Harmadik tétel: Közölni azokat az igazságalapelveket, amelyeket meg kell érteni az egyes kötelességek megfelelő végzéséhez (Második rész)

A legutóbbi összejövetelen további beszélgetést folytattunk a vezetők és a dolgozók második felelősségéről, és arról beszéltünk, hogy mik az életbe való belépés nehézségei, valamint feltártuk a hamis vezetők bizonyos gyakorlatait és megnyilvánulásait. Azután a vezetők és a dolgozók harmadik felelősségével kapcsolatban beszéltünk meg néhány dolgot – közölve azokat az igazságalapelveket, amelyeket meg kell érteni az egyes kötelességek megfelelő végzéséhez –, valamint azt lepleztük le és boncolgattuk, hogy hol nyilvánul meg a hamis vezetők „hamissága” az e dolgok irányában tanúsított hozzáállásaikon, gyakorlataikon és megnyilvánulásaikon keresztül; más szóval annak a megnyilvánulásait, ahogyan a hamis vezetők elmulasztanak eleget tenni a vezetői felelősségeiknek. Soroljátok fel, kérlek, ezeket a dolgokat! (Egyikük az Isten szavait tartalmazó könyvek nyomtatásával volt kapcsolatos. Az a hamis vezető nem végzett konkrét munkát, hanem csak doktrínákat szólt semmitmondó módon. Az igazságalapelvekről sem beszélt konkrétan, és a legcsekélyebb mértékben sem végzett valódi munkát.) Az a hamis vezető nem végzett valódi munkát e dolgot illetően, nem vezetőként és dolgozóként nem tett eleget a felelősségeinek, és nem közölte világosan a munkához tartozó szakmai követelményeket, konkrét alapelveket és megjegyzendő dolgokat. Mindössze szlogeneket hangoztatott és üres szavakat szólt, azután pedig azt gondolta, hogy jó munkát végzett. Még mit vitattunk meg? (Ott volt az az incidens is, amikor valaki pehelykabátot vásárolt Istennek.) Milyen problémát leplezett le ez az eset a hamis vezetőket illetően? (Azt leplezte le, hogy a hamis vezetők nem végeznek valódi munkát, és hogy teljes mértékben híján vannak az emberi mivoltnak és a józan észnek.) Amikor valaki vett Nekem egy ruhadarabot, azok a vezetők segítettek átvizsgálni – vajon ez része annak a munkának, amelyet a vezetőknek és dolgozóknak végezniük kell? (Nem, nem az.) Olyan munkát végeztek, amelyet nem kellett volna végezniük – mi ezzel a probléma? (Nem a megfelelő munkájukkal foglalkoztak.) Ez a hamis vezetők egyik megnyilvánulása. Ez először is azt leplezte le, hogy a hamis vezetők nem a megfelelő munkájukkal foglalkoznak, leleplezte, hogy híján vannak a józan észnek, és hogy csak undorító dolgokat művelnek, amelyekből hiányzik a józan ész és az emberi mivolt. Ti csupán a példákra emlékeztek, de nem láttatok el azokig a problémákig, amelyeket ezek a példák szemléltetni hivatottak, sem e dolgok lényegéig, amelyet boncolgatni szándékoznak. Milyen más példákat mondtam arra vonatkozóan, hogy a hamis vezetők nem a megfelelő munkájukkal foglalkoznak? (Volt egy cukrász, aki folyamatosan süteményeket készített Istennek. Isten megmondta neki, hogy ne tegye, de a vezetők és a dolgozók továbbra is megengedték neki, sőt, maguk is megkóstolták a süteményeket.) Milyen problémákat leplezett le ez a példa a hamis vezetőkkel kapcsolatban? (Azt, hogy nem a megfelelő munkájukkal foglalkoznak, és nem azt a munkát végzik, amelyet végezniük kellene, valamint olyan munka végzéséhez ragaszkodnak, amelyet nem kellene végezniük.) Ez elsősorban azt leplezte le, hogy a hamis vezetők nem a megfelelő munkájukkal foglalkoznak, és nem sikerül felfogniuk, hogy mi áll a munkájuk középpontjában és fókuszában. Ráadásul a hamis vezetőknek van egy