Azoknak, akik nem értik az igazságot, először is emlékezniük kell arra, hogy amikor elképzeléseik vannak, az igazságot kell keresniük az eloszlatásuk érdekében. Sohasem szabad terjeszteniük őket vagy meggondolatlanul beszélniük, ezt mondva: „Megvan a szólásszabadságom. Végülis ez a saját szám; azt mondok, amit akarok, annak, akinek akarok, és bármilyen környezetben, ahol csak akarom.” Helytelen dolog így beszélni. Néhány jó és helytálló szó nem feltétlenül válik mások javára, amikor kimondják, az olyan szavak azonban, amelyek elképzelések vagy a Sátán kísértései, mérhetetlen következményekkel járhatnak, amikor elhangzanak. E következmények alapján – ha van egy olyan elképzelésed, amelyet mindenképp kifejezésre akarsz juttatni, és úgy érzed, hogy ennek megtétele jó érzés és boldoggá tesz, akkor a cselekedeteidet gaztetteknek kell minősíteni, Isten pedig fel fogja róni őket neked. Miért lennének felróva neked? Sok pozitív módszert, utat és gyakorlati alapelvet közöltek veled, de te nem ezeket választottad, hanem olyan utat választottál, amely kárt okoz az embereknek – ez szándékos volt, nem igaz? Túlzás akkor gaztetteknek nevezni a cselekedeteidet? (Nem.) Teljes mértékben eldöntheted, hogy tapasztalat, Istenhez intézett ima és keresés révén magad oldod meg ezt a problémát, ahelyett, hogy előállnál az elképzeléseiddel, hogy megzavarj és félrevezess másokat. Egy lelkiismerettel és józan ésszel bíró embernek ezt az utat kell választania. Nos, miért nem választod ezt az utat? Miért választanál olyan utat, amely árt másoknak és bánt másokat? Hát nem a Sátán tenné ezt? Gonosz emberek tesznek olyasmit, ami árt másoknak és maguknak. Gyűlöli vajon Isten, ha te is ilyesmit teszel? (Igen.) Még ha Isten nem is ítéli el az elképzeléseidet, magadnak kell keresned az igazságot, hogy eloszlasd az elképzeléseidet, és lennie kell utadnak, hogy gyakorold az igazságot. Ha az elképzelések kezelésére az a módszered, hogy terjeszted őket, hogy szándékosan félrevezess másokat és árts nekik, zavarva a gyülekezeti életet, valamint a testvérek életbe való belépését és normális állapotát, akkor a cselekedeteid gaztettek. Milyen döntést kell hozni, amikor az ember ilyen helyzettel találkozik? Egy emberi mivolttal bíró személy, aki az igazságra törekszik, nem fog olyan utat választani, amely félrevezet másokat és árt nekik; proaktív, pozitív alapelvek gyakorlása és betartása mellett fog dönteni és amellett, hogy Isten elé járul imádkozni és keresi az igazságot, valamint kéri Istent, hogy segítsen megoldani a problémát. Egyesek ezt mondják: „Amikor arra kérem Istent, hogy segítsen nekem, mindig úgy érzem, hogy az Ő segítsége megfoghatatlan és láthatatlan. Választhatom inkább azt, hogy emberektől kérek segítséget?” Igen, választhatsz valakit, aki jobban érti az igazságot és nálad nagyobb érettséggel bír, olyasvalakit, akiről úgy hiszed, hogy meg tudja oldani a problémádat anélkül, hogy az elképzeléseid olyannyira megzavarnák és befolyásolnák, hogy elgyengül, valakit, aki hasonló problémákat tapasztalt és meg tudja mondani neked, miként oldd meg őket – ez az út is helyénvaló. Ha olyasvalakit választasz, aki általában elég zavarodott és semmit sem lát át, a dologról hallva pedig azonnal felzúdulást kelt, mindenütt közzé akarja tenni az elképzeléseket és zavarásokat okoz, valamint fel akar hagyni a hittel – akkor a cselekedeteid akaratlanul is megzavarták a gyülekezeti életet. Nem minősülnek akkor gaztetteknek