IV. Annak boncolgatása, hogy az antikrisztusok hogyan irányítják az embereket

Az emberek irányítása az antikrisztusok által alkalmazott egyik taktika. Hogyan irányítják az embereket? Az antikrisztusoknak nem csak egy, hanem több módszerük is van az emberek irányítására. Tapasztaltátok már ezt? Lehet, hogy egyesek soha nem szolgáltak vezetőként, de dédelgetik azt a vágyat, hogy másokat irányítsanak – ez egy antikrisztus ismérve. Életkoruktól, tartózkodási helyüktől és körülményeiktől függetlenül irányítani akarják az embereket. Azt akarják, hogy még az étkezéssel, a munkával kapcsolatos kérdésekben, vagy különböző szakterületeken, illetve szakmai kérdésekben is rájuk hallgassanak, és nem tolerálnak senkit, aki nem így tesz. Még a gyülekezeten belül sem tudják kordában tartani a hatalomvágyukat. Felelősségük és kötelezettségük teljesítésének tekintik ezt, úgy gondolják, hogy csak teszik a dolgok rájuk eső részét, anélkül, hogy felismernék, hogy ez az ő ambíciójuk és vágyuk, hogy ez az ő romlott beállítottságuk. Hogyan irányítja tehát egy antikrisztus az embereket? Például amikor megválasztják vezetőnek, már az első napon elkezd gondolkodni: „Ezeknek az embereknek nincsenek rendszeres étkezési szokásaik és napi rutinjaik; rengeteg a tennivaló. Vezetőnek lenni nagy felelősséggel jár – ez egy súlyos teher!” Az antikrisztus az egész napot a szobájába bezárkózva tölti, és két-három oldalnyi anyagot is összeállít. Mit tartalmaz ez az anyag? Először is szó van az étkezésről. Az étkezéseknek meghatározott időben, meghatározott helyen, meghatározott mennyiségű ételt elfogyasztva kell történnie. Reggeli 6:30-kor, ebéd 12:30-kor, vacsora 18:30-kor – az étkezések e három időpontban történnek, egy perccel sem korábban vagy később. A körülményektől függetlenül pontosaknak kell lennetek, még akkor is, ha esik az eső vagy vihar támad, ha pedig megszegitek ezeket a szabályokat, akkor nem kaptok ételt. Aztán ott van a napi rutin kérdése, ami nagyon fontos. Minden reggel 6:00-kor ki kell kelnetek az ágyból, függetlenül attól, hogy előző este milyen későn aludtatok el. Ebéd után 13:00-kor pihennetek kell egyet, és minden este pontosan 22:00-kor el kell aludnotok. Ha befejezik az étkezésre és a napi rutinra vonatkozó szabályok felállítását, még mindig sok más konkrét előírás marad. Például, hogy a kijelölt helyeken kell étkezni, és evés közben nem szabad zajongani. Mindenkinek meghatározott ruházatot kell viselnie, és így tovább. Ezek a szabályok hihetetlenül részletesek, még részletesebbek, mint Isten házának adminisztratív rendeletei. Ezeknek a napi aprólékos részleteknek semmi közük az igazsághoz. Amennyiben az ember mindennapi élete és étkezési szokásai strukturáltak és megfelelőek, valamint nem ártalmasak az egészségére, elegendő ezt az alapelvet követni. Nincs szükség ilyen részletes előírásokra. Akkor miért állít fel az antikrisztus ilyen részletes szabályokat? Azt mondja: „Nem tesz jót az embereknek, ha irányítás nélkül maradnak. Isten szavaiban soha nem esik említés ezekről a dolgokról, e konkrét részletek nélkül pedig az életünk fegyelmezetlen, strukturálatlan és minden emberi hasonlatosságot nélkülöző lesz. Most, hogy én vagyok a vezető, mindannyiótokat helyre lehet hozni. Nem vagytok többé kóbor bárányok; van valaki, aki gondoskodik rólatok.” A mindennapi élet lényeges és jelentéktelen dolgai, amilyen a ruházat, az élelem, a lakhatás és a közlekedés, mind-mind aprólékosan szabályozásra kerültek. Majd megoszt veled egy „titkot”, mondván: „Isten szavai soha nem említették a mindennapi élet ezen konkrét részleteit. Csak azért, mert isten nem beszélt erről, nem jelenti azt, hogy nem kellene tudnunk róla. Nekünk, embereknek át kell vállalnunk a mindezekkel a részletes ügyekkel kapcsolatos munkát, amelyekről isten soha nem beszélt.” Isten szavain kívüli, látszólag részletes és egyértelmű kifejezésekkel világosan meghatározott szabályokat és előírásokat fogalmaz meg, hogy helyettesítse az igazságot, és másokat vezessen. Miután ezeket a konkrét és világosan meghatározott előírásokat kiadta, elvárja az emberektől az úgynevezett szabályai betartását. Ha valaki nem tartja be, megszegi, figyelmen kívül hagyja vagy megsérti ezeket a szabályokat, azt az antikrisztus megmetszi. Miután megmetszette, megbizonyosodik arról, hogy az illető elfogadja ezeket a szabályokat, és Istentől érkezőként fogadja el azokat. Ezeket a dolgokat arra használja, hogy az igazságot helyettesítse, és az embereket vezesse, így milyen utat választanak majd ezek az emberek? Csak előírásokat és rituálékat fognak betartani, pusztán a formaságokat követik. Ilyen vezetés alatt az emberek a saját elképzeléseik alapján tévesen azt