Isten házának céljai azzal, hogy mindenféle tehetséges embert támogat és művel

Ezek után arról fogunk beszélgetni, hogy miért lépteti elő és műveli Isten háza a különféle tehetséges embereket. Egyesek nem igazán értik ezt, és ezt gondolják: „Nem lenne elegendő az is, ha Isten háza csak úgy mindjárt előléptetné és használná a különféle tehetséges embereket? Miért szükséges egy ideig művelni és képezni őket?” Értitek ezt vagy sem? Beszéljünk először azokról a fajta emberekről, akikből vezetők és dolgozók lesznek! Miért lépteti elő és műveli Isten háza azokat, akiknek van felfogóképességük, akik terhet hordoznak a gyülekezetért, és akik munkaképesek? Azért, mert habár a képességük tekintetében alkalmasnak minősülnek és teljesítik a kritériumokat, még nem szereztek valódi tapasztalatot és nem értik az igazságot, azt pedig még kevésbé tudják, hogy miként gyakorolják az igazságot és tegyék az alapelvek szerint a dolgokat. Képezni kell őket és útmutatással kell szolgálni nekik egy darabig, és csak azután lehet hivatalosan használni őket, hogy magas szinten elsajátították a kötelességük végzésének alapelveit, illetve valódi tapasztalatuk van. Ha olyanok lennének, mint a testvérek a gyülekezetben, akik eszik és isszák Isten szavait, prédikációkat hallgatnak, élik a gyülekezeti életet és képzést kapnak egy kötelesség végzéséből, és csak akkor léptetnék elő és művelnék őket, miután növekedett az életük, akkor túl lassú lenne a fejlődésük. Ebben az esetben hány évükbe telne, amíg alkalmassá válnak arra, hogy használja őket Isten? Nem befolyásolná ez a gyülekezeti munkát? Éppen ezért, akikben megvan a képesség az igazság felfogására, akik munkaképesek, és akiknek van teherérzetük, azokat elő kell léptetni, művelni kell és meg kell kérni őket, hogy képezzék magukat egy vezető vagy dolgozó kötelességének a végzésében, valamint terhet kell rájuk bízni. Ennek köszönhetően egyfelől ki fogják hozni a maximumot az erősségeikből, másfelől, amikor különleges helyzetekkel találkoznak, beszélgetni szükséges velük az igazságról a nehézségeik megoldása végett. Néha megmetszeni is muszáj őket, szükség esetén pedig meg is kell fegyelmezni őket, valamint számtalan megpróbáltatáson és finomításon is keresztül kell menniük, illetve sok szenvedést is el kell viselniük. Csak úgy fejlődhetnek igazán, ha keresztülmennek ilyen gyakorlati képzésen, és így érthetik meg lépésről lépésre az igazságot, sajátíthatják el az alapelveket, majd vállalhatják mielőbb a vezetők és dolgozók munkáját. A vezetők és dolgozók ily módon történő művelése és képzése jobb eredményekkel jár majd és gyorsabb lesz, ami előnyös Isten háza munkájára, és még inkább előnyös Isten választott népének az életbe való belépésére nézve, mivel a gyakorlati tapasztalattal rendelkező vezetők és dolgozók közvetlenül tudják öntözni és ellátni Isten választott népét. Amikor Isten háza vezetővé léptet elő és vezetőnek művel ki valakit, azzal egyfajta terhet helyez rá, hogy képezze magát, hagyatkozzon Istenre és törekedjen az igazság felé; csakis így fog a lehető leggyorsabban növekedni az illető érettsége. Minél nagyobb teher nehezedik valakire, annál nagyobb nyomás alá kerül, és annál inkább rá lesz kényszerítve arra, hogy keresse az igazságot és hagyatkozzon Istenre. Végül képes lesz megfelelően végezni a munkáját és követni Isten akaratát, és így rálép majd a megmentés és tökéletesítés helyes útjára – ez a hatás érhető el azzal, amikor Isten háza előlépteti és műveli az embereket. E konkrét feladatok végzése nélkül nem tudnák, hogy minek vannak híján, nem tudnák, hogyan tegyék a dolgokat az alapelveknek megfelelően, és azt sem tudnák, hogy mit jelent az igazságvalóság birtokában lenni. A konkrét munka végzése tehát segít nekik felismerni a hiányosságaikat és meglátni, hogy az adottságaiktól eltekintve híján vannak az igazságvalóságnak; segít érzékelniük, hogy mennyire elszegényedettek és szánalmasak, ráébresztve őket arra, hogy ha nem hagyatkoznak rá Istenre és nem keresik az igazságot, akkor mindenféle munkára képtelenné válnak; ezáltal igazán megismerik önmagukat és világosan látják, hogy ha nem törekednek az igazságra és a beállítottságuk megváltozására, akkor semmiképpen nem lehetnek alkalmasak arra, hogy Isten használja őket. Ezek mindazok a hatások, amelyeket el kell érni a vezetők és dolgozók művelése és képzése