a cselekedeteid? (De igen.) Ezért amikor arról van szó, hogy miként kellene kezelned az elképzeléseket, óvatosnak és elővigyázatosnak kell lenned, nem szabad zavarodott vagy heves módon cselekedned, és egyáltalán nem szabad az igazságként kezelned az elképzeléseket – bármennyire helytállóak is az emberi gondolatok, azok nem az igazság. Ily módon sokkal nyugodtabbnak fogod érezni magad, az elképzeléseid pedig nem tudnak majd bajt okozni. Nem kell félni attól, hogy az embernek elképzelései vannak – amennyiben keresed az igazságot, azok végül megszűnnek. Egyesek így beszélnek: „Az elképzeléseket azonban nem könnyű eloszlatni.” Egyes elképzeléseket valóban nehéz eloszlatni, nos mi a teendő? Egyszerű. Néhány elképzelés sosem tűnik el egyes emberek gondolataiból és elméjéből. Ez már tény, de bármilyen nehéz is eloszlatni egy elképzelést, az akkor sem az igazság. Amennyiben érted ezt a lényeget, könnyű kezelni a problémát. Van itt egy tény, amelyet el kell mondanom nektek: Isten nem követeli meg, hogy mindenki teljes egészében megértsen vagy világosan felfogjon mindent, amit Ő tesz; nem követeli meg, hogy mindenki ismerje az abban foglalt igazságot, illetve azt, hogy Ő miért cselekszik egy bizonyos módon. Isten nem erre vágyik, nem követeli meg ezeket a mércéket az emberektől. Ha elég jó a képességed, a megértés bármilyen általad elért szintje jó – csak tedd meg, ami tőled telik. Ha nem tudod megérteni, akkor ahogy öregszel és a tapasztalataid folyamatosan elmélyülnek és több tapasztalatot halmozol fel, az igazságról való megértésed is fokozatosan mélyülni fog, az elképzeléseid pedig megfogyatkoznak. A legtöbb ember azonban képtelen felfogni bizonyos különleges dolgokat, és sosem érti meg őket. Kényszeríti őket Isten arra, hogy megértsék ezeket a dolgokat? Nem teszi; Isten nem erőlteti rájuk a megértést. Például sok olyan misztérium van az Isten által teremtett dolgok összessége között, amelyeket az emberek ismerni akarnak, ám nem tudhatnak. Ugyanakkor Isten a szavaiban és a munkájában csak arra összpontosít, hogy kifejezésre juttassa az igazságot az emberek megtisztítása és megmentése érdekében. Ritkán említ más dolgokat, és még ha alkalmanként meg is teszi, az csak röviden történik; Isten sosem magyarázza hosszadalmasan ezeket a dolgokat az embereknek. Miért nem? Azért, mert az embereknek nem kell megérteniük ezeket a dolgokat. Isten az embereken végzett munkájában egyrészt felfedi a természetlényegét; másrészt Istennek megvannak a gondolatai, a tervei, a források és a célok az Általa tett dolgokhoz, az utak és a módok, amelyek segítségével a különböző embereken munkálkodik, annak útja és módja, ahogyan szuverenitást gyakorol minden dolog felett és így tovább. Isten sohasem mondta, hogy az embereknek minden igazságot meg kell érteniük és az összes igazságba be kell lépniük ahhoz, hogy megmentettnek tekintsék őket. Ez azért van, mert Isten oly mindenható! A mód, ahogyan cselekszik, beszél, munkálkodik és szuverenitást gyakorol minden dolog felett, magától értetődően felfedi az Ő természetét, lényegét, identitását és így tovább. Annak ellenére, hogy Isten természetes módon felfedi azokat a dolgokat, amelyeket Ő birtokol és ami Ő, nem követeli meg, hogy az emberek az összeset megértsék vagy felfogják. Ez azért van, mert Isten mindig Isten lesz és Ő mindenható, míg a teremtett emberiség apró és teljességgel híján van az erőnek; hatalmas a szakadék ember és Isten között! Ezért