hihetik: „Ha be tudom tartani a külső előírásokat és formaságokat, ha be tudom tartani a felkelés, alvás és étkezés menetrendjét, az vajon nem azt jelenti, hogy gyakorlom az igazságot? Akkor vajon nem fogok üdvözülni?” Tényleg ilyen egyszerű az üdvösség? Ilyen könnyen el lehet nyerni az igazságot? Az igazság csak az emberi viselkedésre vonatkozik? Nem, nem csak arra. Hogyan kezeli az antikrisztus az emberek beállítottságában, az igazság megértésében és az igazság gyakorlásában bekövetkező változásokat? Úgy kezeli ezeket, mintha egyenértékűek lennének a közrend vagy az ország törvényeinek betartásával. Tévesen még azt is elhiteti az emberekkel, hogy ezek a szabályok és előírások magasabb rendűek, konkrétabbak és gyakorlatibbak, mint Isten szavai. Valójában arra használja ezeket a dolgokat, hogy félrevezesse és irányítsa az embereket, szigorúan ellenőrizve a viselkedésüket. Nem az igazsággal oldja meg a problémákat, és nem is arra buzdítja az embereket, hogy az igazságalapelvek szerint éljenek, cselekedjenek és végezzék a kötelességeiket. Ehelyett mesterségesen megfogalmaz egy sor szabályt, előírást és rendszert, amelyet az embereknek követniük kell. Vajon mi a célja? Azt akarja, hogy az emberek csatlakozzanak hozzá, hogy okosnak tartsák őt, és engedelmeskedjenek a vezetésének azáltal, hogy gyakorolják és követik ezeket a szabályokat és előírásokat. Így eléri a célját. Arra törekszik, hogy az emberek viselkedésének korlátozásával és szabványosításával elérje azt a célját, hogy mindenkivel kapcsolatban mindent irányítson. Az is lehet, hogy ami a cselekvése indítékait illeti, nem feltétlenül a státuszra való egyértelmű törekvés a célja, a végső következmény azonban az, hogy irányítja az embereket, azok pedig teljes mértékben az általa felállított szabályok és előírások szerint élnek és cselekednek. Ilyen helyzetben vajon van még helye a szívükben az igazságnak? Nincs. Az antikrisztusoknak nincs lelki megértésük, és nem értik meg az igazságot. Ha velük együtt éled a gyülekezeti életed, akkor ma azt fogják mondani, hogy ezt tedd, holnap meg azt, alapjában véve képtelenek az igazságalapelvekről beszélni. Ehelyett csupán felállítanak számodra egy csomó követendő előírást. Lehet, hogy teljesen kimerültél attól, hogy ezeket követed, a követésük megtagadása azonban nem opció. Nem fogják hagyni, hogy szabadon cselekedj. Ez az egyik módja annak, ahogyan az antikrisztusok irányítják az embereket.

Elsősorban mit irányít az emberekben egy antikrisztus? (A gondolataikat.) Így van; elsősorban az emberek gondolatait irányítja. Nem csak arról van szó, hogy irányítja, mit mondanak és mit tesznek. Az igazságról való beszélgetés ürügyén üres elméleteket és ügyes szofisztikát használ, hogy félrevezessen téged, azzal a céllal, hogy irányítsa a gondolataidat és rávegyen, hogy engedelmeskedj neki és kövesd az ő vezetését. Ezt jelenti az emberek félrevezetése és irányítása. Ha nem követed az utasításait, lehet, hogy úgy érzed, mintha az igazság ellenében cselekednél, sőt, lehet, hogy úgy érzed, hogy a lekötelezettje vagy, vagy mintha nem tudnál szembenézni vele. Ez annak a jele, hogy már az irányítása alatt állsz. Ha viszont nem gyakorlod az igazságot, illetve nem veted alá magad Istennek, akkor vajon érzed a szívedben, hogy adósa vagy Istennek? Ha nem érzed, akkor nincs lelkiismereted és emberi mivoltod. Ha az igazság gyakorlása helyett képes vagy az antikrisztusnak engedelmeskedni anélkül, hogy nyugtalanságot éreznél a szívedben vagy bűntudatod lenne, az azt jelenti, hogy az irányítása alatt állsz. Az antikrisztus irányításának legáltalánosabb jelensége, hogy a hatáskörén belül egyedül övé az utolsó szó. Ha nincs jelen, senki sem mer döntéseket hozni vagy egy ügyet lerendezni. Nélküle a többiek olyanokká válnak, akár az elveszett gyermekek, akik nem tudják, hogyan imádkozzanak, keressenek vagy tanácskozzanak egymással, és úgy viselkednek, mint a bábok vagy a halottak. Itt nem fogjuk részletezni, hogy gyakran az antikrisztusok mit mondanak, hogy félrevezessék és irányítsák az embereket. Bizonyára sok kijelentés és taktika van, amelyet alkalmaznak, és az ebből eredő következményeket láthatjuk azokon, akiket félrevezetnek. Hadd mondjak egy példát. Van néhány átlagos képességű, nem túl rossz ember, akik hűségesen végzik a kötelességüket, és ritkán negatívak. Miután azonban egy ideig együtt dolgoznak az antikrisztussal, hogy végezzék a kötelességüket, függővé válnak tőle. Inkább mindenben az antikrisztus vezetését követik, és ő lesz a legfőbb támaszuk. Amint elszakadnak ettől az antikrisztustól, mindenben eredménytelenné válnak, amit csak tesznek. Ha az antikrisztus nincs jelen, nem haladnak a kötelességük