súlyos problémájuk. Mi az? (Nem engedelmeskednek Isten szavainak, és nem Isten követelményei szerint hajtják végre a munkát.) Akar más is hozzátenni valamit? (Úgy tesznek, mintha lelkiek volnának és tekintettel lennének Isten terhére, ám valójában csak ámokfutást rendeznek és rossz dolgokat tesznek.) Ez egy másik probléma velük kapcsolatban. Még valaki? (Nem próbálják meg megérteni Isten követelményeit, mielőtt cselekednének, hanem helyette a saját képzelődéseikkel helyettesítik Isten vágyait.) Ez a józan ész hiányának kategóriájába esik. Még valaki? (A hamis vezetők hozzáállása ahhoz a dologhoz, hogy valaki vásárolt Istennek egy ruhadarabot, felfedte, hogy híján vannak a normális emberi mivoltnak.) A normális emberi mivolt melyik aspektusának vannak híján? Nem értik a viselkedési szabályokat, és nincs jó modoruk. Vagy talán nem ez a helyzet? (De igen.) Ezek a dolgok, amelyeket említettetek, valójában másodlagosak; mi a fő probléma? Amint ezek az emberek vezetővé válnak, a státuszukból fakadó előnyöket és különleges bánásmódot akarnak élvezni, valamint kényelemre sóvárognak. Például enni akarnak néhány süteményt, és amikor azt látják, hogy valaki jól tud főzni, azon gondolkoznak, hogy megkóstolják néhány ételét a vágyaik kielégítése végett. Már az is émelyítő, hogy nem a megfelelő munkájukkal foglalkoznak és nem végeznek valódi munkát, ám ennek tetejébe még kényelemre és a falánkság gyönyöreire is sóvárognak. Azzal az ürüggyel, hogy kóstolásokat és ellenőrzéseket végeznek Isten számára, a falánk vágyaikat elégítik ki, elmerülve a státuszukból fakadó előnyökben. Ezek mind a hamis vezetők megnyilvánulásai. Noha az antikrisztusok beállítottságának lényegével összevetve nem lehet ádáznak vagy elvetemültnek nevezni ezeket a megnyilvánulásokat, a hamis vezetők emberi mivolta elég ahhoz, hogy undort keltsen az emberekben. Ami a jellemüket illeti, híján vannak a lelkiismeretnek és a józan észnek; az emberi mivoltuk meglehetősen alantas és hitvány, a jellemük pedig gyenge. Ezekből a példákból megfigyelhető, hogy a hamis vezetők nem tudnak valódi munkát végezni. Ez tény.

A hamis vezetők nem tudják közölni a munkavégzés alapelveit

Ma folytatni fogjuk a hamis vezetők különféle megnyilvánulásainak leleplezését a vezetők és a dolgozók felelősségei alapján. A hamis vezetők alapvetően képtelenek lényeges, kritikus gyülekezeti munkát végezni. Csak néhány egyszerű, általános ügyet intéznek; a munkájuk nem játszik kritikus vagy döntő szerepet a gyülekezet munkájának egészében, és nem hoz valódi eredményeket. A közlésük alapvetően csak néhány elcsépelt és hétköznapi témát fed le, tele van gyakran ismétlődő szavakkal és doktrínákkal, továbbá hihetetlenül üres, általános, részleteket pedig nem tartalmaz. A közlésük csak olyan dolgokat tartalmaz, amelyeket az emberek szó szerinti olvasás alapján is megérthetnek. Ezek a hamis vezetők egyáltalán nem képesek megoldani az Isten választott népének életbe való belépése során felmerülő valódi problémákat; különösen pedig még kevésbé képesek eloszlatni az emberek elképzeléseit, képzelgéseit, valamint a romlott beállítottságaik feltárulásait. A lényeg, hogy a hamis vezetők egyszerűen képtelenek vállalni az Isten háza által szervezett létfontosságú munkát, például az evangelizációs munkát, a filmgyártó munkát vagy a szövegalapú munkát. Különösen, amikor olyan munkáról van szó, amely szakmai ismereteket igényel, a hamis vezetők ugyan elég világosan tudják, hogy laikusok