Tizenharmadik tétel: Isten választott népének megóvása attól, hogy az antikrisztusok megzavarják, félrevezessék, irányítsák és súlyosan ártsanak nekik, valamint képessé tételük arra, hogy felismerjék az antikrisztusokat és szívükből lemondjanak róluk

Feladatok, amelyeket a vezetőknek és a dolgozóknak el kell végezniük, amikor megállapítják, hogy az antikrisztusok zavarják a gyülekezetet

A következőkben a fő témáról fogunk beszélgetni. A vezetők és a dolgozók tizenkettedik felelősségi köréről szóló beszélgetésünk befejeződött. Ebben a közlésben a tizenharmadik felelősségi kört fogjuk megvitatni: „Isten választott népének megóvása attól, hogy az antikrisztusok megzavarják, félrevezessék, irányítsák és súlyosan ártsanak nekik, valamint képessé tételük arra, hogy felismerjék az antikrisztusokat és szívükből lemondjanak róluk.” A tizenharmadik felelősségi kör magában foglalja azt a témát, hogy a vezetők és a dolgozók hogyan bánjanak az antikrisztusokkal. Milyen munkát kell elvégezniük a vezetőknek és a dolgozóknak, amikor antikrisztusok jelennek meg a gyülekezetben? Először is, ez a felelősség kimondja, hogy az ilyen problémák megoldása során a vezetőknek és a dolgozóknak elő kell lépniük, hogy megóvják a testvéreket az antikrisztusok általi zavarástól, félrevezetéstől, irányítástól és attól, hogy súlyosan ártsanak nekik. Ez az első feladat, amelyet el kell végezniük. Arról, hogy az antikrisztusok hogyan zavarják meg, vezetik félre, irányítják és ártanak súlyosan Isten választott népének, korábban már sokat beszélgettünk, így nem ez a tartalom lesz a mai közlés fő témája. Ma arra fogunk összpontosítani, hogy a vezetőknek és a dolgozóknak milyen felelősségeknek kell eleget tenniük és milyen munkát kell végezniük, amikor az antikrisztusok ilyen viselkedésével és cselekedeteivel szembesülnek, hogy megóvják Isten választott népét attól, hogy ártsanak nekik. Először is, a vezetőknek és a dolgozóknak meg kell óvniuk Isten választott népét az antikrisztusok zavarásától, félrevezetésétől, irányításától és súlyos ártalmától – ez a vezetők és a dolgozók egyik felelőssége. Mit jelent az, hogy az „egyik felelősség”? Azt jelenti, hogy a vezetők és a dolgozók által vállalt sok feladat közül Isten választott népének megóvása fontos feladat annak érdekében, hogy normális gyülekezeti életet élhessenek az antikrisztusok zavarása és súlyos ártalma nélkül. Ez egyúttal egy olyan kikerülhetetlen feladat is, amelynél nem vonhatják ki magukat a felelősség alól. A vezetőknek és a dolgozóknak hangsúlyt kell fektetniük erre, és nem szabad elhanyagolniuk. A gyülekezeti élet normális működésének fenntartása nagyon fontos feladat, és minden gyülekezeti munka közül ez a legfőbb feladat. Ez szintén a vezetők és a dolgozók felelőssége. A vezetők és a dolgozók alapvető munkája, hogy Isten választott népét az igazságvalóságba vezessék. Amikor Sátánok, antikrisztusok jönnek, hogy megzavarják és félrevezessék az embereket, és hogy Istennel versengjenek az Ő választott népéért, a vezetőknek és a dolgozóknak fel kell állniuk, hogy leleplezzék az antikrisztusokat, hogy Isten választott népe felismerhesse őket, rákényszerítve az antikrisztusokat, hogy felfedjék valódi formájukat, majd kitakarítsák őket a gyülekezetből. Ez annak megelőzésére szolgál, hogy az antikrisztusok irányítsák Isten választott népét és súlyosan ártsanak nekik. Ez az a felelősség, amelynek a vezetőknek és a dolgozóknak eleget kell tenniük, amikor gyülekezeti munkát végeznek. Mit jelent tehát ezeknek a dolgoknak a megelőzése? Hogyan kell megelőzni őket? A „megelőzni” kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb mértékben megakadályozni valaminek a bekövetkezését. Mi itt a kulcsfontosságú pont? Az események bekövetkezésének megakadályozása révén valósul meg a megelőzés. Az antikrisztusokat érintő események kezelésében a vezetők és a dolgozók elsődleges munkája az, hogy a lehető legnagyobb mértékben gátolják az antikrisztusokat Isten választott népének megzavarásában, félrevezetésében, irányításában és abban, hogy súlyosan ártsanak nekik. Amennyire csak lehetséges, meg kell óvniuk Isten választott népét az antikrisztusok ártalmától. Ez az a kulcsfontosságú munka, amelyet a vezetőknek és a dolgozóknak el kell végezniük, valamint az, amiről világosan beszélnünk kell a tizenharmadik felelősségi kör kapcsán. Hogyan lehet tehát megóvni Isten választott népét? Úgy, hogy megakadályozzátok ezeknek az antikrisztusok által elkövetett gonosz tetteknek a bekövetkezését. Ezek megállítására számos módszer és eljárás van, például a leleplezés, a metszés, a boncolgatás és a korlátozás. Mi más van még? (Kizárás.) Ez az utolsó lépés. Amikor a testvéreknek még mindig nincs tisztánlátásuk és nem tudják, hogy valaki antikrisztus, viszont a vezetők és a dolgozók már megállapították, hogy az, ha közvetlenül kizárják őt, akkor azok, akiknek nincs tisztánlátásuk, esetleg elképzeléseket és ítéleteket alakíthatnak ki, néhányan pedig megbotolhatnak. Ilyen esetekben milyen munkát kell végezniük a vezetőknek és a dolgozóknak? Mit is említettem az imént? (A leleplezést, metszést, boncolgatást és korlátozást.) Vannak jó módszereitek arra, hogy megakadályozzátok az antikrisztusokat a gonoszság elkövetésében? A megfigyelésük vajon jó módszer? Ez az alapelveknek megfelelő hatékony módszernek és eljárásnak számít? (Igen.) Mi az antikrisztusok kezelésének megfelelő módja? Működhet-e az ítélet, a fenyítés, a próbatételek és a finomítás az antikrisztusok esetében? (Nem.) Miért nem? (Az antikrisztusok nem fogadják el az igazságot; idegenkednek tőle.) Az antikrisztusok idegenkednek az igazságtól és nem fogadják el azt, ezért a próbatételek, a finomítások, az ítélet és a fenyítés alkalmazása az antikrisztusokkal való foglalkozásban nem megfelelő. Ráadásul Isten nem is végzi el rajtuk ezt a munkát. Ez az elgondolás nem megfelelő, úgyhogy ez a módszer biztosan nem fog működni. Akkor pontosan melyik módszer a megfelelő? Sok ember, aki sokat szenvedett attól, hogy az antikrisztusok ártottak neki, mélységesen gyűlöli őket, és úgy véli, hogy az antikrisztusokat meg kell ítélni, el kell ítélni, és nyilvánosan le kell leplezni. Úgy gondolják, az antikrisztusokat rá kell venni a hibáik beismerésére és arra, hogy a gyülekezetben nyíltan megvallják a bűneiket, és alaposan meg kell szégyeníteni őket. Szerintetek ezeknek a módszereknek az alkalmazása megfelelő lenne? (Nem.) Ha figyelembe vesszük az antikrisztusok lényegét, ilyen lépéseket tenni valójában nem lenne túlzás – bármilyen bánásmódban részesülnek is az ördögök, az rendben van; olyan könnyedén megtehető, akár egy bogár eltaposása. Tehát a vezetők és a dolgozók célja azzal, hogy ezt tegyék, nagyon is indokoltnak és helyesnek tűnik, de van-e valami probléma ezekkel a módszerekkel? Vajon ez a munka a vezetők és a dolgozók felelősségi körébe tartozik? Vajon a dolgok ily módon való végzése megfelel az alapelveknek vagy sem? (Nem.) Nyilvánvaló, hogy nem felel meg az alapelveknek. Honnan származnak az alapelvek? (Isten szavaiból.) Így van. Bár az ilyen cselekedetek célpontjai antikrisztusok – ördögök –, a módszereknek az alapelvekkel és Isten követelményeivel is összhangban kell lenniük, mivel a vezetők és a dolgozók e munka végzésével a felelősségeiknek tesznek eleget, és nem családi ügyeket vagy személyes dolgokat intéznek.