végrehajtásában, és amikor problémával szembesülnek, még akkor sem képesek beszélgetés által eredményeket elérni. Csak arra várnak, hogy visszatérjen az antikrisztus, és megoldja helyettük. Valójában ezek az emberek eredetileg, mielőtt az antikrisztus irányította volna őket, képességüknek, intellektusuknak, tapasztalatuknak és hátterüknek köszönhetően képesek voltak kezelni az ilyen dolgokat, de amióta az antikrisztus irányítja őket, nélküle már senki sem mer döntéseket hozni vagy világos megoldásokat kínálni a dolgok kezelésére. Olyan, mintha a gondolataik be lennének zárva, és a félig vegetatív állapotban lévő emberekhez hasonló jellemzőkkel bírnak. Mit tett az antikrisztus, aki ezeket az embereket irányítja, hogy ilyen viselkedésre késztette őket? Bizonyára kellett, hogy legyen néhány egyértelmű mondat vagy kijelentés, amely engedelmességre bírta őket a szívükben és az elméjükben. Ugyanakkor kellett, hogy legyenek bizonyos kijelentések, nézetek vagy cselekedetek is, amelyekkel ezek az emberek egyetértettek. Az antikrisztusok azonban egyáltalán nincsenek birtokában az igazságvalóságnak. A kijelentéseik és a nézeteik, még ha helyesek is, az emberek félrevezetésére szolgálnak, és nem képviselnek semmilyen igazságvalóságot. Egyesek csodálják az antikrisztusokat, mert valóban rendelkeznek bizonyos adottságokkal és tehetségekkel. Ezek a tulajdonságok azonban nem jelentik azt, hogy rendelkeznek az igazságvalósággal. Azok, akik az antikrisztusokat imádják, azért teszik ezt, mert nincsenek birtokában az igazságnak, és nem tudják megkülönböztetni az embereket, ezért képesek imádni az antikrisztusokat, sőt még néhány híres és nagy spirituális személyiséget is. Lehet, hogy egyeseket félrevezetnek az antikrisztusok, de csak átmenetileg, és amint rájönnek, hogy az antikrisztusok csak szellemi elméletekről tudnak beszélni, de nem gyakorolják az igazságot, hogy semmit sem tettek a gyülekezet munkájának védelmében, és valóban képmutató farizeusok, el fogják utasítani és gyűlölni fogják őket. Nagyon sok példa van arra, hogy az antikrisztusok arra használják az adottságaikat és ékesszólásukat, hogy félrevezessék azokat, akik nem értik az igazságot. Például, ha egy észszerű javaslatot teszel, mindenkinek mellé kellene állnia, és folytatnotok kellene arról a beszélgetést, ez a helyes út, a kötelesség iránti hűség és felelősség bizonyítéka, az antikrisztus azonban szíve mélyén azt gondolja: „Hogyhogy nem nekem jutott eszembe elsőként ez a javaslat?” Mélyen legbelül elismeri, hogy a javaslat helyes, de vajon el tudja fogadni azt? A természetéből adódóan semmiképpen sem fogja elfogadni a helytálló javaslatodat. Mindent meg fog tenni, hogy elutasítsa azt, majd előáll egy alternatív tervvel, hogy éreztesse veled, hogy a te javaslatod teljességgel kivitelezhetetlen, az ő terve pedig jobb. Azt akarja éreztetni veled, hogy nem tudsz boldogulni nélküle, és hogy mindenki csak vele együtt dolgozva lehet hatékony. Nélküle nem lehet jól dolgozni, mindenki értéktelenné válik, és senki nem tud semmit sem elvégezni. Az antikrisztus stratégiája az, hogy mindig újszerűnek és egyedinek tűnik, valamint nagyszabású kijelentéseket tesz. Nem számít, hogy mennyire helytállóak valaki másnak a kijelentései, ő elutasítja azokat. Még ha mások javaslatai összhangban is vannak a saját elgondolásaival, ha nem ő javasolta elsőként, akkor soha nem fogja elismerni vagy a magáévá tenni azokat. Ehelyett mindent megtesz, hogy lekicsinyelje, majd a visszájára fordítsa és elítélje, kitartóan kritizálva azokat, mígnem a javaslattevő úgy érzi, hogy az elgondolásai helytelenek voltak, és beismeri saját tévedését. Csak akkor fogja az antikrisztus végre elengedni ezt. Az antikrisztusok élvezik, hogy másokat lekicsinyelve önmagukat építik, és arra törekszenek, hogy mások imádják és a középpontba helyezzék őket. Csak maguknak engedik meg, hogy tündököljenek, míg mások csupán a háttérben húzódhatnak meg. Bármit is mondanak vagy tesznek, az helyes, és bármit is mondanak vagy tesznek mások, az helytelen. Gyakran állnak elő újszerű nézetekkel, hogy a visszájára fordítsák mások nézeteit és cselekedeteit, hibát találva mások javaslataiban, akadályozva és elutasítva azokat. Így a többieknek hallgatniuk kell rájuk, és a terveik szerint kell cselekedniük. Ezeket a módszereket és stratégiákat arra használják, hogy folyamatosan visszautasítsanak téged, támadjanak, és azt éreztessék, hogy inkompetens vagy, így véve rá téged arra, hogy egyre inkább alávesd magad nekik, egyre jobban csodáld, és egyre nagyobb becsben tartsd őket. Így teljesen az irányításuk alá kerülsz. Ez az a folyamat, amely által az antikrisztusok legyőzik és irányítják az embereket.

