Amikor Isten a munkáját végzi, nem azért jön, hogy bármilyen építkezésbe vagy mozgalomba fogjon, hanem hogy teljesítse szolgálatát. Minden alkalommal csak azért ölt testet, hogy beteljesítse munkájának egy szakaszát és elindítson egy új kort. Most a Királyság Kora érkezett el, akárcsak a királyság oktatása. A munkának ez a szakasza nem az ember munkája, és nem azért van, hogy az embert egy bizonyos fokig alakítsa, hanem csak azért, hogy Isten munkájának egy részét véghez vigye. Amit Ő tesz, az nem az ember munkája, nem azért van, hogy bizonyos eredményt érjen el az ember alakításában, mielőtt elhagyja a földet; azért van, hogy teljesítse szolgálatát, és befejezze azt a munkát, amit el kell végeznie, vagyis megfelelő előkészületeket tegyen a földi munkájához, és ezáltal dicsőséget szerezzen. A testet öltött Isten munkája eltér a Szentlélek által használt emberekétől. Amikor Isten eljön, hogy a földön munkálkodjon, csak szolgálata teljesítésével foglalkozik. Ami az egyéb, az Ő szolgálatához nem kapcsolódó ügyeket illeti, szinte semmilyen szerepet nem vállal, sőt, odáig megy, hogy még a szemét is elfordítja. Ő egyszerűen csak elvégzi azt a munkát, amit el kell végeznie, és a legkevésbé sem érdekli, hogy az embernek milyen munkát kellene végeznie. Az Ő általa végzett munka kizárólag az, ami ahhoz a korhoz tartozik, amelyben benne van, és ahhoz a szolgálathoz, amelyet teljesítenie kell, mintha minden más dolog kívül esne az Ő hatáskörén. Nem vesz Magára több alapvető ismeretet arról, hogyan éljen az emberiség körében, nem is sajátít el több szociális készséget, és nem szerelkezik fel semmi mással, amit az ember ért. Mindaz, amivel az embernek rendelkeznie kellene, egyáltalán nem foglalkoztatja Őt, egyszerűen csak végzi azt a munkát, ami az Ő kötelessége. Ezért – ahogy az ember látja – a testet öltött Isten olyannyira tökéletlen, hogy még sok olyan dologra sem figyel oda, amivel az embernek rendelkeznie kellene, és nem is érti ezeket. Az olyan dolgokkal, mint az életről szóló általános ismeretek, valamint a személyes viselkedést és a másokkal való érintkezést vezérlő elvek, úgy tűnik, nincs kapcsolata. Te azonban egyszerűen a rendellenesség legkisebb jelét sem érzékelheted a megtestesült Isten részéről. Vagyis az Ő emberi mivolta csak fenntartja a normális emberként való életét és agyának normális gondolkodását, ami biztosítja számára a jó és a rossz közötti különbségtétel képességét. Ő azonban semmi mással nincs felszerelkezve, amivel csak az embernek (teremtett lényeknek) kellene rendelkeznie. Isten csak azért ölt testet, hogy teljesítse saját szolgálatát. Az Ő munkája egy egész korra irányul, nem egyetlen személyre vagy helyre, hanem az egész világegyetemre. Ez az Ő munkájának az iránya és az elv, amely szerint munkálkodik. Ezen senki sem változtathat, és az embernek nincs módja részt venni ebben. Minden alkalommal, amikor Isten testté lesz, magával hozza az adott kor munkáját, és nem áll szándékában húsz, harminc, negyven vagy akár hetven vagy nyolcvan évig az ember mellett élni, hogy az jobban megértse Őt és betekintést nyerjen a lényébe. Erre nincs szükség! Ha így tenne, az semmiképpen sem mélyítené el az ember ismereteit Isten eredendő természetéről; ehelyett csak hozzátenne az elképzeléseihez, és az elképzelései és gondolatai megkövesedését idézné elő. Ezért mindannyiótoknak kötelessége pontosan megérteni, hogy mi a megtestesült Isten munkája. Bizonyára nem lehet, hogy nem értettétek meg a hozzátok intézett szavaimat: „Nem azért jöttem, hogy megtapasztaljam egy normális ember életét?” Elfelejtettétek a szavakat: „Isten nem azért jön a földre, hogy egy normális ember életét élje”? Nem értitek Isten célját a megtestesüléssel, és nem tudjátok, mit jelent ez: „Hogyan jöhetne Isten a földre azzal a szándékkal, hogy megtapasztalja egy teremtett lény életét?” Isten kizárólag azért jön a földre, hogy elvégezze a munkáját, így a földi munkája rövid ideig tart. Nem azzal a szándékkal jön a földre, hogy Isten Lelke az Ő hús-vér testét egy felsőbbrendű emberré művelje, aki majd vezeti az egyházat. Amikor Isten a földre jön, az az Ige testet öltése; az ember azonban nem tud az Ő munkájáról, és erővel tulajdonít Neki dolgokat. Ám mindannyiótoknak fel kell ismernie, hogy Isten a testet öltött Ige, nem pedig egy hús-vér test, amelyet Isten Lelke nevelt, hogy pillanatnyilag magára vegye Isten szerepét. Maga Isten nem művelés eredménye, hanem a testet öltött Ige, és ma hivatalosan végzi a munkáját közöttetek. Mindannyian tudjátok és elismeritek, hogy Isten megtestesülése tényszerű igazság, mégis úgy viselkedtek, mintha értenétek. A testté lett Isten munkájától kezdve az Ő megtestesülésének jelentőségéig és lényegéig, a legkevésbé sem vagytok képesek felfogni ezeket, és csak másokat követve, semmitmondóan, emlékezetből ismételgettek szavakat. Azt hiszed, a testet öltött Isten olyan, amilyennek te képzeled?

[Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A megtestesülés misztériuma (3)]