik fordítási munkát végeznek – ezeket az embereket arra kérik, hogy közvetlenül fordítsák le Isten szavait, valamint fordítsák le Isten szavainak eredeti jelentését és Isten saját szavait egy másik nyelvre, és nem arra, hogy fordítás során értelmezzék Isten szavait. Nem vagy alkalmas az értelmezésre, és erre figyelned kell, valamint óvatosnak kell lenned ezzel kapcsolatban. Az alapelvek helyes felfogása, megérteni, hogy mi minősül meghamisításnak és mi nem – fogd fel helyesen ezeket az alapelveket, és nehéz lesz ilyen hibákat elkövetned. Ha nem érted ezeket az alapelveket, és szerkesztés során mindig hozzá akarsz tenni vagy módosítani akarod a jelentést, ha mindig úgy érzed, hogy ahogyan Isten ezt mondja, az nem túl ideális, vagy ahogyan azt mondja, az helytelennek tűnik, és úgy gondolod, hogy ezt egy bizonyos módon kellene mondani, akkor az ilyen gondolatok hajlamossá tesznek majd arra, hogy elkövesd a meghamisítás hibáját. Ami pedig a fordítókat illeti, akik ezt mondják: „Tudom, mit jelent Isten szavainak ez a mondata, ezért ennek a jelentésnek az alapján fogok fordítani. Ha egyszer le van fordítva, vajon nem fogja megérteni az olvasó, és kész? Nem lesz szüksége keresésre vagy imádkozva olvasásra; közvetlenül kap megvilágosodást és világosságot” – hát nem hiba ez? Ez megszegi az alapelveket; ez Isten szavainak önkényes értelmezése. Összefoglalva, soha ne kezeld úgy Isten szavait, ahogy az emberi szavakat kezelnéd, mint egy regényt, egy híres ember írásait, vagy mint olyasvalamit, ami tudományos vitával kapcsolatos. Amellett, hogy nem szabad meghamisítani vagy önkényesen értelmezni őket, az embernek a keresés, az elfogadás és az alávetettség hozzáállásával kell közelítenie Isten szavaihoz, amikor eszi, issza és imádkozva olvassa őket. Az ember csak így láthatja meg az igazságot, értheti meg Isten szándékait, találhatja meg a gyakorláshoz vezető utat Isten szavaiban, és oldhatja fel romlott beállítottságait, valamint így oldhatja meg a különböző nehézségeket, amelyekkel a kötelességvégzése közben és az életben találkozik. Ennek az eredménynek az elérése azt bizonyítja, hogy hozzáállásod Isten szavaihoz helyes. Közösségünk annak első megnyilvánulásáról, hogy az antikrisztusok megvetik Isten szavait – önkényesen meghamisítják és értelmezik Isten szavait – ezen a ponton zárul.

The Hungarian Bible verses found in this audio are from the Hungarian Revised New Translation Bible (Translated in 1975, revised in 1990 and 2014) © Hungarian Bible Society 1975, 1990, 2014. Used by permission of the Hungarian Bible Society.