I. Leleplezés

Az antikrisztusokkal való foglalkozás, valamint annak megakadályozása, hogy gonoszságot tegyenek és félrevezessék Isten választott népét és ártsanak nekik, a vezetők és a dolgozók felelőssége. A cél Isten választott népének megóvása attól, hogy ártsanak nekik, nem pedig az, hogy bárkit is gyötörjenek, vagy megragadják az alkalmat arra, hogy bárkin is bosszút álljanak, és biztosan nem az, hogy kampányokat folytassanak bárki ellen. Tehát melyek azok a feladatok, amelyeket a vezetőknek és a dolgozóknak vállalniuk kell azért, hogy a lehető legnagyobb mértékben megakadályozzák az antikrisztusokat a gonoszság elkövetésében? Az első a leleplezésük. Mi a leleplezés célja? (Az, hogy segítse az embereket a tisztánlátás fejlesztésében.) Így van. Az, hogy segítsen Isten választott népének felismerni az antikrisztusok lényegét, méghozzá úgy, hogy képesek legyenek belülről elhatárolódni az antikrisztusoktól, azok pedig ne vezessék félre őket, továbbá, hogy amikor az antikrisztusok megpróbálják félrevezetni és irányítani őket, képesek legyenek aktívan elutasítani őket, ahelyett, hogy hagynák, hogy az antikrisztusok manipulálják őket és játszadozzanak velük. Fontos-e hát leleplezni őket? (Igen.) A leleplezésük nagyon fontos, azonban pontosan kell leleplezned őket. Hogyan kell tehát leleplezned őket? Mi legyen a leleplezésed alapja? Az önkényes felcímkézésük rendben van? A meggondolatlan, alaptalan elítélésük rendben van? (Nincs.) Hogyan kell tehát pontosan leleplezned őket, hogy elérd Isten választott népe megóvásának célját? (Elsősorban tárgyilagosan és az igazságnak megfelelően kell lelepleznünk őket a gonosz tetteik ténye alapján. Emellett Isten szavai szerint kell felismernünk és boncolgatnunk őket.) Ez a két állítás teljesen helytálló; mindkét aspektus nélkülözhetetlen. Egyrészt kell, hogy legyen tényszerű bizonyíték. A lényegüket az antikrisztusok által feltárt téves szavak, cselekedetek, valamint abszurd gondolatok és nézőpontok alapján kell megítélned és jellemezned. A legfontosabb dolog azonban az, hogy Isten szavai szerint ismerd fel és boncolgasd őket. Isten mely szavaira kell hivatkoznod? Mely szavak a leginkább lényegre törők és a legtalálóbbak? (Azok a szavak, amelyek leleplezik az antikrisztusokat.) Így van; találnod kell néhány olyan szót, amelyek felfedik az antikrisztusokat, hogy leleplezd őket, és megfelelően és pártatlanul összehasonlításokat végezz, biztosítva a teljes precizitást. A testvérek érteni fogják, miután ezt hallották; azonnal lesz tisztánlátásuk az érintett személlyel kapcsolatban, és védekezni fognak ellene. Tisztánlátással a szívükben taszítani fogja őket ez az ember: „Tehát végül mégiscsak antikrisztus! Korábban segített nekem, sőt, még szívességeket is tett. Úgy gondoltam, jó ember. E boncolgatás és közlés révén a képmutatása és az alapvető antikrisztusi megnyilvánulásai lelepleződtek, ami segített mindenkinek belátni, hogy ez az ember veszélyes. Isten szavai annyira pontosan leplezték le őt! Ő nem jó ember. Szép dolgokat mond, és látszólag semmi probléma nincs a cselekedeteivel, de a lényegének leleplezésével most már nyilvánvaló, hogy valójában antikrisztus.” Az emberek gondolkodásának átalakulásából ítélve, amikor a vezetők és a dolgozók az antikrisztusok leleplezésének munkáját végzik, a lehető legnagyobb mértékben megakadályozzák, hogy az antikrisztusok félrevezessék és megzavarják Isten választott népét. Természetesen annak a felelősségnek is eleget tesznek, hogy megóvják Isten választott népét az antikrisztusok irányításától, valamint súlyos ártalmától. Gyakorlatias módon végzik el az egyik feladatukat. Melyik feladat ez? Az antikrisztusok leleplezése. Az antikrisztusok leleplezésének munkája egyike azoknak a feladatoknak, amelyeket a vezetőknek és a dolgozóknak vállalniuk kell, hogy megóvják Isten választott népét. Ami azokat a különféle feladatokat illeti, amelyeket a vezetőknek és a dolgozóknak el kell végezniük, nem fogjuk a méretük vagy az általuk elért eredmények szerint rendezni őket; beszélgessünk először a „leleplezés” munkájáról. Az antikrisztusok természetlényegének leleplezése magában foglalja a gyülekezet munkáját akadályozó és megzavaró folytonos gonosz tetteik szándékának, céljainak és következményeinek leleplezését; annak leleplezését, hogy az antikrisztusok, miközben vezetőként és dolgozóként szolgálnak, egyáltalán nem végeznek semmilyen valódi gyülekezeti munkát, és figyelmen kívül hagyják Isten választott népének életbe való belépését; az antikrisztusok rút arcának leleplezését, olyan emberekként, akik egyáltalán nem ismerik magukat, soha nem gyakorolják az igazságot, valamint csupán szavakat és doktrínákat mondanak, hogy félrevezessék az embereket; továbbá annak leleplezését, hogy mondásaik és tetteik eltérőek az emberek előtt és azok háta mögött. Ezeknek az aspektusoknak az alapos leleplezése megmutatja az antikrisztusok valódi alakját, hogy Sátánok és gonosz ördögök. Ez egy fontos feladat, amelyet a vezetőknek és a dolgozóknak vállalniuk kell. Mivel kell tehát rendelkezniük a vezetőknek és a dolgozóknak ahhoz, hogy végrehajtsák ezt a feladatot? Mindenekelőtt egyfajta teherérzettel kell rendelkezniük, nem igaz? (De igen.) Amikor a vezetők és a dolgozók ezt a felelősséget viselik, gyakran azt gondolják: „Az az ember antikrisztus. Néhány testvér gyakran fordul hozzá kérdésekkel, folyton közeledve hozzá, és jó kapcsolatot ápol vele. Miután ez a személy félrevezette őket, sokan különösen bálványozzák őt. Mit kellene tenni ezzel kapcsolatban?” Isten elé járulnak imádkozni, és gyakran keresik tudatosan Isten azon szavait, amelyek leleplezik az antikrisztusokat, felvértezve magukat az igazsággal ebben a tekintetben. Ezután kérik Istent, hogy készítse elő a megfelelő időt, vagy saját maguk keresnek alkalmas időpontot és lehetőséget arra, hogy a testvérekkel beszélgessenek erről a dologról. Ezt a saját terhükként kezelik és olyan fontos feladatként, amelyet legközelebb el kell végezniük. Folyamatosan készülnek, keresnek és Istenhez imádkoznak útmutatásért; mindig ilyen lelkiállapotban és állapotban vannak. Ezt jelenti teherérzettel rendelkezni. Miután egy ideig ilyen terhet viselve készültek, várniuk kell, amíg megérnek a feltételek. Legalább addig várniuk kell, amíg két-három embernek valódi tisztánlátása nem lesz az antikrisztusról, mielőtt elkezdhetik leleplezni. Ha egyedül az érzéseikre alapozva állapítják meg, hogy valaki antikrisztusnak tűnik, azonban nem látják át, hogy az illető valóban antikrisztus-e vagy sem, akkor nem szabad elhamarkodottan cselekedniük. Röviden, ennek a munkának a végzése során minden bizonnyal megkapják majd Isten megvilágosítását és útmutatását. Ezt jelenti valódi munkát végezni és eleget tenni a vezetők és a dolgozók felelősségeinek.