Egy antikrisztus különböző módszereket használ az emberek félrevezetésére és irányítására; nem egy kacsintás vagy néhány szó az, ami miatt követik őt – ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Akár az emberek irányításáról, akár a hatalom egy aspektusának irányításáról legyen is szó, például személyzeti döntésekről, pénzügyi kérdésekről vagy az utolsó szó kimondásáról, különböző taktikákat fognak alkalmazni, és egyáltalán nem csak időnként folyamodnak majd ezekhez, hanem állandóan arra fognak törekedni, hogy fitogtassák magukat, és tanúságot tegyenek magukról, mígnem az emberek csodálják és megválasztják őket, és akkor övék lesz a hatalom. Időbe telt, amíg elérték ezt a célt. Egy másik módszer, amelyet az antikrisztus az emberek félrevezetésére és irányítására használ, az az, hogy folyamatosan fitogtatja magát, mindenkivel megismertetve magát, hogy minél többen tudjanak az Isten házához való hozzájárulásáról. Például lehet, hogy azt mondja: „Régebben kitaláltam néhány módszert az evangélium hirdetésére, és ez hatékonyabbá tette az evangélium hirdetését. Ma már más gyülekezetek is alkalmazzák ezeket a módszereket.” Valójában a különböző gyülekezetek elég sok tapasztalatot összegeztek az evangélium hirdetésében, de az antikrisztus folyamatosan dicsekszik a helyes döntéseivel és a teljesítményeivel, közli azokat az emberekkel, hangsúlyozza őket, és bármerre is járjon, addig ismételgeti, mígnem mindenki tud róluk. Mi a célja? Az, hogy felépítse a saját imázsát és presztízsét, hogy minél több ember dicséretét, támogatását és csodálatát begyűjtse, és hogy azok mindenért hozzá forduljanak. Hát nem éri el ezzel az antikrisztus azt a célját, hogy félrevezesse és irányítsa az embereket? A legtöbb antikrisztus így cselekszik, magára véve az emberek félrevezetésének, tőrbe csalásának és irányításának szerepét. Gyülekezettől, társadalmi csoporttól vagy munkahelyi környezettől függetlenül valahányszor megjelenik egy antikrisztus, az emberek többsége öntudatlanul is imádni kezdi és felnéz rá. Valahányszor olyan nehézségekbe ütköznek, ahol összezavarodnak, és szükségük van valakire, aki útmutatást nyújt, különösen kritikus helyzetekben, amikor döntést kell hozni, a tehetséges antikrisztus jut majd az eszükbe. Szívük mélyén azt hiszik: „Bárcsak itt lenne, akkor minden rendben lenne. Csak ő tud olyan tanácsokkal és javaslatokkal szolgálni, amelyek segítenek leküzdeni ezt a nehézséget; neki van a legtöbb ötlete és megoldása, a leggazdagabb tapasztalata, és az ő elméje a legfürgébb.” Az, hogy ezek az emberek ilyen mértékben képesek imádni az antikrisztust, nem függ-e össze közvetlenül azzal, ahogyan az hencegni, szerepelni és parádézni szokott? Ha a szavaiban és a tetteiben józanság nyilvánulna meg, ha olyasvalaki lenne, aki lehajtja a fejét és keményen dolgozik, ha keveset beszélne és szorgalmasan dolgozna, soha nem keresné a népszerűséget és nem hencegne, még kevésbé dicsekedne, akkor nem lenne képes félrevezetni az embereket, és elérni azt, hogy értékeljék és csodálják őt. Nos, miért csak ritkán választanak meg vezetőnek és dolgozónak bizonyos embereket, akik viszonylag becsületesek, akik képesek gyakorolni az igazságot és szorgalmasan dolgozni? Azért, mert az emberek többsége nem rendelkezik igazságvalósággal, és nem értenek a megkülönböztetéshez. Az emberek hajlamosak előnyben részesíteni azokat, akik adottságokkal, ékesszólással és hivalkodásra való hajlammal rendelkeznek. Az ilyen embereket különösen irigylik és elismerik, és szívesen kerülnek kapcsolatba velük. Így az antikrisztusok természetesen a többség imádatának és csodálatának tárgyává válnak. Az antikrisztusoknak mindenesetre van egy sor módszerük az emberek irányítására, és nem haboznak időt és energiát fektetni abba, hogy a státuszukat és az emberek szívében kialakított imázsukat menedzseljék, mindezt azzal a végső céllal, hogy megszerezzék az emberek feletti irányítást. Mit tesz az antikrisztus, mielőtt elérné ezt a célt? Hogyan viszonyul a státuszhoz? Ez nem szokásos vonzalom vagy irigység; ez egy hosszú távú terv, egy tudatos szándék, hogy megszerezze azt. Különös jelentőséget tulajdonít a hatalomnak és a státusznak, úgy véli, hogy a státusz előfeltétel az emberek félrevezetésének és irányításának az eléréséhez. Amint státuszra tesz szert, magától értetődő, hogy annak minden előnyét élvezi. Tehát az antikrisztus azon képessége, hogy félrevezesse és irányítsa az embereket, a szorgalmas menedzsment eredménye. Egyáltalán nem arról van szó, hogy véletlenül jár ezen az úton; minden, amit tesz, céltudatos, előre megfontolt és gondosan kiszámított. Az antikrisztusok számára a hatalom megszerzése és azon céljuk elérése, hogy irányítsák az embereket, a fődíj – ez az az eredmény, amelyre a leginkább vágynak. A