során. Csakis ezen aspektusok megértése által tudnak az emberek két lábbal a földön járva az igazságra törekedni, visszafogottan viselkedni, többé garantáltan nem dicsekedni magukkal, miközben a munkájukat végzik, következetesen Istent magasztalni és Isten mellett bizonyságot tenni a kötelességük végzése során, valamint lépésről lépésre belépni az igazságvalóságba. Amikor vezetővé léptetik elő és művelik ki az embereket, azok képessé válnak arra, hogy megtanulják felismerni a különböző emberek állapotait, valamint képzik magukat azon a téren, hogy miként keressék az igazságot a különböző emberek nehézségeinek a megoldása végett, hogyan támogassák és lássák el a különféle embereket, és miként vezessék el az embereket az igazságvalóságra. Ezzel egyidejűleg azoknak a különféle problémáknak és nehézségeknek a megoldása terén is képezniük kell magukat, amelyekkel a munkájuk során találkoznak, valamint meg kell tanulniuk, hogy miként különböztessék meg az antikrisztusok, gonosz emberek és álhívők különféle típusait és hogyan foglalkozzanak velük, illetőleg miként végezzék a gyülekezet megtisztításának a munkáját. Ily módon – másokhoz képest – több emberrel, eseménnyel és dologgal, valamint több, Isten által kialakított körülménnyel kapcsolatban szereznek tapasztalatot, mind többet eszik és isszák Isten szavait, és egyre több igazságvalóságba lépnek be. Ez lehetőség arra, hogy képezzék magukat, nem igaz? Minél több lehetőség van a képzésre, annál több lesz az emberek tapasztalata, annál szélesebb lesz a rálátásuk a dolgokra, és annál gyorsabban fognak növekedni. Ha azonban nem végeznek vezetőségi munkát az emberek, akkor az, amivel találkoznak és amin keresztülmennek, csupán a személyes életük és személyes tapasztalataik része lesz, amit pedig felismernek, az mindössze a személyes romlott beállítottságaik és különféle személyes állapotaik lesznek – amelyek mind csakis önmagukkal kapcsolatosak. Amint vezetőkké válnak, több emberrel, több eseménnyel és több körülménnyel találkoznak, ami arra készteti őket, hogy gyakran járuljanak Isten elé az igazságalapelveket keresni. Számukra ezek az emberek, események és dolgok észrevétlenül egy terhet képeznek és természetesen rendkívül kedvező körülményeket teremtenek az igazságvalóságba történő belépésükhöz, ami jó dolog. Így aztán egy képességgel bíró, terhet hordozó és munkaképes illető hétköznapi hívőként lassabban fog belépni, vezetőként vagy dolgozóként pedig gyorsabban. Mi a jó az embereknek: ha gyorsan vagy ha lassan lépnek be az igazságvalóságba? (Ha gyorsan.) Éppen ezért a képességgel bíró, terhet hordozó és munkaképes emberek esetében kivételt tesz Isten háza, és előlépteti őket, kivéve, ha nem az igazságra törekvő emberek, és ha nem igyekeznek az igazság felé, ebben az esetben ugyanis nem fogja kényszeríteni őket Isten háza. Ha valaki rendelkezik az Istenben való hit alapjával, eleget tesz az arra vonatkozó követelményeknek, hogy vezető vagy dolgozó legyen, és hajlandó törekedni az igazságra, valamint arra, hogy Isten használja őt, akkor nem kérdés, hogy Isten háza előlépteti és műveli majd, lehetőséget ad neki arra, hogy vezetővé vagy dolgozóvá képezze magát, valamint lehetővé teszi számára, hogy megtanulja, miként végezzen gyülekezeti munkát, és tanulja meg felismerni az embereket, tanuljon meg foglalkozni a gyülekezeten belüli különféle problémákkal, illetve tanuljon meg a munkarendek szerint elvégezni különféle munkákat. Ha a képzés ideje alatt el tudják fogadni az emberek az igazságot és a metszést, ha alá tudják vetni magukat Isten vezénylésének és rendeléseinek, ha keresni tudják az igazságot a különféle problémák megoldása végett, és meg tudják tanulni, miként bánjanak a különféle emberekkel és miként különböztessék meg a különféle embereket, illetve hogyan kezeljék őket Isten szavai szerint, akkor el tudják sajátítani a vonatkozó igazságalapelveket, megérteni az igazságot és belépni a valóságba – ezek olyan dolgok, amelyeket a hétköznapi hívők nem tudnak megtapasztalni vagy elnyerni. Ebből a szempontból tehát jó dolog vagy rossz dolog, amikor előléptet és művel valakit Isten háza? Előny a számára, vagy pedig nehézség, amelyet rákényszerítenek? Előny a számára. Persze, amikor még épp csak előléptettek valakit, nem tudja, milyen feladatokat kellene végeznie és miként végezze azokat, így kissé össze