II. Metszés

Miután az antikrisztusok leleplezésének munkája végre lett hajtva, bár a testvérek szert tesznek némi tisztánlátásra, mielőtt teljes mértékben fény derülne az antikrisztusokra, elkerülhetetlenül még többet tesznek a testvérek félrevezetéséért és megzavarásáért, ami miatt még több ember bálványozza, csodálja és követi őket. Ez nagymértékben késlelteti Isten választott népét abban, hogy az Istenbe vetett hit helyes útjára lépjen, akadályozva az életbe való belépésüket, jelentős ártalmat okozva. Tehát a második feladat, amelyet a vezetőknek és a dolgozóknak vállalniuk kell, az, hogy amikor az antikrisztusok félrevezetik és megzavarják a testvéreket, vagy amikor szavaik és tetteik egyértelműen sértik az igazságalapelveket, a vezetőknek és a dolgozóknak meg kell ragadniuk a bizonyítékokat, és azonnal elő kell lépniük, hogy megmetsszék őket, és Isten szavai szerint leleplezzék a gonosz tetteiket, hogy a testvérek fel tudják ismerni és átlássák az antikrisztusok valódi arcát. Ez Isten választott népe megóvásának és Isten háza munkája védelmének megkerülhetetlen felelőssége. A vezetőknek és a dolgozóknak nem szabad tétlenül hátradőlniük vagy szemet hunyniuk; azonnal meg kell ragadniuk a lehetőségeket, pontosan meg kell határozniuk az eseményeket, és elő kell lépniük, hogy megmetsszék az antikrisztusokat, pontosan leleplezve a tetteiket, ambícióikat, vágyaikat és lényegüket. Természetesen azt is szükséges pontosabban jellemezni, hogy miféle emberek az antikrisztusok, hogy a testvérek ezt világosan láthassák, hogy az antikrisztusok maguk is megtudják és tudatában legyenek annak, hogy nem mindenkiből hiányzik a tisztánlátás velük kapcsolatban, és nem mindenkit tudnak becsapni – hogy legalább néhányan átlátják a tetteiket és viselkedésüket, továbbá átlátják a hátsó szándékaikat és vágyaikat, valamint a lényegüket. Az antikrisztusok megmetszésének célja természetesen nem pusztán a lényegük szavak általi leleplezése. Ami még fontosabb, mi a cél? (Egyrészt a testvérek segítése a tisztánlátás fejlesztésében, valamint az antikrisztusok gonosz tetteinek korlátozása.) Így van. A korlátozásuk, hogy amikor olyasmiket tesznek, amik félrevezetik és megzavarják az embereket, legyenek aggályaik és érezzenek némi félelmet; a korlátozások alá vonásuk, hogy legyen, ami megfékezi őket, és ne merjenek meggondolatlanul cselekedni; a tájékoztatásuk arról, hogy Isten házában nemcsak az igazság van jelen – az igazság, amely hatalmat gyakorol –, hanem vannak adminisztratív rendeletek is, és nem kivitelezhető zsarnoki módon és szándékos nemtörődömséggel cselekedni Isten házában, kárt okozni Isten házának érdekeiben, ártani Isten választott népének; továbbá a tájékoztatásuk arról, hogy felelősségre fogják vonni őket a meggondolatlan gaztettek elkövetéséért, amelyek megzavarják a gyülekezet munkáját és ártanak Isten választott népe életbe való belépésének. Az antikrisztusok azonnali megmetszése közben a vezetőknek és a dolgozóknak fel is kell lépniük azért, hogy leleplezzék őket, segítve az embereket a tisztánlátás fejlesztésében, valamint abban, hogy átlássanak az antikrisztusok ambícióin, vágyain, szándékain és céljain. Természetesen ez is Isten választott népe megóvása, valamint Isten háza érdekeinek védelme miatt történik. Ezek mind olyan tényezők, amelyeket a vezetőknek és a dolgozóknak figyelembe kell venniük, és ennek a munkának az elvégzése az ő felelősségi körükbe tartozik; nem hanyagolhatják el, és nem lehetnek gondatlanok ezzel kapcsolatban. Ha a vezetők és a dolgozók antikrisztusokat fedeznek fel a gyülekezetben, mindig ébernek kell lenniük azok szavai és tettei, valamint a háttérben terjesztett téveszméi tekintetében, továbbá gyakorolniuk kell a megmetszésüket és leleplezésüket. Ez a vezetők és dolgozók egyik feladata annak érdekében, hogy megóvják Isten választott népét attól, hogy az antikrisztusok megzavarják őket és ártsanak nekik.