teljesen normális az, hogy az emberek bizonyos elképzeléseket és képzeteket alakítanak ki Istenről. Isten nem veszi ezt a szívére, te azonban mindig túl komolyan veszed és makacsul ragaszkodsz hozzá. Ez a hozzáállás nem fog működni. Ha olyasvalaki vagy, aki az igazságra törekszik és akinek jó képessége van, amennyiben érted az igazságot és valóban ismered Istent, természetes módon meg fognak szűnni ezek az elképzelések és képzetek. Ha nem törekszel az igazságra és bárki is közli veled az igazságot, nem fogadod el és folyton a saját elképzeléseidhez ragaszkodsz, mi lesz ennek a következménye? Az lesz a következménye, hogy még ha el is éred az életed végét vagy azt a pontot, ahol Isten munkája teljesen befejeződik, nem fogod elnyerni az igazságot, hanem az elképzeléseid és a képzeteid a halálba vezetnek. Még ha látod is, amint Isten spirituális teste megjelenik, akkor sem leszel képes eloszlatni az Istenről alkotott elképzeléseidet és képzeteidet. Elmondaná Isten az összes tényt és azt, hogy mi igaz, csak azért, mert nem tudod eloszlatni ezeket az elképzeléseket? Egyrészt nem szükséges megtennie ezt; másrészt van egy tény, miszerint az emberi agynak és elmének nincs meg az említett dolgok befogadásához szükséges hatalmas kapacitása. Az Isten által végzett munka túlmutat az emberi képzeleten és mindenen. Mindennel összevetve az emberek olyanok, mint egy homokszem a tengerparton. Ez a leírás közel áll a tényekhez és helyénvalónak tekinthető. Még ha Isten el is akarna mondani neked mindent, vajon képes vagy mindent befogadni? Egyesek ezt kérdik: „Miért nem tudok mindent befogadni? Ha Isten többet mondana, többet érthetnék és többet nyernék. Ebben az esetben kegyelt lennék!” Ez vágyálom; túlbecsülöd a saját képességedet. A dolgok valójában nem így állnak. Isten szemében mind nagyon egyszerűek és nyilvánvalóak azok a dolgok, amelyeket mond neked; ezek azok a dolgok, amelyeket az emberek fel tudnak fogni. Valójában sok minden van, amiről Isten nem beszélt, mert az emberek nem tudják felfogni őket. Ezért teljesen normális, hogy az elképzeléseid némelyikét végül nem lehet eloszlatni. Azokat a dolgokat, amelyek megértését Isten szükségesnek tartja számodra és amelyeket el akar mondani neked, illetve amelyeket el tudsz bírni és fel tudsz fogni, azokat meg fogod érteni. Ami azokat illeti, amelyeket nem bírsz el és nem tudsz felfogni, amelyeken a fizikai szemed nem tud átlátni – még ha Isten el is mondja neked, haszontalan és felesleges vesződség lenne. Következésképp Isten nem mondja el neked ezeket a dolgokat. Ami az ilyen elképzeléseket illeti – még ha addigra sem érted meg őket, mire meghalsz vagy mire Isten munkája véget ér, mit befolyásol ez? Befolyásolja az Istennek való alávetettségedet? Befolyásolja azt, hogy felvállald a teremtett lény szerepét? Befolyásolja azt, hogy megismerd Isten identitását és lényegét? Ha ezek közül semmi sem érint téged, akkor üdvözülni fogsz. Szóval, el kell-e még oszlatni ezt a fajta elképzelést? Nem kell. Ez az utolsó fajta elképzelés, az a fajta, amelyet még a halál óráján sem lehet eloszlatni. Egyesek így szólnak: „Ó, Istenem, még mindig nem értem ezt a munkát, amelyet végeztél, ezeket a szavakat, amelyeket mondtál, és ezt a környezetet, amelyet kialakítottál. Elmondanád nekem, mielőtt meghalok, hogy békében távozhassak?” Isten figyelmen kívül hagyja az efféle kéréseket. Békében távozhatsz; a szellemi birodalomban mindent meg fogsz érteni.