van zavarodva. Ez így normális; ki az, aki úgy született, hogy mindent meg tud csinálni? Ha mindent meg tudnál csinálni, akkor bizonyosan te lennél a legarrogánsabb és önhittebb ember, és senkinek sem engednél – ebben az esetben vajon el tudnád még fogadni az igazságot? Ha mindent meg tudnál csinálni, vajon akkor is Istenre hagyatkoznál és Rá tekintenél? Vajon akkor is keresnéd az igazságot a saját romlottságodból eredő problémák megoldása végett? Egész biztosan nem. Éppen ellenkezőleg: arrogáns lennél és beképzelt, az antikrisztusok útján járnál, harcolnál a hatalomért és a státuszért, és senkinek sem engednél, félrevezetnéd és tőrbe csalnád az embereket, valamint akadályoznád és megzavarnád a gyülekezet munkáját – ebben az esetben tudna vajon még használni téged Isten háza? Ha tudod, hogy sok hiányosságod van, meg kell tanulnod engedelmeskedni, alávetni magad és Isten házának követelményei szerint végezni a különböző feladatokat; ez lehetővé teszi majd számodra, hogy fokozatosan eljuss arra a pontra, ahol már megfelelő színvonalon tudod végezni a kötelességedet. Az emberek többsége azonban még egy olyan egyszerű dologra sem képes, mint az engedelmeskedés és az alávetettség, úgyhogy nem kellene Isten házát hibáztatniuk azért, hogy nem lépteti elő és nem műveli őket. Mivel képtelen vagy engedelmeskedni, mivel még az engedelmeskedés is meghaladja a képességeidet, akkor merészelne vajon előléptetni és művelni téged Isten háza? (Nem.) És miért nem? Túlságosan kockázatos, problémás és aggályos lenne téged használni! Ugyanis, ha valaha is használna téged Isten háza, még tán átvennéd az irányítást az emberek felett és az elvetemültség útjára vezetnéd őket – ezért olyan kockázatos ez. Ha használna téged Isten háza, lehet, hogy vakmerő módon gaztetteket követnél el és teljes zűrzavarba taszítanád a munkát, Isten házának pedig el kellene bocsátania téged, és el kellene takarítania utánad a rendetlenséget – ezért lenne túlságosan problémás. Azonkívül, ha használna téged Isten háza, nem tudnád, hogyan végezd el bármelyik munkát, és egyáltalán nem lenne hatása a munkádnak; minden általad végzett munka során noszogatnia, felügyelnie és követnie kellene téged a Fennvalónak, akinek minden dologba be kellene avatkoznia – akkor hát miért kellene használni téged? Túlságosan aggasztó vagy! Az ilyesfajta embert egyáltalán nem lehet használni. Még ha művelve lennél is, hiábavaló volna, sőt, sok problémát okozna és mások művelésére is kihatással lenne; nem lenne akkor vajon több a hátránya, mint az előnye? (De igen.)

Egyeseknek ilyen gondolatok születnek a fejükben és ezt mondják amiatt, hogy sosem lépteti elő, illetve használja őket Isten háza: „Miért nem vesz engem észre soha a Fennvaló? Miért nem léptet elő és művel engem soha Isten háza? Ez nem igazságos!” Nos, először is azt kellene mérlegelned, hogy képes vagy-e engedelmeskedni és hogy alá tudod-e vetni magad Isten háza rendeléseinek. Másodszor, azt kellene mérlegelned, hogy eleget teszel-e az ahhoz elvárt három kritériumnak, hogy Isten háza vezetőkké és dolgozókká léptesse elő és művelje ki az embereket – képes vagy-e felfogni az igazságot, hordozol-e terhet, és van-e munkaképességed? Ha teljesíted ezt a három kritériumot, akkor előbb vagy utóbb lehetőséged lesz arra, hogy előléptessenek, műveljenek és használjanak. Ahhoz, hogy előléptessen Isten háza, kérnek tőled dolgokat. És mik ezek a dolgok? Elvárják tőled, hogy Isten házának az alapelvei és követelményei szerint cselekedj; meg kell tenned, amit kérnek tőled, éspedig a kért módon – ez művel rá téged arra, hogy először tanulj meg elvszerűen cselekedni, tanuld meg keresni az igazságot és alávetni magad az igazságnak, valamint tanulj meg összehangoltan együttműködni. A művelésed ideje alatt időnként meg fog metszeni Isten háza; időnként keményen megdorgál majd téged; időnként érdeklődni fog a munkád előrehaladása felől; időnként megkérdezi tőled, hogy pontosan hogy megy a munka, és ellenőrizni fogja a munkádat; időnként pedig megvizsgálja majd, hogy mi a nézőpontod egy bizonyos dolgot illetően. Ezeknek a vizsgálatoknak nem az a céljuk, hogy megnehezítsék számodra a dolgokat, hanem hogy megértessék veled, hogy mik Isten szándékai, neked pedig milyen hozzáállással és alapelvekkel kellene rendelkezned ezekben a dolgokban. Azért teszi ezt Isten háza, hogy képezzen