III. Boncolgatás

Mi a következő feladat a vezetők és a dolgozók számára? A boncolgatás. A boncolgatás szinte azonos a leleplezéssel, de vannak fokozatbeli különbségek. A boncolgatás esetében nem egyszerűen egy tény, egy valós helyzet vagy háttér leleplezéséről van szó; ez a jellemzés kérdését is magában foglalja, vagyis az antikrisztusok beállítottságára, erre a lényegi, gyökeres kérdésre is vonatkozik. Boncolgasd az Istenhez, az igazsághoz, a kötelességükhöz és Isten házának munkájához való hozzáállásukat, valamint a téveszmék terjesztése mögött meghúzódó indítékaikat, szándékaikat és céljukat – az okokat, amiért ezt teszik –, és a gondolataik, nézőpontjaik, beszédük, cselekedeteik, valamint az általuk felfedett beállítottságok és megnyilvánulások révén ismerd fel, hogy pontosan mi is a lényegük. Ezeket össze kell hasonlítani Isten szavaival és meg kell magyarázni, hogy a testvérek mélyebb megértést nyerhessenek az antikrisztusokról, és gyakorlati szempontból világosan lássák, hogy az antikrisztusok pontosan miért is mondják és teszik ezeket a dolgokat előttük, mi Isten nézőpontja az ilyen emberekkel kapcsolatban, és hogyan jellemzi őket. Természetesen a vezetőknek és a dolgozóknak arról is szólniuk kell a testvérekhez, hogy határolódjanak el az antikrisztusoktól és utasítsák el őket, valamint legyenek éberek, nehogy az antikrisztusok cselekedetei, viselkedése, beszéde és nézőpontjai félrevezessék őket, hogy elkerülhessék, hogy félreértsék Istent, hogy óvatosak legyenek Istennel szemben, hogy eltávolodjanak Istentől, hogy elutasítsák Istent, sőt, azt is, hogy magukban megítéljék és elítéljék Istent, ahogyan az antikrisztusok teszik. A boncolgatás – akárcsak egyéb feladatok, mint a leleplezés és a metszés – célja annak megakadályozása, hogy az antikrisztusok félrevezessék, megzavarják Isten választott népét és ártsanak nekik. Az, hogy megóvják Isten választott népét attól, hogy az antikrisztusok súlyosan ártsanak nekik, valamint attól, hogy letérjenek az Istenbe vetett hit helyes útjáról. Amikor Isten választott népe világosan látja a tényeket és a valós helyzetet arról, hogy az antikrisztusok miként zavarják meg a gyülekezetet, valamint tisztán látja az antikrisztusok lényegét, akkor azok nem fogják többé félrevezetni és irányítani őket. Még ha néhány zavaros és ostoba ember belül továbbra is csodálja és bálványozza őket, valamint kapcsolatba lép velük és közel kerül hozzájuk, az antikrisztusok akkor sem okozhatnak nagyobb problémákat többé. Csakis az ostoba emberekkel tesznek majd néhány dolgot, anélkül, hogy egy kicsit is befolyásolnák azok életbe való belépését, akik őszintén hisznek Istenben, és így nem lesznek képesek megzavarni és akadályozni a gyülekezet munkáját. Ez az a szint, amelyet a vezetőknek és a dolgozóknak képesnek kell lenniük elérni. Vagyis biztosítaniuk kell, hogy azok, akik őszintén hisznek Istenben és készségesen végzik a kötelességeiket, valamint azok, akik szeretik az igazságot, normális gyülekezeti életet élhessenek, és megfelelően végezhessék a kötelességeiket. Ugyanakkor képesnek kell lenniük gondoskodni arról is, hogy ezek az emberek védekezhessenek az antikrisztusok félrevezetése és zavarásai ellen, valamint elutasíthassák az antikrisztusokat. Ez az antikrisztusok gonosz tetteinek és zavarásainak a legnagyobb mértékű megállítása, amivel teljes mértékben elérik azt a hatást, hogy megóvják Isten választott népét. Természetesen mindegy, hogy milyen hatékonyan végzed a munkádat, és mennyire alaposan beszélsz, elkerülhetetlenül lesznek olyan ostoba emberek, gyenge képességű emberek és zavaros fejű emberek, akik nem tudják elutasítani az antikrisztusokat, és a szívükben továbbra is csodálják majd őket és felnéznek rájuk. Azonban a legtöbb ember el fog jutni arra a pontra, ahol el tudja utasítani az antikrisztusokat. Ha a vezetők és a dolgozók ezt el tudják érni, akkor már a legnagyobb mértékben megóvták Isten választott népét, teljes mértékben elérve a kívánt eredményt. Ami pedig azokat a tökfilkókat illeti, akik nem tudják megérteni az igazságot, bárhogyan közlik is azt, ha mégis képesek egy kicsit dolgozni, akkor némi törődést és segítséget, valamint picivel több szeretetet, türelmet és toleranciát kell kapniuk. Ezzel az ember megtesz mindent, amit tennie kell, az ily módon végzett munka pedig elveken alapul. Vajon sok olyan vezető és dolgozó van, aki meg tud felelni ennek a mércének? (Nem.) Ezért a lehető legnagyobb erőfeszítéseket kell tenni; fáradhatatlanul és a legnagyobb mértékben meg kell óvnod Isten választott népét. Mit jelent az, hogy „a legnagyobb mértékben”? Azt jelenti, hogy tegyél meg mindent, amit lehet az általad megértett igazságalapelvek közlése érdekében, mutasd be a már megszerzett bizonyítékokat – az antikrisztusok gonosz tetteinek különféle megnyilvánulásait –, összefüggésbe hozva ezeket Isten azon szavaival, amelyek leleplezik az antikrisztusokat, valamint közöld és boncolgasd őket. Ennek az a célja, hogy a testvérek világosan láthassák a tényszerű, valós helyzetet, hogy felismerjék és átlássák az antikrisztusok lényegét, valamint megismerjék Isten antikrisztusokkal szembeni hozzáállását. Ez olyan fontos feladat, amelyet a vezetőknek és a dolgozóknak vállalniuk kell.