ezeken a területeken, de nem tanulmányozzák őket, nem végeznek kutatásokat, és még kevésbé képesek arra, hogy konkrét útmutatást adjanak másoknak, illetve megoldják az ezekkel kapcsolatos problémákat. Ennek ellenére továbbra is szégyentelenül összejöveteleket tartanak, vég nélkül beszélnek üres elméletekről, és szavakat és doktrínákat hangoztatnak. A hamis vezetők nagyon jól tudják, hogy nem képesek ilyen munkát végezni, mégis szakértőnek tettetik magukat, önhitten viselkednek, és mindig fennkölt doktrínákat használnak arra, hogy kioktassanak másokat. Képtelenek válaszolni bárki kérdéseire, mégis kibúvókat és kifogásokat találnak, hogy kioktassanak másokat, és megkérdezzék, hogy miért nem tanulják meg a szakmát, miért nem keresik az igazságot, és miért nem képesek megoldani a saját problémáikat. Ezek a hamis vezetők, akik laikusok ezeken a területeken, és semmilyen problémát nem tudnak megoldani, mégis fölényesen kioktatnak másokat. A felszínen mások szemében nagyon elfoglaltnak tűnnek, mintha képesek lennének sok munkát végezni és nagyon rátermettek lennének, de a valóságban semmik. A hamis vezetők nyilvánvalóan képtelenek valódi munkát végezni, mégis lelkesen elfoglalják magukat, és mindig ugyanazokat a közhelyeket mondják az összejöveteleken, újra és újra ismétlik magukat, anélkül, hogy egyetlen valódi problémát is meg tudnának oldani. Az embereknek ebből nagyon elegük lesz, és egyáltalán nem tudnak épülni belőle. Ez a fajta munka rendkívül alacsony hatékonyságú, és nem hoz semmilyen eredményt. Így dolgoznak a hamis vezetők, a gyülekezet munkája pedig késedelmet szenved emiatt. A hamis vezetők mégis úgy érzik, hogy nagyszerű munkát végeznek, és hogy nagyon rátermettek, holott a tény az, hogy a gyülekezet munkájának egyetlen aspektusát sem végezték jól. Nem tudják, hogy a felelősségi körükbe tartozó vezetők és dolgozók megfelelnek-e a színvonalnak, és azt sem tudják, hogy a különféle csapatok vezetői és felügyelői képesek-e vállalni a munkájukat, és nem törődnek azzal, és nem is kérdezik meg, hogy felmerültek-e problémák a testvérek kötelességvégzése során. Röviden, a hamis vezetők nem tudnak megoldani semmilyen problémát a munkájukban, mégis energikusan elfoglaltak maradnak. Mások szemszögéből nézve a hamis vezetők képesek elviselni nehézségeket, hajlandóak megfizetni az árat, és minden napjukat rohanással töltik. Amikor eljön az étkezés ideje, hívni kell őket az asztalhoz, és nagyon későn fekszenek le. Mégis, a munkájuk eredményei egyszerűen nem jók. Ha nem néznéd meg figyelmesen, a felszínen úgy tűnne, hogy az összes munkaelem elvégzésre kerül, és hogy mindenki szorgalmasan végzi a kötelességét, ám ha közelről figyelnéd meg, aprólékos lennél, és komolyan megvizsgálnád a munkát, feltárulna az igazi helyzet. Minden munkaelem, amely az ő felelősségi körükbe tartozik, teljes káosz, és egyáltalán nincs benne semmi struktúra vagy rend. Minden egyes munkaelemben vannak problémák – vagy akár lyukak is. E problémák bekövetkezése azzal függ össze, hogy a hamis vezetők nem értik az igazságalapelveket, és az elképzeléseik, a képzelődéseik és a lelkesedésük alapján cselekszenek. A hamis vezetők sohasem beszélnek az igazságalapelvekről, és az igazságot sem keresik soha problémák megoldása végett. Egyértelműen híján vannak a lelki megértésnek, és nem képesek vezetőségi munkát végezni, hanem csak szavakat és doktrínákat tudnak szajkózni, és egyáltalán nem értik az igazságot, mégis úgy tesznek, mintha