Istennek megvan a saját mércéje az emberek megmentésére; nem azon alapul, hogy milyen jól oszlattad el az elképzeléseidet vagy hányat engedtél el közülük, hanem azon alapul, hogy mennyire féled Istent és mennyire vagy alávetett Neki, hogy őszintén féled-e Őt és veted-e alá magad Neki vagy sem. Mindennek van értelme, amit Isten tesz, és akár könnyű elfogadnod, akár nehéz elfogadnod és valószínűleg elképzeléseket vált ki belőled, Isten identitása semmi esetre sem változik ennek következtében; Ő mindig a Teremtő lesz, te pedig mindig teremtett lény leszel. Ha képes vagy arra, hogy ne korlátozzon semmilyen elképzelés, és így is fenntartod a teremtett lény és Teremtő közötti kapcsolatot Istennel, akkor Isten valódi teremtett lénye vagy. Ha képes vagy arra, hogy semmilyen elképzelés ne befolyásoljon, illetve zavarjon meg, és a szíved mélyéből képes vagy igazán alávetni magad Istennek, és ha – függetlenül attól, hogy az igazságról szóló megértésed mély vagy felszínes – képes vagy félretenni az elképzeléseket és azok nem korlátoznak, és csak abban hiszel, hogy Isten az igazság, az út és az élet, és hogy Isten örökké Isten lesz, és hogy az, amit Isten tesz, sosem helytelen, akkor üdvözülhetsz. Ami azt illeti, mindenkinek korlátozott az érettsége. Hány dolgot lehet beletömni az emberek agyába? Kifürkészhetik Istent? Ez hiú remény! Ne felejtsd el: az emberek mindig csecsemők lesznek Isten előtt. Ha azt hiszed, okos vagy, ha folyton játszani akarod az eszed és megpróbálsz mindenre rájönni, ekképp gondolkodva: „Ha képtelen vagyok megérteni, akkor nem tudom elismerni, hogy az én istenem vagy, nem tudom elfogadni, hogy az én istenem vagy, nem tudom elismerni, hogy te vagy a teremtő. Ha nem oldod meg az elképzeléseim kérdését, akkor álmodsz, ha azt hiszed, hogy el fogom ismerni, hogy isten vagy, hogy el fogom fogadni a szuverenitásodat, és hogy alá fogom vetni magam neked” – akkor az bajos. Hogyhogy? Isten nem vitatkozik veled az efféle dolgokról. Ő mindig a következőképp fog viszonyulni az emberhez: ha nem fogadod el, hogy Isten a te Istened, Ő nem fogja elfogadni, hogy te az Ő teremtett lényeinek egyike vagy. Amikor Isten nem fogadja el, hogy az Ő teremtett lényeinek egyike vagy, változás áll be az Istennel való kapcsolatodban a Vele szemben tanúsított hozzáállásod eredményeként. Ha képtelen vagy alávetni magad Istennek, valamint elfogadni Isten identitását és lényegét és mindent, amit Isten tesz, változás fog történni az identitásodban. Vajon még mindig teremtett lény vagy? Isten nem ismer el téged; nincs értelme vitatkozni. Ha pedig nem vagy teremtett lény és Isten nem akar téged, vajon van még reményed az üdvösségre? (Nincs.) Miért nem tekint téged Isten teremtett lénynek? Képtelen vagy eleget tenni azoknak a felelősségeknek és kötelességeknek, amelyeket egy teremtett lénynek teljesítenie kell, és nem egy teremtett lény pozíciójából kezeled a Teremtőt. Nos, akkor Isten miként fog kezelni téged? Hogyan tekint majd rád? Isten nem a színvonalnak megfelelő teremtett lényként tekint rád, hanem korcsként, ördögként és Sátánként. Nem azt hitted, hogy okos vagy? Hogy lehet az, hogy ördöggé és Sátánná tetted magad? Ez nem okosság, ez butaság. Mit segítenek az embereknek megérteni ezek a szavak? Azt, hogy az embereknek tartaniuk kell a sort Isten előtt. Még ha van is indokod az elképzeléseidre, ne gondold, hogy az igazság birtokában vagy, és hogy megvan a tőkéd ahhoz, hogy lázongj Isten ellen és behatárold Őt. Bármit is teszel, ne légy ilyen. Ha egyszer elveszíted a teremtett lényi identitásodat, tönkremész – ez nem vicc. Pontosan azért van az, hogy a sorsok teljesen különbözőek, mert amikor az embereknek elképzeléseik vannak, különböző megközelítéseket választanak és különböző megoldásokat alkalmaznak.