IV. Korlátozás

Mi a következő feladat, amelyet a vezetőknek és a dolgozóknak el kell végezniük? A korlátozás. Ez a „korlátozó” munka könnyen végrehajtható; néhány különleges intézkedés alkalmazását foglalja magában a korlátozás eredményének elérése érdekében. Például az antikrisztusok mindig szavakat és doktrínákat mondanak, mindig magasztalják magukat, olykor lekicsinyelnek másokat, gyakran tanúskodnak arról, hogy mennyi szenvedést viseltek el és milyen hozzájárulásokat tettek Isten házában az összejövetelek során, valamint szégyentelenül tesznek bizonyságot magukról, arról beszélve, hogy mások mennyire csodálják őket, mennyivel jobbak másoknál, mennyire egyedülállók, és hasonlók. A vezetőknek és a dolgozóknak mindent meg kell tenniük azért, hogy korlátozzák az antikrisztusok különféle gonosz tetteit, amelyek félrevezetik és irányítják Isten választott népét, ahelyett, hogy folyamatosan a kedvükben járnának. Korlátozniuk kell a beszédidejüket és az általuk megvitatott témákat. Ezen túlmenően, ami az antikrisztusok nyilvános és magánjellegű tetteit illeti, amilyen például kis szívességek alkalmazásával az embereknek a maguk oldalára állítása, ellentétek szítása, elképzelések és negatív megjegyzések terjesztése és hasonlók, a vezetőknek és a dolgozóknak nem szabad úgy tenniük, mintha süketek vagy vakok volnának. Azonnal fel kell fogniuk az antikrisztusok cselekedeteit; amint másokat félrevezető és megzavaró viselkedéseket fedeznek fel, azonnal le kell leplezniük és boncolgatniuk kell ezeket a viselkedéseket, és korlátozásokat kell bevezetniük az antikrisztusokkal szemben, nem engedve, hogy körbejárva félrevezessék az embereket és megzavarják a gyülekezet munkáját. Vajon ez az egyik fontos feladat, amelyet a vezetőknek és a dolgozóknak meg kell tenniük? (Igen.) Korlátozhatod-e az antikrisztusok gonosztetteit pusztán azáltal, hogy megmetszed, leleplezed és boncolgatod őket? (Nem.) Ilyen módon nem tudod korlátozni őket, mert ők Sátánok és gonosz ördögök. Mindaddig, amíg kezük-lábuk nincs megkötözve, a szájuk pedig nincs lepecsételve, téveszméket fognak terjeszteni és ördögi szavakat szólnak majd, amelyek megzavarják az embereket. A vezetőknek és a dolgozóknak azonnal lépéseket kell tenniük, hogy korlátozzák őket; különösen olyankor, amikor téveszméket terjesztenek, hogy félrevezessék és megzavarják az embereket, a vezetőknek és a dolgozóknak időben közbe kell lépniük és meg kell állítaniuk őket. A tisztánlátást is lehetővé kell tenniük Isten választott népe számára, hogy világosan lássák az antikrisztusok valódi arcát. Ez az a tényleges munka, amelyet a vezetőknek és a dolgozóknak el kell végezniük.