hatalomra és a státuszra való törekvésük motivált, céltudatos, szándékos és fáradságosan irányított; vagyis amikor beszélnek vagy cselekednek, erős céltudatossággal és szándékkal teszik, és a céljuk különösen meghatározott. Például azzal dicsekednek, hogy bizonyos szintű vezetők vagy dolgozók voltak, hogy az evangélium hirdetésével megnyertek bizonyos számú embert, vagy hogy különböző példaértékű módszereket dolgoztak ki az evangélium hirdetésére; fitogtatják a tapasztalataikat és a képzettségüket. Mire gondolnak, miközben dicsekednek? Mi a mögöttes indítékuk? Nem gondolkodnak-e azon, hogy milyen szavakat használjanak, és hogyan keverjék az igazságot a hamissággal? A szavaik nem véletlenszerűek; mindennek, amit mondanak, célja van, és semmiképpen sem pusztán öndicséretről van szó. A szavaik különösen megfontoltnak és célzottnak tűnhetnek, és kifejezetten jó modorról tanúskodnak. Például, ha olyanokkal találkoznak, akik értik az igazságot, a szívük résen áll, nem fognak meggondolatlanul beszélni vagy cselekedni a jelenlétükben, félnek attól, hogy fel fogják ismerni őket. Fegyelmezettebbek lesznek. Ám ha új hívőkkel vagy átlagos hívőkkel van dolguk, akkor alaposan megfontolják, hogy mit mondjanak nekik. Ha vezetőkkel és dolgozókkal van dolguk, akkor elgondolkodnak azon, hogy mit mondjanak ennek a csoportnak. Ha olyanokkal van dolguk, akik megértik a szakmai tudást, akkor meggondolják, hogy mit mondjanak nekik. Különösen körültekintőek a külsőségekben, tudják, hogy kihez milyen szavakkal szóljanak, és hogyan közvetítsék hatékonyan az üzenetüket – mindezekkel nagyon is tisztában vannak. Vagyis az antikrisztusok mindig bizonyos szándékot hordoznak magukban, amikor cselekednek. A szavaik, a cselekedeteik és a viselkedésük, sőt, még a beszéd során választott sajátos megfogalmazásuk is szándékos; nem a romlottság, a csekély érettség, az ostobaság vagy a tudatlanság pillanatnyi feltárulásából cselekednek, nem csak ostobaságokat beszélnek, bárhová is mennek – ez egyáltalán nem így van. A módszereiket, a cselekvési módjukat és a szóhasználatukat vizsgálva az antikrisztusok meglehetősen fondorlatosnak és elvetemültnek tűnnek. A saját státuszuk érdekében és azért, hogy elérjék a céljukat, az emberek irányítását, minden alkalmat megragadnak a kérkedésre, minden apróságot kihasználnak, és egyetlen alkalmat sem szalasztanak el. Mondjátok meg Nekem, az ilyen emberek felfednék-e Előttem ezeket a jellemvonásokat? (Igen.) Miért mondjátok azt, hogy felfednék? (Mert természetlényegük a kérkedés.) Vajon egy antikrisztus végső célja a kérkedés? Mi a célja a kérkedéssel? Státuszt akar szerezni, és arra gondol: „Hát nem tudod, hogy ki vagyok én? Nézd csak meg, miket tettem, én voltam az, aki ezeket a jó dolgokat tette; elég sok mindennel hozzájárultam isten házához. Most, hogy tudod, nem kellene-e fontosabb munkát adnod nekem? Nem kellene-e nagyra becsülnöd engem? Nem kellene-e mindenben rám támaszkodnod, amit csak teszel?” Hát nem előre megfontolta ezt? Az antikrisztusok mindenkit irányítani akarnak, bárki is legyen az. Hogy is mondják más szóval az irányítást? Manipulálás, játszadozás – ők csak uralkodni akarnak rajtad. Például amikor a testvérek megdicsérnek valamit, hogy szép munka volt, az antikrisztus azonnal azt mondja, hogy ő tette azt, hogy mindenki neki mondjon köszönetet. Vajon egy igazán értelmes ember így tenne? Semmiképpen sem. Amikor az antikrisztusok egy kis jót tesznek, azt akarják, hogy mindenki tudjon róla, hogy nagyra becsüljék és dicsérjék őket – ettől elégedettek lesznek. Bármit is tesznek, azzal az emberek bókjait és imádatát akarják megszerezni, ezért pedig hajlandóak bármit elviselni. A státusz és a hatalom érdekében az antikrisztusok nem hagynak ki semmilyen alkalmat a kérkedésre, még akkor sem, ha az ostobaságnak tűnik, vagy durvák a módszereik, és kiváltják mások megvetését – az ilyen lehetőségeket akkor sem szalasztják el. Hasonlóképpen, minden szükséges eszközt bevetnek, hogy elérjék a céljukat, az emberek irányítását, és semmilyen erőfeszítést nem kímélnek, hogy azt megvalósítsák. Fáradságos erőfeszítéseket tesznek, és törik a fejüket, hogy kidolgozzák a terveiket. Ha valami jót tesznek, azzal folyamatosan büszkélkednek, és mindenhol mutogatják. Ha valaki más tett valami jót, azt irigylik, és mindent elkövetnek, amit csak tudnak, hogy eltulajdonítsák, vagy azt mondják, hogy nekik is részük volt abban, hogy övék legyen az érdem. Egyszóval az antikrisztusoknak megvannak a taktikáik az emberek irányítására. Ez semmiképp nem pillanatnyi csalárdság, és nem is néhány alkalmi cselekedet, hanem sok mindent tesznek és mondanak. A szavaik félrevezetőek, a tetteik félrevezetőek, és a végső céljuk azzal, hogy ezeket mondják és teszik az, hogy irányítsák az embereket.