és gyakorlásra ösztönözzön téged. És mi a célja és rendeltetése az emberek képzésének? Képessé tenni őket az igazság megértésére. Az igazság megértésének az a célja, hogy az emberek képesek legyenek alávetni magukat az igazságnak és az alapelvek szerint cselekedni, megmaradni a helyükön és hűségesen teljesíteni a kötelességüket, valamint, miközben a kötelességüket végzik, különböző igazságvalóságokba belépni és változásokat elérni a beállítottságuk terén. Isten háza így képezi a vezetőket és a dolgozókat. Amíg a vezetők és dolgozók értik az igazságot, addig van arra remény, hogy Isten népét is képesek legyenek elvezetni az igazság megértésére. Amennyi igazságot értenek a vezetők és a dolgozók, annyi igazságnak a megértésére van reményük azoknak az embereknek is, akiket vezetnek. Amikor a vezetők és dolgozók felfogják az igazságalapelveket a munkájukban, akkor az általuk vezetettek is felfoghatják az alapelveket és beléphetnek az igazságvalóságba a munkájukban. Éppen ezért a képzésben részesülő vezetőknek és dolgozóknak jobb képességűnek kell lenniük másoknál. Először képessé válnak az igazságalapelvek megértésére és belépnek az igazságvalóságba, azután pedig többeket elvezetnek az igazságvalóságba történő belépésre és az igazságalapelvek megértésére. Mit gondoltok erről a megközelítésről? (Azt, hogy jó.) Az ilyen emberek talán nem magasan iskolázottak, nem jó előadók, illetve nem tudnak sokat a technikáról, az aktuális ügyekről és a politikáról. Még az is lehet, hogy nem annyira profik valamilyen szakmában, de képesek megérteni az igazságot, és miután hallották Isten szavait, képesek gyakorolni és megtapasztalni azokat, továbbá képesek megtalálni az igazságalapelveket és többeket elvezetni az Isten szavainak valóságába történő belépésre és az igazságalapelvek betartására. Rájuk gondolunk, amikor azokról a tehetséges emberekről beszélünk, akiket előléptetnek és művelnek, hogy vezetőkként szolgáljanak. Elvont dolog ez? (Nem, nem az.) Némelyek talán ezt kérdezik: „Tehetséges emberekről beszélsz, akkor hát a társadalom krémje ők? Olyanoknak kell lenniük, akik korábban valamilyen vállalkozást vezettek vagy valamiféle ügyvezető igazgatók vagy vállalkozók voltak a társadalmunkban? Politikai háttérrel bíró államférfiak, üzleti tehetségek vagy művészeti és irodalmi körökben elismert talentumok? Rendkívüli adottságokkal bíró emberek ők?” Az Isten házában emlegetett tehetséges emberek mások, mint azok a tehetséges emberek, akik odakint a világban vannak. Mit értünk az általunk említett „tehetséges emberek” fogalma alatt? Azt, hogy az illető képes megérteni az igazságot, képes elvezetni az embereket az igazságvalóságba, tudja, hogyan ismerjen fel különféle embereket és oldja meg azokat a különféle állapotokat és nehézségeket, amelyekbe belekerülnek az emberek, helyes nézetei vannak és helyes hozzáállása, amikor problémákkal találkozik, illetve olyan nézetekkel és hozzáállással rendelkezik, amelyekkel az Istenben hívő és Őt követő embereknek rendelkezniük kell. Nem azokra utal, akiknek nincs lelki megértésük, nem is a képmutatókra, vagy azokra, akik magasröptű dolgokat mondanak és ékesszólón beszélnek, hanem azokra, akik birtokában vannak az igazságvalóságnak. Ezt jelenti a „tehetséges emberek” fogalma. Üres dolog ez? (Nem.) Hát nem nagyon is gyakorlatiak ezek a kritériumok, amelyet Isten háza elvár az efféle tehetséges emberektől, akiket vezetőkké és dolgozókká léptet elő és művel ki? (De igen.) Rendkívül gyakorlatiak! Az ilyen jelöltektől nem váratik el, hogy felsőfokú egyetemi végzettséggel rendelkezzenek, de annyi képességüknek minimum lennie kell, hogy fel tudják fogni az igazságot. Némelyek talán ezt kérdezik: „Ha nem várnak el tőlük felsőfokú egyetemi végzettséget, az is rendben van, ha írástudatlanok?” Valamiféle iskolázottság nélkül nem lenne lehetséges elolvasni Isten szavait. Érteniük kell az írott szót, de nem szükséges felsőfokú egyetemi végzettséggel rendelkezniük. Azok között, akiket előléptet Isten háza, középiskolai végzettséggel, egyetemi végzettséggel és PhD fokozattal rendelkezők is vannak, vagyis nincs korlát az iskolázottság szintje tekintetében. Azonkívül, az illető társadalmi státuszára sem vonatkoznak korlátozások. A földművesektől elkezdve az értelmiségieken és üzletembereken át a háziasszonyokig – mindenféle ember szívesen