V. Megfigyelés

Az antikrisztusok korlátozása után a megfigyelésük következik. Nézd meg, kiket vezettek félre az antikrisztusok, és milyen téveszméket és ördögi szavakat terjesztettek a háttérben, ellenőrizd, hogy a nagy vörös sárkány oldalán állnak-e és vele egyetértésben cselekszenek-e, szövetkeztek-e a vallási világgal, hogy titokban kétes manővereket hajtanak-e végre a bandatagjaikkal, hogy elárulnak-e esetleg fontos információkat Isten házáról, és így tovább. Ez is olyan felelősség, amelynek a vezetőknek és a dolgozóknak eleget kell tenniük. Mielőtt az antikrisztusok cselekedetei napvilágra kerülnének, a vezetőknek és a dolgozóknak nem szabad „teljességgel a bölcsek könyvei tanulmányozásának szentelni magukat, és nem figyelni a külső ügyekre”, hanem olyan ravasznak kell lenniük, akár a kígyók. Amint a vezetők és a dolgozók felfedezik, hogy valaki antikrisztus, ha még nem jött el az ideje, hogy kitakarítsák vagy kizárják az illetőt, akkor alaposan meg kell figyelniük őt, hogy megakadályozzák, hogy továbbra is gonoszságot műveljen, biztosítva, hogy Isten választott népe megfigyelje a szavait és a tetteit. Mivel az antikrisztusok szeretik a hatalmat és szeretnek kapcsolatokat kialakítani befolyásos emberekkel, a vezetőknek és a dolgozóknak alaposan figyelniük kell, hogy az antikrisztusok kikkel érintkeznek állandóan a színfalak mögött, és hogy kapcsolatban állnak-e vallásos emberekkel. Bizonyos antikrisztusok gyakran barátkoznak lelkészekkel és vénekkel, sőt, egyesek még az Egyesült Front Munkaügyi Osztályának embereivel is kapcsolatban állnak. Amikor ilyen esetek történnek, a vezetőknek és a dolgozóknak nem szabad szemet hunyniuk felette, hanem ébernek kell lenniük az antikrisztusokkal szemben, és résen kell lenniük. Ha egy antikrisztus azt látja, hogy az emberek félrevezetésére és a maga oldalára állítására irányuló módszerei nem működnek Isten házában, és hogy a gonosztetteit leleplezték, valamint tudja, hogy nem lesz jó vége, akkor nem tudod előre megmondani, hogy mit tehet, vagy milyen messzire mehet el a gonoszsága. Ezért amint a szívedben biztos vagy benne, hogy valaki antikrisztus, akkor alaposan meg kell figyelned és szemmel kell tartanod, anélkül, hogy ellankadnál. Ez a te felelősséged. Mi ennek a célja? Az, hogy megóvd Isten választott népét, és a lehető legnagyobb mértékben megakadályozd, hogy az antikrisztusok kártékony cselekedeteket kövessenek el a gyülekezet és a testvérek ellen, hogy ártsanak a testvéreknek. Egyes antikrisztusok mindig a felajánlások felől érdeklődnek: „Ki kezeli Isten házának pénzét? Ki vezeti a könyvelést? Vajon pontosan vezetik a könyvelést? Elképzelhető, hogy sikkasztás folyik? Hol tartják a gyülekezet pénzét? Nem kellene nyilvánossá tenni ezeket a dolgokat, feljogosítva mindenkit, hogy tudjon róluk? Vajon mennyi Isten házának a vagyona? Ki adta a legtöbb felajánlást? Miért nem tudok ezekről a dolgokról?” Szavaik úgy hangzanak, mintha aggódnának Isten házának pénzügyei miatt, valójában azonban más az indítékuk. Egyetlen olyan antikrisztus sincs, aki ne sóvárogna a pénz után. Mit kell tehát tenniük a vezetőknek és a dolgozóknak ilyen esetekben? Először is megfelelően kell kezelned a felajánlásokat, megbízható emberekre bízva azok biztonságos megőrzését, és semmiképpen sem szabad hagynod, hogy az antikrisztusoknak sikerüljön elérniük céljaikat – nem szabad összezavarodnod ebben a kérdésben. Amint ilyen helyzet merül fel, rá kell jönnöd: „Valami nem stimmel. Az antikrisztus készül valamire. A gyülekezet pénzét vette célba. Talán azt tervezi, hogy szövetségre lép a nagy vörös sárkánnyal, hogy összeesküvéseket szőjenek a gyülekezet pénzével kapcsolatban és megkaparintsák azt. Azonnal át kell helyeznünk!” Először is, nem hagyhatod, hogy az antikrisztusok megtudják, ki kezeli Isten házának pénzügyeit. Továbbá ha a pénzt kezelő emberek biztonsági kockázatot érzékelnek, akkor mind a pénzt, mind pedig a pénzt kezelő embereket gyorsan át kell helyezni. Vajon ez nem olyasvalami, amivel a vezetőknek és a dolgozóknak foglalkozniuk kell, valamint olyan munka, amit el kell végezniük? (De igen.) Ezzel szemben az ostoba vezetők hallják, hogy az antikrisztusok ezeket mondják, és mégis azt gondolják: „Ez az ember terhet visel, és képes törődni Isten házának pénzével, úgyhogy adjunk neki némi felelősséget, és engedjük meg, hogy segítsen a könyvelésben.” Nem váltak-e Júdásokká azzal, hogy ezt teszik? (De igen.) Nem csupán nem sikerült megóvniuk a felajánlásokat, hanem még át is játszották azokat az antikrisztusoknak, ténylegesen Júdásokká válva. Mit gondolsz ezekről a vezetőkről és dolgozókról? Hát nem gonosz emberek? Hát nem ördögök? Nem csupán a felelősségeiknek nem sikerült eleget tenniük, hanem még az Istennek szánt felajánlásokat és a testvéreket is az antikrisztusok kezére adták. Ezért azokon a helyeken, ahol antikrisztusok vannak, amint a vezetők és a dolgozók ennek bármilyen nyomát felfedezik, vizsgálatot kell indítaniuk és konkrét munkát kell végezniük, amelyen belül a „megfigyelés” munkája elengedhetetlen.