Vannak arra vonatkozó alapelveitek, hogy miként gyakoroljatok az elképzelések tekintetében? Megóvnak titeket ezek az alapelvek, hogy teremtett lényként megfelelően tudjatok viselkedni? Jó ez az út? (Igen.) Akkor foglaljátok össze. (Ha egy viszonylag egyszerűen eloszlatható elképzelésről van szó, imádkoznunk és keresnünk kell, Isten szavaiból rátalálva arra az igazságra, amely ezt a fajta elképzelést boncolgatja, valamint az igazságot értő testvérekkel is beszélgethetünk; ily módon képesek leszünk átlátni az elképzelés téves aspektusait, és ezzel eloszlatjuk. Vannak olyan elképzelések is, amelyeket nem könnyű eloszlatni, ám nem szabad ragaszkodnunk hozzájuk. Az igazságot elfogadó és az Istennek való alávetettség hozzáállásával kell rendelkeznünk, tudván, hogy teremtett lények vagyunk, és hogy az, amit Isten tesz, biztosan helyes, csak épp mi nem jöttünk még rá erre. Akár értjük, akár nem, nem szabad elképzeléseket terjesztenünk. Meg kell tanulnunk gyakran imádkozni Istenhez és keresni, és fokozatosan ezek az elképzelések is eloszlathatók. A harmadik helyzet az, hogy egyes elképzelések kérdése végül lehet, nem oldódik meg. Ilyen esetekben – amennyiben ezek az elképzelések nem korlátoznak minket és nem terjesztjük őket, ez rendben van. Még ha ezek az elképzelések végül nem is szűnnek meg, amíg nem ragaszkodunk hozzájuk és nem követünk el gonoszságot miattuk, Isten nem fog elítélni minket és ez nem lesz hatással az üdvösségünkre.) Hány alapelv van összesen? (Három.) Összesen három alapelv van. Mindet lejegyezted, ugye? Ha egyszer megérted az igazságot és felfogod az alapelveket, természetes módon eloszlanak az elképzeléseid. Nem szabad hagynod, hogy az elképzelések hátráltassanak vagy gáncsoljanak téged; az eloszlatható elképzeléseket oszlasd el a legjobb tudásod szerint, ami pedig az átmenetileg megoldhatatlanokat illeti, legalább ne engedd, hogy hatással legyenek rád. Nem gátolhatják a kötelességed végzését, sem pedig az Istennel való kapcsolatodra nem lehetnek hatással. A lényeg az, hogy legalább ne terjessz elképzeléseket, ne tégy gazságot, ne okozz bomlasztást és zavarásokat, és ne viselkedj a Sátán szolgájaként vagy a Sátán csatornájaként. Ha bármennyi erőfeszítést is teszel, és egyes elképzelések csak felszínesen oszlathatók el, nem pedig teljeskörűen, akkor egyszerűen hagyd figyelmen kívül őket. Ne engedd, hogy az elképzelések befolyásolják az igazságra való törekvésedet vagy az életbe való belépésedet. Sajátítsd el ezeket az alapelveket, és normális körülmények között védve leszel. Ha olyasvalaki vagy, aki elfogadja az igazságot, szereti a pozitív dolgokat, nem gonosz ember, nem hajlandó bomlasztást és zavarásokat okozni, és nem okoz szándékosan bomlasztást és zavarásokat, akkor – amikor jellemző módon találkozol a felmerülő elképzelések problémájával, általában védve leszel. A gyakorlás legelemibb alapelve a következő: ha felmerül egy nehezen eloszlatható elképzelés, ne siess a cselekvéssel az elképzelést illetően. Először várj és keresd az igazságot az eloszlatása érdekében, higgy benne, hogy az, amit Isten tesz, nem lehet helytelen. Emlékezz erre az alapelvre. Emellett ne tedd félre a kötelességedet, illetve ne engedd, hogy az