látott. Amellett, hogy az iskolázottság szintjére és a társadalmi státuszra nem vonatkoznak korlátozások, az elvárt kritériumok mindazok, amelyekről beszéltem. Észszerű dolog ez? (Igen.) Rendkívül észszerű! Most már egy kicsit jobban értitek, hogy mit értek az „Isten háza által előléptetett és művelt tehetséges emberek” alatt? (Igen.) Azok az emberek, akik eleget tesznek az igazság felfogására való képesség, a teherhordozás és a munkaképesség kritériumának, jelölteknek tekinthetők arra, hogy előléptesse és művelje őket Isten háza. Ha teljesítik ezeket a kritériumokat, akkor alkalmasak rá. Az egyéb dolgokat, például a képzettséget, a családi hátteret, a társadalmi státuszt, a külső megjelenést stb. illetően nem olyan magasak a követelmények. Ennyit az emberek vezetőkké és dolgozókká történő előléptetéséről és műveléséről.

Az imént beszéltünk meg néhány kritériumot, amelyeknek eleget kell tenniük a képességekkel vagy szakmákkal rendelkező embereknek ahhoz, hogy előléptessék és műveljék őket, ezek pedig a következők: szeretniük kell a pozitív dolgokat, és képeseknek kell lenniük az igazság elfogadására, nem lehet eltorzult a felfogásuk, képeseknek kell lenniük hűségesen végezni a kötelességüket, valamint panaszkodás nélkül nehézségeket elszenvedni és árat fizetni, az pedig a legkevesebb, hogy nem művelhetnek gonosz dolgokat – ez a néhány követelmény elengedhetetlen, amikor ezekről az emberekről van szó. Mi tehát a cél ezeknek az embereknek az előléptetésével és művelésével? Ez is ugyanúgy azért történik, hogy valahányszor problémákkal találkoznak ezek az emberek a kötelességük teljesítése és valamely konkrét munka végzése során, képesek legyenek keresni az igazságot a problémák megoldása végett, valamint az alapelveknek megfelelően cselekedni. A belépés gyakorlása folyamán tudtukon kívül is képzik és szabályozzák őket, valamint gyakorolják a saját szándékaik elengedését, a világi emberekkel kapcsolatos helytelen és ostoba nézeteik helyesbítését, bizonyos gyermeteg gondolatok elengedését, valamint az Istenbe vetett hittel kapcsolatos előítéletek, elképzelések és képzelődések elengedését, és más hasonló dolgokat. Természetesen bárhogy legyen is, a gyakorlásnak ez a folyamata arra hivatott képessé tenni az embereket, hogy fokozatosan megértsék az igazságot, megtanulják alávetni magukat, és megtanuljanak belépni különböző igazságvalóságokba. A tanulás folyamán fokozatosan elsajátítják az igazságalapelveket, megtudják, hogy mit jelent Istenben hinni, mit jelent az igazságot gyakorolni, és mit jelent az ember kötelességét végezni, végezetül pedig fokozatosan megértik, hogy mit kell tenniük a kötelességük megfelelő színvonalon történő végzése érdekében, hogyan kell úgy tenniük a dolgokat, ahogyan egy hívőnek tennie kell azokat, és így tovább – ezek mind olyan dolgok, amelyekbe az emberek az előléptetésüket és művelésüket követően fokozatosan belépnek. Az emberek fokozatos belépésének folyamata a művelés folyamata, a művelés folyamata pedig valójában az a folyamat, melynek során az igazságvalóságba való belépést gyakorolják az emberek. De ha téged nem léptettek elő és nem műveltek, és ha csupán hétköznapi hívőként viselkedsz, aki eljár összejövetelekre, olvassa Isten szavait, beszélget az igazságról, vagy himnuszokat tanul, akkor azzal, hogy ily módon hiszel Istenben, nem teljesíted igazán a kötelességedet teremtett lényként, így aztán messze vagy attól, hogy úgy végezd a kötelességedet, hogy az megfelelő színvonalú legyen. Még csak azzal sem vagy tisztában, hogy mely alapelveket kellene felfognod a kötelességed végzése terén, és mindössze néhány doktrínát és szlogent tudsz hangoztatni; éppen ezért még nem léptél be az igazságvalóságba, és lassú az életbe való belépésed. Hasonlóképpen, az e szakmai feladatokkal foglalkozó emberek előléptetésének és művelésének is az a célja és a rendeltetése, hogy gyorsabban lépjenek be az igazságvalóságba, valamint jobban és pontosabban fogják fel az igazságalapelveket. Azok, akik képesek felfogni az igazságalapelveket és belépni az igazságvalóságba – ezek azok a tehetséges emberek, akiket Isten háza előléptet és művel. Mire utal az efféle tehetséges emberek fogalma? Azokat jelenti, akik – annak alapján, hogy szeretik a pozitív dolgokat, képesek nehézségeket elszenvedni és árat fizetni, nincs eltorzult felfogásuk, valamint nem gonosz