A vezetők és a dolgozók által végzett megfigyelő munka nem kémkedésről vagy bármilyen kémtevékenységről szól; egyszerűen csak arról, hogy eleget teszel a felelősségednek, jobban odafigyelsz, alaposabban megfigyeled a dolgokat, és észreveszed, hogy mit tesznek és mit szándékoznak tenni az antikrisztusok. Ha bármilyen jelet észlelsz arra vonatkozóan, hogy gonoszságot követnek el és megzavarják a gyülekezetet, ellenintézkedéseket kell tenned, amint lehetséges; semmiképpen sem szabad megengedned, hogy sikerrel járjanak. Ez annak a legnagyobb mértékben történő megakadályozása, hogy az antikrisztusok által elkövetett, a gyülekezet munkáját megzavaró események előforduljanak. Természetesen a gyülekezet munkáját is ez védi a legjobban, és megóvja Isten választott népét. Ez annak megnyilvánulása, hogy a vezetők és a dolgozók eleget tesznek a felelősségeiknek. A megfigyelés nem azt jelenti, hogy néhány embert titkos ügynöknek állítunk be, és követtetjük, megfigyeltetjük és ellenőriztetjük velük az embereket, mintha kémek lennének, vagy átkutattatjuk velük az otthonaikat és szigorú kihallgatási módszereket alkalmazunk. Isten háza nem folytat ilyen tevékenységeket. Mindazonáltal neked azonnal meg kell értened az antikrisztusok helyzetét. Érdeklődhetsz a jelenlegi helyzetükről úgy, hogy beszélsz a családtagjaikkal vagy azokkal a testvérekkel, akik képesek tisztán látni őket, vagy akik ismerik őket. Vajon ezek nem mind e munka elvégzésére szolgáló módszerek és eljárások? Ha a vezetők és a dolgozók elvégzik a felelősségi körükbe tartozó feladatokat, és igazodnak az Isten által megkövetelt alapelvekhez, akkor eleget tesznek a felelősségeiknek. Mi a célja annak, hogy a vezetők és a dolgozók eleget tesznek a felelősségeiknek? Az, hogy minden tőled telhetőt megtegyél, hogy a lehető legnagyobb mértékben megakadályozd, hogy az antikrisztusok akadályozásokat és zavarásokat okozzanak, megelőzve ezáltal, hogy az antikrisztusok ártsanak Isten választott népének és eladják Isten házának érdekeit. Ez a vezetők és a dolgozók felelőssége. Hát nem ez akadályozza meg a legnagyobb mértékben az antikrisztusokkal kapcsolatos incidensek előfordulását? Vajon azok a vezetők és dolgozók, akik megteszik ezeket a lépéseket, nem tesznek-e meg mindent, ami emberileg csak lehetséges? (De igen.) Nehéz ezt megtenni? (Nem.) Nem nehéz; ez olyasvalami, amit azok, akik megértik az igazságot, meg tudnak valósítani. Amit az emberek meg tudnak valósítani, annak végrehajtásáért mindent meg kell tenniük; a többi Istenen múlik, hogy megtegye, hogy gyakorolja felette szuverenitását, valamint vezényelje és vezérelje. Ez az, ami miatt a legkevésbé aggódunk. Isten áll mögöttünk. Nemcsak a szívünkben van Isten, hanem valódi hitünk is van. Ez nem lelki támasz; valójában Isten a sötétben is ott van, és Ő az emberek mellett van, mindig jelen van velük. Amikor az emberek bármit tesznek, vagy bármilyen kötelességet végeznek, Ő figyel; Ő ott van, hogy bármikor és bárhol segítsen neked, megtartva és megóvva téged. Az embereknek az a dolguk, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy elvégezzék azt, amit el kell végezniük. Amint tudatára ébredsz – érzed a szívedben, látod Isten szavaiban, emlékeztetnek a körülötted lévő emberek, vagy bármilyen jelet vagy előjelet kapsz Istentől, ami információval lát el –, hogy ez olyasmi, amit meg kell tenned, hogy ez Isten megbízatása számodra, akkor eleget kell tenned a felelősségednek, és nem szabad tétlenül ülnöd vagy a pálya széléről figyelned. Te nem vagy robot; van elméd és vannak gondolataid. Amikor valami történik, tökéletesen tudod, hogy mit kellene tenned, és határozottan vannak érzéseid és van tudatosságod. Alkalmazd tehát ezeket az érzéseket és ezt a tudatosságot a tényleges helyzetekre, éld meg őket, és alakítsd át őket a cselekedeteiddé, és így eleget tettél a felelősségednek. Azokat a dolgokat, amelyeknek tudatában lehetsz, az általad megértett igazságalapelvek szerint kell gyakorolnod. Ily módon megteszel minden tőled telhetőt, és a lehető legtöbbet teszed azért, hogy a kötelességedet végezd. Vezetőként vagy dolgozóként, amikor minden tőled telhetőt megteszel, vagyis amikor a legnagyobb mértékben megakadályozod az antikrisztusok gonosz tetteinek bekövetkezését, Isten elégedett lesz, hogy ilyen módon tudsz gyakorolni. Miért lesz elégedett Isten? Isten határozatot fog hozni az ilyen vezetőkről és dolgozókról: ők eleget tesznek a felelősségeiknek, és megtesznek minden tőlük telhetőt a szerepükkel járó munka elvégzése érdekében. Ez Isten elismerése? (Igen.)