elképzelés hatással legyen a kötelességed végzésére. Ha vannak elképzeléseid és erre gondolsz: „Csak elevickélek ezzel a kötelességgel; rossz a hangulatom, ezért nem fogok jó munkát végezni neked!” – az nem jó. Ha egyszer negatívvá és felületessé válik a hozzáállásod, az bajos lesz; azt jelenti, hogy elképzelések dúlnak benned. Ha elképzelések dúlnak benned és hatással vannak a kötelességed végzésére, az azt jelenti, hogy addigra az Istennel való kapcsolatod valójában már megváltozott. Egyes elképzelések befolyással lehetnek a kötelességed végzésére, ami komoly probléma, és ezeket haladéktalanul el kell oszlatni. Más elképzelések nem befolyásolják a kötelességed végzését, illetve az Istennel való kapcsolatodat, így nem jelentenek lényeges kérdést. Ha a benned kialakult elképzelések befolyásolhatják a kötelességed végzését és emiatt kételkedsz Istenben, nem végzed szorgalmasan a kötelességedet – sőt, úgy érzed, hogy nem lesz következménye annak, hogy nem végzed a kötelességedet –, és nincs benned semennyi félelem vagy istenfélő szív, az veszélyes. Ez azt jelenti, hogy kísértésbe fogsz esni, a Sátán pedig palira vesz és foglyul ejt. Az elképzeléseidhez és az általad meghozott döntésekhez való hozzáállásod alapvető fontosságú; függetlenül attól, hogy eloszlathatóak-e az elképzelések, és függetlenül attól, hogy milyen mértékben oszlathatók el, a közted és Isten között fennálló normális kapcsolat nem változhat. Egyrészt képesnek kell lenned alávetni magad az Isten által vezényelt összes környezetnek, és megerősíteni, hogy minden, amit Isten tesz, helytálló és jelentőségteljes, és ez a tudás, valamint az igazság ezen aspektusa sosem változhat meg számodra. Másrészt nem szabad félretenned azt a kötelességet, amelyet Isten rád bízott, nem szabad leráznod ezt a terhet. Ha belsőleg vagy külsőleg nincs benned ellenállás, ellenkezés vagy lázadás Istennel szemben, Isten csak az alávetettségedet fogja látni és azt, hogy várakozol. Lehet, hogy még vannak elképzeléseid, Isten azonban nem látja a lázadó mivoltodat. Mivel nincs benned lázadó mivolt és ellenállás, Isten továbbra is az egyik teremtett lényének tekint téged. Ezzel szemben, ha a szíved teli van panasszal és daccal, keresed a megtorlás lehetőségét, és nem kívánod végezni a kötelességedet, hanem meg szeretnél szabadulni tőle – akár egészen addig a pontig, hogy a szívedben mindenféle panasz van Istennel kapcsolatosan, a kötelességed végzése folyamán pedig a dac és a neheztelés bizonyos megnyilvánulásai tárulnak fel – akkor az Istennel való kapcsolatod addigra már óriási változáson ment keresztül. Már elmozdultál a teremtett lényi pozíciódból; nem vagy teremtett lény többé, hanem ördögök és a Sátán csatornájává lettél – Isten pedig így nem fog semmi kedvességet tanúsítani irántad. Amikor valaki eljut erre a pontra, veszélyes területhez közelít. Még ha Isten nem is tesz semmit, nem lesz képes szilárdan megállni a gyülekezetben. Ezért az embereknek mindenben, amit tesznek – különösen amikor annak az elképzelések eloszlatásához hasonlatos kérdésekhez van köze –, ügyelniük kell arra, hogy ne tegyenek olyasmit, ami sérti Istent, amit Isten elítél, vagy ami bánt másokat, illetve árt másoknak. Ez az alapelv.