emberek – elérték az igazságalapelvek megértését és beléptek az igazságvalóságba, továbbá alá tudják vetni magukat Istennek és Isten háza rendeléseinek, és valamennyire istenfélő szívük van. Ez a tehetséges emberek második típusa, akikről beszélek. A rájuk vonatkozó követelmények ugyancsak gyakorlatiak, kellőképpen specifikusak és nem elvontak. Elvárás tehát az efféle tehetséges emberekkel szemben, hogy a társadalom krémje legyenek, hogy rendelkezzenek a társadalomban szerzett tapasztalattal és bizonyos iskolai végzettséggel, valamint bizonyos társadalmi státusszal? (Nem.) Isten háza soha nem követeli meg az emberektől, hogy társadalmi státuszuk, hírnevük, iskolai végzettségük vagy magas szintű tudásuk legyen – ezek a dolgok sosem elvártak. Isten háza az emberek előléptetésekor és művelésekor nem a megjelenésüket, vagyis nem azt nézi, hogy mennyire csúnyák vagy vonzóak. Amellett, hogy olyan emberek nem kerülnek előléptetésre, akik úgy néznek ki, mint a nem hívők, vagy akik förtelmes vagy elvetemült megjelenésűek, a többi kritérium az, amelyeket az imént említettem – ezek nagyon gyakorlatiak. Amikor a nem hívők előléptetnek valakit, először az illető megjelenését nézik meg; a férfiaknak jóképűeknek kell lenniük, akár a hivatalnokoknak, a nőknek pedig szépeknek, akár a tündéreknek. Azonkívül az emberek iskolai végzettségét, társadalmi státuszát, családi hátterét és leleményességét is összevetik egymással. Ha felsőfokú iskolai végzettséged van, de nem vagy leleményes, az nem lesz elegendő – akkor soha nem fognak előléptetni, és senki sem fog nagyra tartani téged. Ha van felsőfokú iskolai végzettséged és valódi tehetséged, de nem nézel ki valami jól, ha alacsony termetű vagy, és nem tudod, miként hízelegj a feljebbvalóidnak, vagy hogyan kerülj közel hozzájuk, akkor soha az életben nem fognak előléptetni és művelni, és senki sem fog felfedezni téged. Éppen ezért a nem hívőknek van egy mondásuk, amely így hangzik: „Sok a gyors ló, de kevés, aki felismeri őket.” Megállja ez a helyét Isten házában? (Nem állja meg.) Igaz hát az a mondás, miszerint „Az igazi aranynak előbb-utóbb fel kell csillannia”? Érvényes? (Nem.) Azok az emberek mondják ezt gyakran, akik cinikusak és senkinek sem engednek. Mindig ragyogni akarni – ez egy emberi ambíció. Az Isten háza által előléptetett és művelt különféle tehetséges emberek nincsenek aranyból – hétköznapi emberek csupán. Az előléptetés és művelés, amelyről beszélünk, csak egy szófordulat; valójában arra utal, amikor Isten felemel valakit. Te teremtett lényként vajon arany vagy a Teremtő előtt? Por vagy csupán – még csak réz vagy vas sem vagy. Miért mondom, hogy por vagy, nem pedig arany? Az emberekben nincs semmi dicséretes. Némelyek ezt kérdezhetik: „Nem ellentmondásos vajon, amit mondtál? Hát nem azt mondtad, hogy ha valaki megfelel annak a kritériumnak, hogy szereti a pozitív dolgokat, akkor elő lehet léptetni?” Emberként nem kell vajon szeretned a pozitív dolgokat? Ha szeretsz néhány pozitív dolgot, attól vajon arannyá válsz? Ragyogni fogsz talán tőle? Ha szeretsz néhány pozitív dolgot, az azt jelenti vajon, hogy birtokában vagy az igazságnak? Csak annak köszönhetően ragyoghat valaki, hogy birtokában van az igazságnak. Ha nem vagy birtokában az igazságnak, hogyan lehetne azt mondani rólad, hogy ragyogsz? Az az igazság, hogy a teremtett lény semmilyen igazságot nem ért. Az, hogy valakinek van némi emberi mivolta, valamint némi adottsága és képessége az igazság felfogására, nem jelenti azt, hogy természetszerűleg birtokában van az igazságnak. Az emberek nincsenek az igazság birtokában, és még ha derék vagy kedves is az emberi mivoltuk, ezek a dolgok nem egyenlők az igazsággal, hanem tulajdonságok csupán, amelyeknek hozzá kell tartozniuk a normális emberi mivolthoz. Éppen ezért ne beszélj ragyogásról. Akkor hát mikor tud valaki ragyogni egy kicsit? Akkor, ha el tudja mondani Jób szavait: „Jahve adta, Jahve vette el, áldott legyen Jahve neve!” (Jób 1:21); ekkor mondható el róla, hogy egy kicsit ragyog és hogy a világosságban él. Csakis akkor ragyoghatsz egy kissé, ha képes vagy mások ellátására, támogatására és vezetésére használni a birtokodban lévő igazságvalóságot és az általad megértett igazságot, minek köszönhetően képesek lesznek eljutni Isten elé és az igazságvalóságba, alávetni magukat Istennek és imádni Istent.

