Isten csak azért jön a földre, hogy irányítsa a kort; csak meg akar nyitni egy új kort, és véget akar vetni a réginek. Nem azért jött, hogy végigélje egy ember földi életét, hogy saját Maga tapasztalja meg az emberi világban élt élet örömeit és bánatait, vagy hogy a keze által tökéletesítsen egy bizonyos személyt, vagy személyesen figyelje egy bizonyos személy növekedését. Nem ez az Ő munkája; az Ő munkája csupán az, hogy megkezdje az új kort, és véget vessen a réginek. Vagyis személyesen kezd meg egy kort, személyesen vet véget a másiknak, és legyőzi a Sátánt azáltal, hogy személyesen végzi el a munkáját. Minden alkalommal, amikor személyesen végzi el a munkáját, az olyan, mintha betenné a lábát a csatatérre. Először legyőzi a világot és győzedelmeskedik a Sátán felett, amíg testben van; birtokba veszi az összes dicsőséget, és felgördíti a függönyt a kétezer év munkájának egészéről úgy, hogy minden ember a földön a helyes úton járhasson, és békés, örömteli életet élhessen. Isten azonban nem élhet sokáig az emberrel a földön, mert Isten az Isten, és végül is nem olyan, mint az ember. Nem élheti le egy normális ember életét, vagyis nem tartózkodhat a földön olyan emberként, aki semmiben sem különbözik a hétköznapitól, mert Őbenne csak egy minimális része van meg egy normális ember normális emberi mivoltának, amivel fenntartja emberi létét. Más szóval, hogyan tudna Isten családot alapítani, karriert építeni és gyermekeket nevelni a földön? Vajon nem lenne ez szégyen az Ő számára? Az, hogy Ő normális emberi mivoltot ölt magára, csak azért van, hogy megfelelő módon végezze a munkáját, nem pedig azért, hogy lehetővé tegye számára, hogy családja és karrierje legyen, mint egy normális embernek. Normális érzékelése, normális elméje és testének normális táplálkozása és öltözködése elegendő bizonyíték arra, hogy normális emberi mivolta van; nincs szüksége családra vagy karrierre ahhoz, hogy bebizonyítsa, hogy normális emberi mivolttal rendelkezik. Ez teljesen felesleges lenne! Isten eljövetele a földre az Ige megtestesülése; egyszerűen csak lehetővé teszi az ember számára, hogy megértse az Ő szavát és hogy lássa az Ő szavát, vagyis lehetővé teszi az ember számára, hogy lássa a test által végzett munkát. Nem az a szándéka, hogy az emberek egy bizonyos módon bánjanak az Ő testével, hanem csak az, hogy az ember mindvégig engedelmes legyen, azaz engedelmeskedjen minden szónak, amelyet Ő kiejt a száján, és alávesse magát minden munkának, amelyet Ő végez. Ő csupán a testben munkálkodik; szándékosan nem azt kéri az embertől, hogy magasztalja az Ő testének nagyságát és szentségét, hanem megmutatja az embernek munkájának bölcsességét és mindazt a hatalmat, amelyet Ő gyakorol. Ezért – bár kiemelkedő emberi mivolttal rendelkezik – nem tesz bejelentéseket, és csak arra a munkára összpontosít, amit el kell végeznie. Tudnotok kellene, hogy Isten miért öltött testet, mégsem hirdeti normális emberi mivoltát vagy tesz mellette tanúságot, hanem egyszerűen csak elvégzi a munkát, amelyet el kíván végezni. Ezért minden, amit a testet öltött Istentől láthatsz, az az, ami Őbenne isteni; ez azért van, mert Ő soha nem hirdeti azt, ami Őbenne emberi, hogy az emberek ne utánozzák. Csak amikor ember vezet embereket, akkor beszél arról, ami őbenne emberi, hogy jobban elnyerje csodálatukat és meggyőződésüket, és ezáltal vezetni tudjon másokat. Ezzel szemben Isten egyedül a munkája által hódítja meg az embert (vagyis az ember számára elérhetetlen munka által); nem számít, hogy az ember csodálja-e Őt, vagy Ő készteti-e arra az embert, hogy csodálja Őt. Mindössze annyit tesz, hogy az emberben felkelti az Iránta való tisztelet érzését vagy az Ő kifürkészhetetlenségének érzetét. Istennek nincs szüksége arra, hogy lenyűgözze az embert; csak arra van szüksége, hogy tiszteld Őt, miután tanúja voltál az Ő természetének. A munka, melyet Isten végez, az Ő sajátja; nem végezheti el Helyette az ember, és nem is érheti el az ember. Csak Maga Isten tudja elvégezni a saját munkáját és bevezetni egy új kort, hogy az embert egy új életbe vezesse. Az a munkája, hogy lehetővé tegye az ember számára, hogy egy új élet birtokába jusson, és belépjen egy új korba. A munka többi részét átadja a normális emberi mivolttal rendelkezőknek, akiket mások csodálnak. Ezért a Kegyelem Korában a testben töltött harminchárom évéből mindössze három és fél év alatt elvégezte kétezer év munkáját. Amikor Isten eljön a földre, hogy elvégezze a munkáját, mindig a legrövidebb idő – néhány év – alatt viszi véghez kétezer év vagy egy egész kor munkáját. Ő nem tétlenkedik és nem késlekedik; egyszerűen csak összesűríti sok év munkáját, hogy az néhány röpke év alatt megvalósuljon. Azért van ez így, mert a munka, amit Ő személyesen végez, teljes mértékben egy új kiút megnyitását és egy új kor irányítását szolgálja.

[Az Ige, 1. kötet – Isten megjelenése és munkája. A megtestesülés misztériuma (2)]