Annak problémája, hogy az embereknek elképzeléseik vannak Istenről, nem csekélység! Az emberek számára alapvető fontosságú, hogy normális kapcsolatot tartsanak fenn Istennel, ami azonban a legnagyobb hatást gyakorolja erre a kapcsolatra, azok az emberek elképzelései. Csak akkor tartható fenn normális kapcsolat Istennel, amikor az emberek Istenről alkotott elképzelései megszűnnek. Jelenleg sok embernek komoly problémája van. Függetlenül attól, hogy hány éve hisznek Istenben – bár lehet, képesek elviselni a szenvedést és megfizetni az árat a kötelességeik végzése során, az elképzeléseiket azonban mindvégig nem tudják teljesen eloszlatni. Ez súlyos hatást gyakorol az Istennel való kapcsolatukra és közvetlenül befolyásolja az Isten iránti szeretetüket és Neki való alávetettségüket. Ezért nem számít, milyen elképzeléseket alakítanak ki az emberek Istenről, ez súlyos dolog, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az elképzelések olyanok, mint egy fal; elvágják az emberek kapcsolatát Istennel, és olyanná teszik, hogy ne legyen közük Isten üdvözítő munkájához. Az tehát, hogy az embereknek elképzeléseik vannak Istenről, igen komoly probléma, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni! Ha az embereknek elképzeléseik vannak és nem tudják azonnal keresni az igazságot és eloszlatni azokat, az könnyen negativitást, Istennel szembeni ellenállást, sőt, akár ellenségességet idézhet elő. Ekkor is el tudják vajon fogadni az igazságot? Az életbe való belépésük holtpontra fog jutni. Isten munkája megtapasztalásának útja egyenetlen és rögös. Mivel az embereknek romlott a beállítottsága, sok kerülőutat tehetnek, és végül bármilyen helyzetben elképzeléseket alkothatnak. Ha ezeket az elképzeléseket nem oszlatja el az igazság keresése, az emberek fellázadhatnak Isten ellen és dacolhatnak Vele, az ellenségesség útját járva Vele szemben. Ha az emberek egyszer az antikrisztusok útjára lépnek, azt hiszitek, marad esélyük az üdvösségre? Ezen a ponton nem könnyű kezelni a dolgot és nem marad esély. Ezért, mielőtt Isten megtagad téged, mint az Ő teremtett lényét, meg kell tanulnod, miként legyél Isten teremtett lénye. Ne próbáld átvizsgálni a Teremtőt, illetve kideríteni, hogy miként bizonyítsd és ellenőrizd, hogy az Isten, akiben hiszel, a Teremtő. Ez nem a te kötelességed vagy feladatod. Amiről mindennap gondolkodnod és elmélkedned kell a szívedben, az az, hogy miként teljesítsd a kötelességeidet és válj a színvonalnak megfelelő teremtett lénnyé, ahelyett, hogy miként bizonyítsd, hogy Isten a Teremtő, hogy Ő tényleg Isten-e, illetve azt vizsgálgasd, hogy mit tett Isten, és hogy a tettei helytállóak-e vagy sem. Ezek nem olyasmik, amiket vizsgálgatnod kellene.

2021. június 19.