Az Isten háza által művelt különféle tehetséges emberek nem rendelkeznek természetfeletti adottságokkal, hanem hétköznapi, romlott emberek csupán. Amennyiben képesek elfogadni az igazságot, engedelmeskedni és alávetni magukat, valamint van bizonyos képességük, akkor Isten háza kivételt tesz az előléptetésükkel és művelésükkel. Amikor az emberek kivételes előléptetéséről és műveléséről beszélek, ez az Istentől való felemelésről szól – arról szól, hogy lehetőséget kapsz arra, hogy Isten elé járulj és elfogadd Isten vezetését, valamint elfogadd, hogy Isten művel és képez téged, hogy ezen időszak alatt mielőbb beléphess az igazságvalóságba és képes légy pontosan felfogni az igazságalapelveket, megfelelő színvonalon végezni a kötelességedet, valamint emberi hasonlatossággal élni. Ezt jelenti Isten házában a „tehetséges emberek” fogalma. Az ilyen emberek a legkevésbé sem nagyok vagy lenyűgözőek, mindössze értik az igazságot, és birtokában vannak az igazságvalóságnak, illetve képesek a kötelességüket lelkiismeretesen és felelősségteljesen végezni, van bennük némi őszinteség, képesek egy kis árat fizetni, és nem cselekszenek vakmerően az elképzeléseik és képzelődéseik alapján. Helyénvaló vajon, hogy Isten háza kivételt tesz, és előléptet és művel, illetve kiképez olyan embereket, akik eleget tudnak tenni ezeknek a kritériumoknak? Előnyös ez vajon az emberek számára? Ez rendkívül előnyös az emberek számára! Azok, akiket előléptetnek és művelnek, más hívőkhöz hasonlóan hisznek Istenben, olvassák Isten szavait, prédikációkat hallgatnak és végzik a kötelességüket, de más hívőkhöz képest gyorsabban növekednek és többet nyernek. Többet szeretnétek nyerni vagy csak egy keveset? (Többet.) Az emberek többségében megvan ez a vágy, ami azt jelenti, hogy szeretik a pozitív dolgokat. Szoktam néha beszélgetni egy-egy csoporttal az életbe való belépésről, és jó néhányan odajönnek, hogy meghallgassák, ami azt mutatja, hogy az emberek többségében ég a vágy az igazság után, és hajlandóak többet megérteni az igazságból, valamint az igazságvalóságba is hajlandóak belépni. Az elején beszélgettem néhány emberrel, és rendkívül fásultak voltak. Hosszú ideig beszéltem, de nem reagáltak, sőt a mosoly legcsekélyebb jelét sem mutatták. Miután egy vagy két éven át kapcsolatban voltam velük, a legtöbbjük arckifejezései természetesebbé lettek, reagáltak, és idővel valamelyest gyorsabbá váltak a reakcióik. Vagyis halott emberekből élő emberekké lettek, és megelevenedett a lelkük. Hogy sikerült ezt elérni? Ha az emberek nem értik az igazságot, akkor bármennyire szeretik is a pozitív dolgokat, vagy bármennyire okosak vagy eszesek is, akkor is csak halott emberek. Némelyek ostobán vagy tompa elméjűként kezdik, odakint a világban senki sem tartja őket sokra, és nem igazán tanultak, és nem igazán széles a látókörük. Miután azonban hinni kezdenek Istenben, sok igazságot meg tudnak érteni és sok dolgot tisztán tudnak látni, és akkor megélik az emberi lények hasonlatosságát, ezáltal pedig élő emberekké lesznek. Mit jelent az, hogy „élő emberek”? Nem arról szól, hogy élő vagy halott-e a fizikai tested, vagy hogy képes-e mozogni és lélegezni a tested, hanem hogy a lelked tudatában van-e Isten szavainak és az igazságnak, és érzékeny-e rájuk. Az élő emberek reagálnak az igazságra és Isten szavaira. Miután hallották Isten szavait, van tudatosságuk, útjuk, tervük és céljuk. A halott embereknek nincsenek ilyen megnyilvánulásaik. Ha tehát Isten háza előléptet és művel valakit, akkor az az illető viszonylag többet fog nyerni. Hogyan tudnak elegendő mértékben nyerni azok az emberek, akik nem felelnek meg ezeknek a kritériumoknak, és nem léptetik elő, illetve nem művelik őket? Hogyan tudnak gyorsan belépni az igazságvalóságba? Meg kell tanulniuk gyakorolni és megtapasztalni Isten szavait, sok igazság megértésére eljutni, valamint képesnek lenni az igazság alkalmazására az emberek felismerése és a problémák megoldása céljából – akkor aztán beléphetnek az igazságvalóságba.