tudnának dolgokat, amelyeket nem tudnak, és megpróbálják szakértőknek kiadni magukat. Rutinszerű cselekvés csupán az általuk végzett munka. Amikor felmerül egy probléma, vakon alkalmazzák rá az előírásokat. Csupán vakon sürögnek-forognak, anélkül, hogy bármilyen valódi eredményt produkálnának. Mivel ezek a hamis vezetők nem értik az igazságalapelveket, és csak szavakat és doktrínákat szajkóznak, valamint azt tanácsolják másoknak, hogy tartsák be az előírásokat, a gyülekezeti munka minden elemének az előrehaladása lelassul, és semmilyen egyértelmű eredményt nem érnek el. Annak, hogy egy hamis vezető már egy ideje dolgozik, az a legnyilvánvalóbb következménye, hogy a legtöbb ember képtelen megérteni az igazságot, nem tudja, hogyan ismerje fel, ha valaki romlottságot tár fel vagy elképzeléseket alakít ki, és biztosan nem érti azokat az igazságalapelveket, amelyeket be kellene tartania a kötelességvégzése során. Azok, akik végzik a kötelességeiket, és azok is, akik nem, mind lassúak, féktelenek és fegyelmezetlenek, és olyan rendezetlenek, mint a szétszórt homok. A legtöbbjük talán képes néhány szót és doktrínát mondani, de a kötelességvégzésük során csupán előírásokat követnek; nem tudják, hogyan keressék az igazságot a problémák megoldása érdekében. Mivel a hamis vezetők maguk sem tudják, hogyan keressék az igazságot a problémák megoldása érdekében, hogyan is tudnának erre vezetni másokat? Bármi is történjen másokkal, a hamis vezetők csak arra képesek, hogy figyelmeztessék őket, ilyeneket mondva: „Figyelembe kell vennünk Isten szándékait!”, „Hűségesnek kell lennünk a kötelességeink végzésében!”, „Ha valami történik velünk, tudnunk kell, hogyan kell imádkozni, és keresnünk kell az igazságalapelveket!” A hamis vezetők gyakran hangoztatják ezeket a szlogeneket és doktrínákat, és ez egyáltalán nem vezet eredményre. Miután az emberek hallják őket, továbbra sem értik, hogy mik az igazságalapelvek, és nincs gyakorlási útjuk. Az emberek felszínes módon imádkoznak, amikor éri őket valami, és hűségesen szeretnék végezni a kötelességeiket, de mind híján vannak az olyan dolgok megértésének, mint például hogy mit kell tenniük ahhoz, hogy hűségesek legyenek, hogyan kell imádkozniuk ahhoz, hogy megértsék Isten szándékait, és hogy amikor egy problémával találkoznak, miként kell keresniük annak érdekében, hogy megértést nyerjenek az igazságalapelvekről. Amikor az emberek megkérdezik a hamis vezetőket, azok ezt mondják: „Amikor ér téged valami, olvasd többet Isten szavait, imádkozz többet, és beszélgess többet az igazságról.” „Mely alapelveket érinti ez a munka?” – kérdezik tőlük az emberek, mire ők ezt mondják: „Isten szavai semmit sem mondanak a szakmai munka kérdéseiről, és én sem értek ahhoz a munkaterülethez. Járjatok utána ti magatok, ha meg szeretnétek érteni – ne engem kérdezzetek! Én az igazság megértésében vezetlek benneteket, nem pedig a szakmai munka kérdéseiben.” A hamis vezetők efféle szavakkal kerülik ki a kérdéseket. Ennek eredményeképpen, noha a legtöbb emberben ég a szenvedély azért, hogy a kötelességeit végezze, ők nem tudják, hogyan cselekedjenek az igazságalapelvek alapján, és azt sem tudják, hogy miként tartsák be az alapelveket a kötelességeik végzése során. A hamis vezetők felelősségi körébe tartozó minden egyes munkaelem eredményeit megnézve azt találjuk, hogy az emberek többsége a tudására, a tanultságára és az adottságaira hagyatkozva végzi a munkáját, és tudatlanok az olyan