Mi az antikrisztus célja az emberek irányításával? Az, hogy státuszt és tekintélyt szerezzen a szívükben. Ha már tekintéllyel és státusszal rendelkezik, akkor élvezheti a státuszból származó előnyöket és az ezzel járó különféle juttatásokat. Például kánikula idején, míg mások légkondicionálás nélküli szobákban laknak, ő légkondicionált szobában lakhat. Étkezéskor, míg mások csak egy adag zöldséget és rizst esznek, ő egy kis húst és levest is adhat hozzá. Ha olyan terembe lép be, ahol nincs szabad ülőhely, másoknak a földre kell ülniük, meghagyva egy széket, amely számára van fenntartva. Ez a különleges bánásmód a státuszából fakad, ő pedig élvez dúskálni az ezzel járó előnyökben. Persze ezek a juttatások és élvezetek messze nem elégségesek ahhoz, hogy az ambícióit kielégítsék. Nemcsak a státusza által nyújtott anyagi előnyökre van szüksége, hanem a hiúságra, az elégedettségre és a biztonságérzetre is, amelyet az a belső világába hoz. Hogyan viselkednek azok, akiket az antikrisztusok félrevezettek, behúztak és irányítottak? Összehasonlítják egymással a státuszukat, hatalmukat, adottságaikat és képességeiket, valamint a családi és társadalmi hátterüket, és azon versengenek, hogy ki áll elő elvetemültebb ötletekkel, és kinek fürgébb az elméje. A vallás antikrisztusai azon is versengenek, hogy ki imádkozik a leghosszabban. Ha egyikük tíz percig imádkozik, a másik húsz percig fog imádkozni, és lehet, hogy az összejövetel alatt semmi mást nem tesznek, mint szüntelenül imádkoznak, akárcsak azok, akik egy buddhista templomban folyamatosan mormolva szavalják a szentírást. Vajon Isten meghallgatja az ilyen imát? Abból ítélve, ahogyan imádkoznak, a Szentlélek nem fog munkálkodni rajtuk. Azt nézik, ki tud a leghosszabban imádkozni, ki tud a leghangosabban imádkozni, akinek a hangja el tudja nyomni a többiekét. Hát nem tiszta őrület ez? A tetteik hihetetlenek és észszerűtlenek. Elsősorban ezek a megnyilvánulások figyelhetők meg azoknál, akiket az antikrisztusok félrevezetnek és irányítanak; ha az antikrisztusok vezetik az embereket, annak ez az eredménye. Ezért, ha az antikrisztus félrevezet és irányít téged, akkor fel fogsz nézni rá, követed őt, és mindenben engedelmeskedsz neki. Nem fogsz hallgatni senki másra, még akkor sem, ha Isten az, aki beszél. Ezek lesznek azok a viselkedésformák, amelyeket mutatsz. Ha antikrisztusok irányítják az embereket, az olyan, mintha a Sátán uralkodna felettük. Ha a Sátán irányítása alatt állsz, és ha a szívedben helye van az embernek, és helye van a Sátánnak is, akkor a Szentlélek nem fog munkálkodni rajtad – le fog mondani rólad. Nem szereted-e követni az antikrisztusokat? Nem szeretsz-e felnézni rájuk? Nem szereted-e elfogadni az irányításukat és a manipulációjukat? Akkor át leszel adva nekik. Ha azt hiszed, hogy bármit mondanak is az antikrisztusok, az az igazság, akkor hallgatni tudsz rájuk, követni tudod őket, és át leszel adva nekik. A következményekért azonban neked kell vállalnod a felelősséget. Ha egy napon nem nyered el az üdvösséget, ne Istent tedd felelőssé, és ne is panaszkodj Rá; ennek semmi köze Istenhez. Ez a te saját döntésed, és meg kell fizetned a döntésed árát.

Többé-kevésbé befejeztük az antikrisztusok azon megnyilvánulásairól szóló beszélgetésünket, amelyek irányítják az embereket. Az embereknek meg kell érteniük, hogy mit jelent az, ha irányítják őket. Kívülről úgy tűnhet, hogy egyesek követik Istent, hallgatják a prédikációit, eszik és isszák az Ő szavait, élik a gyülekezeti életet, végzik a kötelességeiket, és nem hagyták el Isten házát. Akkor miért irányítják őket az antikrisztusok? Elsősorban azért, mert nincsenek birtokában az igazságnak. Először az antikrisztusok félrevezették ezeket az embereket, majd ők különösen hódolni kezdtek azoknak, ami oda vezetett, hogy az antikrisztusok irányítják őket. Mit jelent az, hogy irányítják őket? Azt jelenti, hogy befolyásolják és megkötözik őket. Még ha végzed is a kötelességeidet, amíg az igazságalapelveket keresed a kötelesség végrehajtásában, az antikrisztusok félrevezetnek. Minél inkább igazodnak a kijelentéseik és a nézeteik a saját elképzeléseidhez és képzelődéseidhez, annál inkább helyesnek és az igazsággal összhangban lévőnek tartod azokat, és felhagysz az igazságalapelvek keresésével, nem vagy hajlandó többé önállóan gondolkodni, a gyakorlásodat pedig nem alapozod többé Isten szavaira. Úgy gondolod, hogy az antikrisztusok nézetei egyáltalán nem tévesek, és teljes szívedből jóváhagyod azokat. Ha már ez a helyzet, akkor, ha valóban Isten szavai szerint gyakorolsz, nyugtalannak és bizonytalannak érzed magad. Úgy érzed, hogy cserben hagytad az antikrisztusokat, és hogy semmiképpen sem viselkedhetsz így. Hát nem kötöznek meg teljesen az antikrisztusok kijelentései és nézetei? Amikor teszed a dolgokat, nem tudod, hogyan ítélj, keress és tarts ki Isten szavai alapján. Nem tudod, hogyan tedd ezt meg, és nem is mered megtenni. Miért nem tudod a mikéntjét, és miért nem mered? Az antikrisztusok még nem szólaltak meg; nem hoztak döntést számodra, nem jutottak következtetésre, és nem mondták el neked a kimenetelt, valamint nem mutattak számodra semmilyen irányt. Ezért nem mersz a saját felfogásod szerint cselekedni, és félsz