VI. Kizárás

A vezetők és a dolgozók tizenharmadik felelősségi köre olyan konkrét feladatokat foglal magában, amelyeket végre kell hajtaniuk, és amelyek közül többet is felsoroltunk: gyakorolniuk kell az antikrisztusok leleplezését, metszését, boncolgatását, korlátozását és megfigyelését. A közlés ezekről az alapelvekről befejeződött. Függetlenül azoktól a konkrét lépésektől, amelyeket a vezetők és a dolgozók különleges helyzetekben tesznek, az antikrisztusokkal való bánásmód alapelvei változatlanok maradnak. Ezen kívül ezeknek a feladatoknak a fő célja Isten választott népének megóvása. Tegyük fel, hogy Isten választott népe már egyhangúlag antikrisztusként ismert fel valakit, valamint tisztán látta és alaposan felfogta, hogy az antikrisztus mindig az emberek félrevezetésére és irányítására törekszik; tudja, hogy ha az antikrisztus jelen van, nem lehetnek jó napok vagy jó gyülekezeti élet, és mindenki egyhangúlag követeli, hogy takarítsák ki az antikrisztust a gyülekezetből. Ilyen körülmények között egyes vezetők és dolgozók továbbra is azt szorgalmazzák, hogy maradjon az antikrisztus, hogy felhasználják az antikrisztusok leleplezésének, metszésének, boncolgatásának, korlátozásának és megfigyelésének gyakorlására szolgáló képzésre – vajon még mindig szükséges végigmenni ezeken a folyamatokon? Egyes vezetők és dolgozók esetleg azt mondják: „Ha nem megyünk végig ezeken a folyamatokon, azzal nem hanyagolnám el a felelősségeimet? Csak az hangsúlyozza ki a vezetői szerepemet, ha végigmegyek ezeken a folyamatokon. El kell végeznem ezt a munkát. Akár egyetértenek a testvérek, akár nem, eleinte hagynom kell, hogy az antikrisztus maradjon. Először leleplezem, majd megmetszem és boncolgatom, és hagyom, hogy a testvérek még inkább megerősítsék, hogy antikrisztus. Egyhangú megegyezés után eltakarítjuk, illetve kizárjuk majd. Vajon ez nem lenne hatékonyabb?” Ennek eredményeképpen ez idő alatt az antikrisztus elképzeléseket kezd terjeszteni, hogy félrevezesse az embereket, és ismét megzavarja a gyülekezet munkáját, mindenki között pánikot keltve, egyesek pedig még az összejövetelekre járást is megtagadják. Hogy bemutassák eltökéltségüket és bebizonyítsák, hogy nem hanyagolják el a felelősségeiket, ezek a vezetők és dolgozók felületes látszatcselekvést végeznek, és elhúzzák a munkát. Ennek eredményeképpen sok szükségtelen kitérőt tesznek, megzavarják a gyülekezeti élet rendjét, azzal pedig, hogy csak később takarítják el az antikrisztust, elvesztegetik Isten választott népének értékes idejét az igazságra való törekvés során. Elfogadható ez a megközelítés? (Nem.) Mi a baj vele? (Ez csupán az előírások követése és látszatcselekvés.) Mi a célja annak, hogy a vezetők és a dolgozók elvégezzék ezeket a feladatokat? (Isten választott népének megóvása.) Tehát mit kell tenni ebben a helyzetben, ha egyesek még nem ismerték fel az antikrisztust, és továbbra is meglehetősen kötődnek hozzá, amikor pedig a vezetők és a dolgozók úgy döntenek, hogy kizárják az antikrisztust a gyülekezetből, némelyek felháborodnak, mondván, hogy Isten háza nem szeretetteljes, illetve nem méltányos az emberekkel, és nincsenek alapelvei abban, ahogyan a dolgokat teszi, és hasonlókat, sőt, az antikrisztus néhány zavaros fejű embert még félre is vezet és befolyásol, akik követni akarják őt a gyülekezetből való távozásban? Ekkor a vezetőknek és a dolgozóknak végezniük kell valamennyi lényegi munkát, például gyakorolniuk kell az antikrisztus metszését, és Isten szavait felhasználva le kell leplezniük és boncolgatniuk kell őt, hogy a testvérek gyakorlati tanulságokat vonhassanak le, végül pedig felismerjék az antikrisztust. Egy napon azt mondják: „Ez az ember annyira megvetésre méltó. Tényleg gonosz ember és antikrisztus. Gyorsan takarítsuk el!” Ez nem csupán egyetlen ember hangja, hanem sok testvéré. Ebben az esetben vajon még mindig szükséges elvégezni az antikrisztus korlátozásának és megfigyelésének munkáját? Nem, csak egyenesen zárd ki. Azok a vezetők és dolgozók, akik munkájuk során eljutnak erre a szintre, elérték azt az eredményt, hogy megóvják Isten választott népét az antikrisztusok ártalmaitól. Mit bizonyít ez? Egyrészt azt bizonyítja, hogy a testvérek ebben a gyülekezetben rendelkeznek tisztánlátással, képességgel és igazságérzettel. Másrészt lehetséges, hogy a vezetők és a dolgozók képesek tényleges munkát végezni, vagy pedig ennek az antikrisztusnak a tettei túlságosan kirívóak, az emberi mivolta túlságosan rossz és túlságosan elvetemült, ami közfelháborodást keltett, és ő maga vágta el idejekorán a saját útját, megkímélve a vezetőket és a dolgozókat a vele való foglalkozás folyamatának nagy részétől. Hát nem takarít meg ez rengeteg erőfeszítést? Ilyen helyzetben az eltakarításuk vagy a kizárásuk jó dolog, nemde? Ráadásul az a munka, amelyet a vezetőknek és a dolgozóknak végezniük kell, nagy kiterjedésű, és nem korlátozódik csupán erre az egy feladatra. Szerinted az antikrisztus kizárásával vége is? Ezzel mindent teljes sikerre vittél? Távolról sem! Más munkát is el kell végezned. Az antikrisztusokkal való foglalkozáson és Isten választott népének azok ártalmaitól való megóvásán túl a vezetők és a dolgozók felelőssége még az is, hogy Isten választott népét Isten szavainak valóságába vezessék, rávezessék őket romlott beállítottságaik feloldására, valamint rávezessék őket az antikrisztusi beállítottságuk feloldására, sok más fontos feladat mellett. Ha viszont e feladatok végzése közben megjelenik egy antikrisztus, akkor az antikrisztussal való foglalkozás válik a legfőbb prioritássá. Először le kell leplezniük az antikrisztust és foglalkozniuk kell vele, továbbá az igazság más aspektusairól is beszélgetniük kell. Ha egy antikrisztus zavarása jelenik meg, és nagyon nehézzé válik más munka folytatása, mivel az adott munka akadályoztatásba és ellentevékenységbe ütközik, az antikrisztus pedig súlyosan befolyásolja a testvérek életének fejlődését, a gyülekezeti élet rendjét és a kötelességek végzésének környezetét, akkor természetesen először ezzel a legnagyobb csapással és a katasztrófa gyökerével kell foglalkozni. Más munka csak az antikrisztus eltakarítása és a vele való foglalkozás után folytatódhat normálisan és rendben. Tehát, ha egy gyülekezetben megjelenne egy antikrisztus, a testvérek pedig rövid időn belül gyorsan felismernék, és egyhangúlag azt mondanák: „Tűnj el, antikrisztus!” – vajon ez nem kímélné meg a vezetőket és a dolgozókat rengeteg erőfeszítéstől? Nem kellene titokban örülnöd? Talán azt mondod: „Aggódtam, hogy nem tudom korlátozni ezt az antikrisztust, ezt az ördögöt. Amiatt is aggódtam, hogy néhány testvért félrevezet és súlyosan árt nekik, és hogy a saját érettségem túl csekély ahhoz, hogy leleplezzem az antikrisztus lényegét, hogy alaposan boncolgassam ezeket a dolgokat és megoldjam ezt a problémát.” Most már nincs ok az aggodalomra. A testvérek ezen egyetlen kijelentésével a probléma megoldódott, a vezetők és a dolgozók válláról pedig lekerült a „teher”. Hogy ez milyen csodálatos! Meg kellene köszönnöd Istennek; ez Isten kegyelme! Valószínűleg azért fordul elő ilyesmi a gyülekezetben, mert sok szó esett az antikrisztusok leleplezésének témájáról, és mivel a testvérek nem sokkal alacsonyabb rendűek a vezetőknél és dolgozóknál, ahogyan azt feltételeznéd. Isten szavainak útmutatása alatt valamennyire ők is képesek önállóan felfogni az igazságot és megoldani a problémákat. Amikor összefognak, hogy szavazást hívjanak össze és kizárjanak egy antikrisztust, az jó dolog, egy jó jelenség! A vezetőknek és a dolgozóknak emiatt nem kell szomorúnak, csalódottnak vagy negatívnak érezniük magukat. Miután eltakarították ezeket az akadályokat, vagyis az antikrisztusokat, az ezt követő munka minden egyes lépése továbbra is komoly próbatétel marad a vezetők és a dolgozók számára. Minden feladat, amelyet el kell végezniük, magában foglalja a felelősségeiket, valamint a képességükkel és munkaképességükkel kapcsolatos kérdéseket.