Némelyek ezt mondják: „Ha egyszer Isten háza a különféle tehetséges embereket lépteti elő és műveli, és számukra teszi lehetővé, hogy minél gyorsabban belépjenek az igazságvalóságba, az nem azt jelenti vajon, hogy azok az emberek, akik nem tehetségesek, nem tudnak belépni az igazságvalóságba?” Helyes ezt mondani? (Nem, helytelen.) Miután tehát beszéltem erről a témáról, az vajon fellelkesített némelyeket, miközben másokat levert és elcsüggesztett? Így kell ezt nézni: azoknak, akiket előléptettek és műveltek, nem szabad büszkéknek lenniük. Nincs semmi dicsekednivalód, ez Isten kegyelme és áldása. Amikor Isten többet ad, téged is arra kér, hogy adj többet magadból. Ha Isten háza kivételt tesz az előléptetéseddel és műveléseddel, az azt jelenti, hogy magasabb árat kell fizetned. Ha el tudod szenvedni ezt a nehézséget, akkor természetesen többet fogsz nyerni. Ha ezt mondod: „Nem vagyok hajlandó elszenvedni ezt a nehézséget”, akkor nem fogod elnyerni az igazságot, sem Isten áldását. Némelyek ezt mondják: „El akarom nyerni azokat a dolgokat, de szerintem nem tudom, mivel Isten háza nem fog kivételt tenni az előléptetésemmel és a művelésemmel. Nem teljesítem a kritériumokat.” Nem számít, ha nem teljesíted a kritériumokat. Ha törekszel az igazságra és erősen igyekszel felé, Isten nem fog igazságtalanul bánni veled. Ezek az emberek, akik előléptetésben és művelésben részesülnek, pusztán csak a képességük és a különféle állapotaik miatt léphetnek be korábban az igazságvalóságba. Azonban ez a korai belépés nem azt jelenti, hogy ők az egyedüliek, akik beléphetnek az igazságvalóságba. Azt jelenti csupán, hogy korábban nyerhetnek egy kicsit többet, és egy kicsit korábban léphetnek be az igazságvalóságba. Azok, akik nem lettek előléptetve, egy kissé lemaradnak majd mögöttük, de ez nem azt jelenti, hogy ők nem léphetnek be az igazságvalóságba. Az, hogy valaki be tud-e lépni az igazságvalóságba vagy sem, a törekvéseitől függ. Ezek az emberek, akiket előléptetnek és művelnek, gyorsabban fel tudják fogni az igazságalapelveket, és gyorsabban be tudnak lépni az igazságvalóságba a művelés folyamán, ami előnyére válik Isten háza munkájának. Éppen ezért helyénvaló előléptetni és művelni azokat az embereket, akikről úgy találják, hogy jó képességűek és szeretik az igazságot. Ha valaki képes megtalálni és anélkül előléptetni és művelni ezeket az embereket, hogy irigykedne rájuk vagy lehúzná őket, hanem inkább törődésben részesíti őket, akkor az figyelembe veszi Isten szándékait. Ezzel szemben, ha némelyek irigyek és azon aggódnak, hogy ezek az emberek jobbak náluk és felülmúlják őket, így aztán kirekesztik és lehúzzák őket, akkor az nyilvánvalóan gonosz cselekedet és olyasvalami, amit gyakran tesznek az antikrisztusok. Csak a gonosz emberek és az antikrisztusok tudják támadni és kirekeszteni a testvéreket.

The Hungarian Bible verses found in this audio are from the Hungarian Revised New Translation Bible (Translated in 1975, revised in 1990 and 2014) © Hungarian Bible Society 1975, 1990, 2014. Used by permission of the Hungarian Bible Society.