attól, hogy rossz irányba mész, hogy valami rosszat teszel. Hát nem irányítanak téged? Miért rettegsz mindig annyira? Tényleg nem voltak világosak Isten szavai? Isten szavai nem mondták el neked az alapelveket, és nem mondták meg, mit tegyél? Miért hagyod figyelmen kívül Isten szavait, és miért ragaszkodsz ahhoz, hogy antikrisztusokra hallgass? Az antikrisztusok félrevezetnek és irányítanak téged. Például azt mondtam valakinek, hogy építsen egy falat, és megadtam neki annak magasságát, hosszát és helyét. Aztán jött egy antikrisztus, és azt mondta: „Ennek a falnak a magassága jó, de van itt egy probléma. Ha így építed, vajon össze fog omlani, amikor fúj a szél?” Ezt hallva az illető azt mondta: „Ez jó meglátás, összeomolhat? Isten nem mondta, úgyhogy még nem építem meg.” Amikor később ellenőriztem őt, megkérdeztem: „Miért nem építetted meg a falat? Több nap is eltelt, és még mindig nem épült meg – hát nem halogatod a dolgokat?” Azt válaszolta, hogy valaki aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a falat ledönti a szél. Mondtam neki, hogy ha aggódik a szél miatt, használjon támaszként egy oszlopot, és ezt megjegyezte. Később az antikrisztus visszatért, hogy megzavarja, mondván: „Vajon elég egy oszlop? Nem kellene kettőt használnod?” Az illető megfontolta ezt, és arra gondolt, hogy Isten azt mondta, hogy egy oszlopot használjon, nem pedig kettőt, és megint nem tudta, mit tegyen. Miután az antikrisztus ennyire félrevezette és megzavarta, minden korábbi szavam hiábavaló volt, és képtelen volt folytatni ezt a munkát. Vajon ez nem egyenértékű azzal, hogy az antikrisztus irányítja? Kire kellene hallgatnia ebben a kérdésben? (Istenre.) Akkor miért nem hallgat Isten szavaira? Vajon nem akar hallgatni? Akar, de az antikrisztus egyik eretneksége és tévtanítása félrevezette őt. Miután félrevezette, az antikrisztusnak engedelmeskedett, ami egyenértékű azzal, hogy az eltérítette őt. Ha a viselkedését és a gondolatait az antikrisztus kötözi meg és veri béklyóba, akkor az antikrisztus irányítása alatt áll. Végső soron ez az ember nem végezte el a kötelességét, nem vetette alá magát Istennek, és nem hallgatott az Ő szavaira. Mi okozta ezt a kimenetelt? A tudatlansága okozta, és ez elválaszthatatlan az antikrisztus félrevezetésétől, zavarásától és irányításától. Mit jelent tehát, hogy az antikrisztus így beleavatkozott? Meg akarta mutatni a zsenialitását, és valójában ez az, amit mondott: „Miért hallgattál vakon istenre, amikor azt mondta, hogy építsd meg itt ezt a falat? Miért vagy ilyen együgyű? Ha ide építed a falat, nem fog-e összeomlani, mihelyt elkezd fújni a szél? Istenre hallgatni nem annyira helyes, mint rám hallgatni; neked rám kell hallgatnod. Ha rám hallgatsz, elégedett leszek, ha azonban istenre hallgatsz, az nem fog tetszeni nekem, és nem leszek elégedett. Nem lesz jó neked, ha istenre hallgatsz – mit jelentene ez rám nézve?” Ezt nem egyenesen mondta; beavatkozott és szándékosan felkavarta a dolgokat. Miután beleártotta magát, a munkát nem lehetett befejezni, ő pedig bölcsnek tűnt, ami boldoggá tette őt. Ha Isten arra utasít valakit, hogy falat építsen, akkor az illetőnek azonnal meg kellene építenie azt, most azonban az eredmény az, hogy a fal nem épült meg. Ki okozta ezt az eredményt? Az antikrisztus okozta – ezt az embert az antikrisztus félrevezette, megzavarta és irányította. Ez hasonló ahhoz, ahogyan a kígyó elcsábította Ádámot és Évát. Isten azt mondta Ádámnak és Évának: „A jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert azon a napon, amelyen eszel róla, halállal lakolsz.” Vajon Istennek ezen szavai az igazság? Ezek az igazság, és nem kell megértened a jelentőségüket; csak hallgatnod kell, és alá kell vetned magad. A helyzettől függetlenül, Isten szava nem változhat, és ha Isten azt akarja, hogy tegyél meg valamit, akkor tedd meg azt. Ne elemezd. Még ha nem is érted, tudnod kell, hogy Isten szava helyes; a szívedben meg kell értened ezt a meghatározást. Vagyis mindenekelőtt ismerned kell ezt az igazságot. Függetlenül attól, hogy Isten szavai összhangban vannak-e a saját elképzeléseiddel vagy sem, függetlenül attól, hogy megérted-e azokat vagy sem, és függetlenül attól, hogy esetleg mennyire zavaros fejűvé válsz, ragaszkodnod kell az Ő szavaihoz. Ez a te felelősséged és kötelességed. Miután elszántad magad erre, mit kell tenned, ha a Sátán eljön, hogy elcsábítson? Ragaszkodnod kell Isten szavaihoz, és követned kell az Ő útját – ez a legfontosabb alapelv. Hagyd figyelmen kívül, amit a Sátán mond. Mi volt a végeredménye annak, hogy Ádám és Éva hallgatott a kígyó szavaira? A Sátán félrevezette és irányította őket. A Sátánnak egyetlen megtévesztő, homályos és ördögi szavakból álló mondattal sikerült befolyásolnia és irányítania Ádám és Éva viselkedését. Ez volt az az eredmény, amelyet Isten nem akart látni. Mi volt a kígyó célja azzal, hogy kimondta ezeket a szavakat? Ezekkel a szavakkal össze akarta zavarni az emberek gondolatait, befolyásolni akarta a viselkedésüket, valamint rá akarta venni őket arra, hogy ne hallgassanak többé Isten szavaira, és mondjanak le azokról. Amint ez az aktív gondolat elültetésre került az emberek fejében, követték a kijelölt utat. Mi volt a Sátán célja? Az, hogy azt