dolgokat illetően, mint hogy mik Isten konkrét követelményei, mik a kötelességvégzés alapelvei, hogyan kell cselekedni az Istenért való tanúságtétel eredményének eléréséhez, és hogyan kell hatékonyabban hirdetni az evangéliumot, hogy az Isten megjelenése után vágyakozók mind meghallják az Ő hangját, kutassák az igaz utat és a lehető leghamarabb visszaforduljanak Istenhez. Miért tudatlanok mindezeket a dolgokat illetően? Ez közvetlen kapcsolatban van azzal, hogy a hamis vezetők nem végeznek valódi munkát. Ennek az a fő oka, hogy maguk a hamis vezetők nem tudják, hogy mik az igazságalapelvek, illetve hogy az embereknek mely alapelveket kell megérteniük és követniük. Alapelvek nélkül cselekszenek, és sosem vezetik arra az embereket, hogy keressenek gyakorlási alapelveket és utakat a kötelességeik terén. Amikor egy hamis vezető talál egy problémát, nem tudja azt maga megoldani, és nem beszélget és nem keres másokkal, ami ahhoz vezet, hogy minden munkaelemen belül gyakran újra el kell végezni feladatokat. Ez nem csupán a pénzügyi és anyagi erőforrások, hanem az emberek energiájának és idejének pazarlása is. Az efféle következmények közvetlenül összefüggenek a hamis vezetők nagyon szegényes képességével és felelőtlenségével. Habár azt talán nem lehet mondani, hogy a hamis vezetők szándékosan művelnek gonoszságot és okoznak zavarásokat, az elmondható, hogy egyáltalán nem keresik az igazságalapelveket a munkájukban, és hogy mindig a saját akaratuk szerint cselekszenek. Ez bizonyos. A hamis vezetők nem értik az igazságalapelveket, és világosan közölni sem tudják azokat másokkal; ehelyett csak szabad kezet adnak az embereknek, hogy tegyenek, amit csak akarnak. Ez óhatatlanul oda vezet, hogy némely, bizonyos munkával megbízott emberek önkényesen és akaratosan cselekszenek: úgy cselekszenek, ahogy épp akarnak, és azt teszik, ami nekik tetszik. Ennek eredményeképpen nem csupán kevés tényleges eredmény van, hanem a gyülekezet munkájából is felfordulás lesz. Amikor elbocsátják a hamis vezetőket, akkor nemcsak hogy nem gondolkoznak el magukon és nem ismerik meg magukat, hanem még okoskodnak is és maguk mellett érvelnek, valamint a legkevésbé sem fogadják el az igazságot, és egyáltalán nem akarnak bűnbánatot tartani. Talán még azt is kérik, hogy Isten háza adjon nekik még egy esélyt, mondván, hogy egész biztosan jól el tudják végezni a munkát. Ti hisztek nekik? Egyáltalán nem ismerik magukat, és az igazságot sem fogadják el. Tudnak akkor vajon változtatni az útjaikon? Nincsenek az igazságvalóság birtokában, úgyhogy el tudják-e végezni jól a munkát? Lehetséges ez? Ezúttal nem végezték el jól a munkát – vajon képesek lesznek jól elvégezni, ha egy másik esélyt kapnak? Ez nem lehetséges. Bizonyossággal elmondható, hogy a hamis vezetőknek nincs munkaképességük; időnként talán sokat vesződnek és meglehetősen elfoglaltak, de ez vak foglalatoskodás, és nem terem gyümölcsöt. Ez kellőképp megmutatja, hogy a hamis vezetők nagyon szegényes képességűek, egyáltalán nem értik az igazságot, és nem tudnak valódi munkát végezni. Emiatt sok probléma merül fel a munkában, de nem képesek megoldani őket az igazságról beszélgetve, és csupán néhány üres doktrínával buzdítják az embereket az előírások betartására, minek következtében elrontják a munkát, és az romokban hever miattuk. Ilyen módon dolgoznak a hamis vezetők, az pedig ilyen következményekkel jár. Ezt minden vezetőnek és dolgozónak figyelmeztetésként kellene vennie.