mondja: „Ne hallgass arra, amit isten mond. Rám kell hallgatnod; meg kell enned ezt a gyümölcsöt.” Isten azt mondta nekik, hogy ne egyék meg, míg a Sátán azt mondta, hogy egyék meg. Vajon Ádám és Éva végül megette a gyümölcsöt? (Megették.) Így irányította a Sátán az embereket. Ha az antikrisztus ördögi szavaira hallgatsz, zavarodottá válhatsz, elveszítheted az irányt, és hajlamos vagy nem megszívlelni Isten szavait. Ez vajon nem azt jelenti, hogy a viselkedésedet és a gondolataidat ez az antikrisztus befolyásolja és irányítja? Ezt jelenti az irányítás. Találkoztatok-e már valaha ilyen helyzetekkel? Egyes rossz szándékú emberek látják, hogy gond nélkül teljesítesz egy feladatot, és hamarosan eredményeket érsz el, láthatóvá teszed magad, és rájönnek, hogy nem sok közük lesz ehhez a dologhoz. Ha te látható vagy, ők nem lesznek azok, ezért látszólag hihető nézetekkel vagy kérdésekkel állnak elő, hogy félrevezessenek, megzavarjanak és irányítsanak téged. Ennek eredményeképpen zavaros fejűvé válsz, és azt hiszed, hogy az ő szavaiknak is van értelme. Már nem tudod, mit tegyél, és nem tudod folytatni a kötelességedet, ezért abbahagyod. Hát nem ostobaság ez? Kezdetben, amikor még nem voltál félrevezetve, eléggé tiszta fejű voltál, és tudtad, mi a teendőd, de mihelyt az antikrisztus megzavart, összezavarodtál, és nem tudtad, hogyan kezeld megfelelően a dolgokat. Mi itt a probléma? (A félrevezetés.) Azok, akiket könnyen félrevezetnek és irányítanak az antikrisztusok vagy a Sátán, tudatlan és zavaros fejű emberek. Elég konkrét volt a beszélgetésünk annak megnyilvánulásaival kapcsolatban, hogy az antikrisztusok hogyan vezetik félre és irányítják az embereket? Képesnek kell lenned megérteni, és amikor valami történik veled, össze kell hasonlítanod azt különböző igazságokkal, hogy elgondolkodj a szavaidon, a tetteiden és a lényegeden. Ezzel egyidejűleg meg kell próbálnod megérteni és megkülönböztetni a körülötted lévő embereket, eseményeket és dolgokat, hogy tisztább megértést nyerj az igazságról, valamint pontosabb megértést a különböző emberek természetlényegéről.

Manapság sokan közületek csak most kerültek kapcsolatba a különböző igazságok konkrét állapotaival és megnyilvánulásaival. Miért mondom, hogy csak most kerültetek kapcsolatba? Azért, mert még csak most értettetek meg néhány részletet, az igazi belépésig azonban még hosszú út áll előttetek. A megértés nem egyenértékű a belépéssel. Ha megérted, az csak azt jelenti, hogy az elmédben ezeknek a dolgoknak a fogalmáról és meghatározásáról való megértésed viszonylag pontos, és jobban összhangban van az igazsággal, de még mindig messze állsz a személyes belépéstől. Ha megérted, felismered és képes vagy összekapcsolni ezeket az állapotoddal, valamint a körülötted lévő emberekkel, eseményekkel és dolgokkal, az még nem jelenti azt, hogy van belépésed. Ez két különböző dolog. Hogy valaki üdvözüljön és beállítottságbeli változást érjen el, az a különböző igazságok megértésével kezdődik, az igazságvalóságba való belépés pedig ezen igazságok gyakorlásával. Ha a különböző igazságokról való megértésetekben és az azokba való belépésetekben rendelkeztetek bizonyos alapokkal, akkor, amikor példákat kértem tőletek, azonnal eszetekbe juthattak volna a saját megnyilvánulásaitok vagy néhány olyan dolog, amit láttatok és megtapasztaltatok. Ez nagyon megkönnyítené a közlésemet, és nem kellene olyan részletekbe menően beszélnem, mivel már lennének tapasztalataitok, és el tudnátok érni azt a szintet. De most, ha megkérdezlek benneteket, akkor azon nyomban gondolkodnotok, keresnetek és kutatnotok kell az emlékezetetekben. Ha látom, hogy nem tudtok ezekről a dolgokról, és saját magatok nem tapasztaltátok meg őket, akkor részletesen el kell magyaráznom, tisztáznom kell azok központi és fő szempontjait és lényeges kérdéseit, valamint alapvető megértést kell nyújtanom nektek a különböző igazságok részleteiről, hogy ne tévesszétek össze a fogalmi és definíciós szempontokat, amikor gyakoroltok, és hogy ne cseréljétek fel egyik fogalmat a másikkal, illetve ne gondoljátok, hogy ezek a dolgok túl bonyolultak – képesek lesztek világosan megkülönböztetni a különböző szempontokat. Így legközelebb, amikor ezekről beszélek, könnyű dolgom lesz. Jelenleg még mindig elégtelennek bizonyultok, ezért folyton ki kell térnem a részletekre. Az összejöveteleinken elhangzó beszélgetések tartalmából mennyit tudtok mérlegelni és megemészteni? Ha ez csak tíz százalék, akkor alig van valami említésre méltó érettségetek, ha pedig harminc százalék, akkor csak egy keveset értettetek meg. Ha eléritek az ötven százalékot, akkor van egy bizonyos érettségetek és belépésetek, de ha ezt nem tudjátok elérni, akkor egyáltalán nincs belépésetek. Ugye értitek? Ha még mindig nem tudjátok megérteni, amikor így beszélek, az azt jelenti, hogy túl gyenge a képességetek, és képtelenek vagytok megérteni az igazságot. Rendben, mára ezzel lezárul a közösségünk. Találkozunk a következőn!

2019. április 17.

The Hungarian Bible verses found in this audio are from the Hungarian Revised New Translation Bible (Translated in 1975, revised in 1990 and 2014) © Hungarian Bible Society 1975, 1990, 2014. Used by permission of the Hungarian Bible Society.