A gyülekezetben megjelenő különféle elégtelen dolgok közvetlen kapcsolatban vannak a hamis vezetőkkel – ez egy elkerülhetetlen probléma. Ezekben a hamis vezetőkben nincs meg az igazság felfogására való képesség, mégis azt hiszik, hogy mindent értenek és fel tudnak fogni, azután pedig a saját képzelődéseik és elképzeléseik alapján cselekszenek. Sohasem keresik az igazságot annak érdekében, hogy megoldják hiányosságukat az igazságalapelvek és az Isten által elvárt normák megértése terén. Sok vezetővel és dolgozóval érintkeztem már, és gyakran találkozom velük. Amikor találkozunk, ezt kérdezem tőlük: „Vannak-e problémáitok? Lejegyeztétek a munkában felmerülő problémákat? Vannak-e olyan problémák, amelyeket nem tudtok egyedül megoldani?” Miután befejeztem, üres tekintettel bámulnak, és kétségek vannak a szívükben: „Vezetők vagyunk; lehetnének bármiféle problémáink? Ha lennének, akkor vajon nem bénult volna meg már régen a gyülekezet munkája? Miféle kérdés ez? Prédikációkat és beszélgetéseket hallgatunk, és a kezünkben tartjuk Isten szavait. Olyan sokan vezetjük a gyülekezetet, hogyan aggódhatsz mégis? Azzal, hogy ezt kérdezed, nyilvánvalóan alábecsülsz bennünket. Hogy lehetnének problémáink? Ha lennének problémáink, nem lennénk vezetők. Nagyon nem helyénvaló a kérdésed!” Valahányszor megkérdezem tőlük, hogy van-e valami problémájuk, ők ilyen állapotban vannak – mindegyikük a tompaság és az együgyűség megtestesítője. Olyan sok probléma van a gyülekezeti munka különféle elemeiben, de ezek az emberek egyszerűen nem képesek meglátni és észrevenni őket. Nem képesek felvetni a személyes életbe való belépéssel kapcsolatos problémákat, sem a gyülekezeti munkán belüli olyan problémákat, amelyek az igazságalapelveket érintik. Mivel nem tudják felvetni ezeket a problémákat, megkérdezem őket: „Hogy halad Isten szavai lefordításának a munkája? Tudjátok, hogy hány nyelvre kellene most lefordítani? Melyik nyelvekre kellene először lefordítani, és melyekre később? Hány példányt kellene nyomtatni Isten szavaiból bizonyos nyelveken?” Ők ezt felelik: „Ó, folyamatban van a fordításuk.” Én ezt kérdezem tőlük: „Mennyire haladt előre a fordítás? Vannak-e problémák?” Mire így felelnek: „Nem tudjuk; meg kell kérdeznünk.” Meg kell kérdeznem őket ezekről a dolgokról, de még így sem tudják a válaszokat. Milyen munkát végeztek hát egész idő alatt? Ezt kérdezem tőlük: „Megoldottátok a problémákat, amelyekről a legutóbb kérdeztek a testvérek?” Ők így felelnek: „Tartottunk velük egy összejövetelt – egy egész napos összejövetelt.” Ezt kérdezem: „Meg lettek oldva a problémák az összejövetel után?” Ők ezt felelik: „Úgy érted, hogy ha még mindig vannak problémák, akkor tartanunk kellene egy másik összejövetelt?” Én ezt mondom: „Nem azt kérdezem, hogy tartottatok-e összejövetelt vagy sem. Azt kérdezem, hogy a szakmai problémák meg lettek-e oldva. Értik ezek az emberek az alapelveket? Megsértettek bármilyen alapelvet a kötelességeik végzése során? Ti felfedeztetek bármiféle problémát?” Ők így felelnek: „Ó, a problémákat? Azokat megoldottuk. Tartottunk egy összejövetelt a testvéreknek.” Folytatódhat ez a beszélgetés? (Nem.) Nem dühít fel benneteket, ahogy ezt a beszélgetést hallgatjátok? (De igen.) Milyenek ezek a vezetők? Hát nem álspirituális fafejek? Híján vannak a vezetők és dolgozók képességének; vakok, nem értik, hogyan kell elvégezni a munkát, és minden kérdésre „nem tudjuk”-kal válaszolnak, amikor pedig további kérdéseket teszel fel nekik, ezt felelik: „Mindegy, tartottunk egy összejövetelt, maradjunk ennyiben!” Végeztek-e valódi munkát ezek a vezetők? Megfelelő színvonalúak-e vezetőként? (Nem.) Ezek hamis vezetők. Tetszenek nektek az efféle hamis vezetők? Ha ilyen vezetőkkel találkoztok, mit kell tennetek? Némely vezetők ezt mondják, amikor a testvérekkel találkoznak: „Bármilyen problémáitok vannak is ma, beszélgessünk először arról, hogy miként lehet jól végezni kötelességeket.” Némelyek azután ezt mondják: „Egy szakmai technikákkal kapcsolatos problémával találkoztunk a kötelességeink terén: azokat a szakmai technikákat kellene alkalmaznunk, amelyek a nem hívők körében népszerűek?” Hát nem olyan probléma ez, amelyet a vezetőknek szükséges megoldaniuk? Ha néhány problémát nem lehet beszélgetéssel megoldani a testvérek között, akkor a vezetőknek kell közbelépniük a megoldásuk végett – ez a vezetők felelősségeit érinti. Mit tesznek a hamis vezetők, amikor ezekkel a problémákkal találkoznak? Ezt mondják: „Ez egy szakmai probléma; a ti problémátok, mi közöm hozzá? Beszélgessetek erről a problémáról ti magatok, de először tartok nektek egy összejövetelt. A mai összejövetelen a harmonikus együttműködésről fogunk beszélgetni. A kérdés, amelyet az imént felvetettetek, a harmonikus együttműködéssel kapcsolatos. Tudnotok kell együtt megvitatni dolgokat és beszélgetni, valamint több kutatást végezni; senki sem lehet önelégült, és mindenkinek el kell fogadnia bármely döntést, amelyet a többség támogat – hát nem a harmonikus együttműködéssel kapcsolatos kérdés ez? Úgy tűnik, hogy nem tudjátok, hogyan működjetek együtt harmonikusan, sem azt, hogy miként beszéljétek meg a problémákat, amikor azok felmerülnek. Minden problémával kapcsolatban engem kérdeztek. Mire kértek engem? Én talán értem ezeket a dolgokat? Ha érteném őket, akkor nem úgy állna a dolog, hogy nektek semmi tennivalótok nem lenne? Mindenről engem kérdeztek. Hát olyan probléma ez, amelyet nekem kellene kezelnem? Én csak az igazságról folytatott beszélgetésért vagyok felelős; a szakmai problémákat oldjátok meg ti magatok. Nekem mi közöm hozzájuk? Akárhogy is, én már beszélgettem veletek és elmondtam nektek, hogy működjetek együtt harmonikusan – ha nem tudjátok ezt megtenni, akkor ne végezzétek ezt a kötelességet. Én befejeztem a közlésemet; menjetek és oldjátok meg a problémát ti magatok!” Tudják vajon ezek a vezetők, hogy miként kell problémákat megoldani? (Nem, nem tudják.) Annak ellenére, hogy nem tudják, hogy kell ezt csinálni, nagyon is igazolva érzik magukat, és ügyesen kibújnak a felelősség alól. Minden látszat azt mutatja, hogy elvégezték a munkájukat, megérkeztek a helyszínre, hogy vizsgálatokat végezzenek, és nem lazítanak. Nem tudnak azonban tényleges munkát végezni vagy tényleges problémákat megoldani, ami azt jelenti, hogy hamis vezetők. Fel tudjátok ismerni az ilyen hamis vezetőt? Amikor bármiféle problémával találkoznak, nem tudnak az odavágó igazságokról beszélgetni; mindössze néhány üres doktrínáról és elméletről beszélnek, amelyek meglehetősen magasröptűnek és mélyenszántónak hangoznak a szájukból, és miután hallották őket az emberek, nemcsak hogy nem értik meg az igazságot, hanem még tanácstalannak és összezavarva is érzik magukat. Ezt a munkát végzik a hamis vezetők.

A hamis vezetők teljességgel felfedésre kerülnek azon munka során, amikor azokat az igazságalapelveket közlik, amelyeket meg kell érteni az egyes kötelességek megfelelő végzéséhez. Nem képesek beszélgetni az igazságalapelvekről, sem elvezetni az embereket az igazságalapelveknek a kötelességeik végzése során történő betartására és gyakorlására, illetve az igazságvalóság megértésére és az abba való belépésre – nem képesek eleget tenni azoknak a felelősségeknek, amelyeknek a vezetőknek eleget kellene tenniük. És ez még nem minden: a különböző munkák felügyelőinek és a különféle fontos feladatokért felelős személyeknek a körülményeit sem képesek figyelemmel kísérni, és még ha van is erről némi fogalmuk, az nem pontos. Ez óriási zavarásokat és kárt okoz a különféle munkaelemekben. Ezek a hamis vezetőknek azok a különféle megnyilvánulásai, amelyeket ma a vezetők és dolgozók negyedik felelősségével kapcsolatban le fogunk leplezni.