Készíts elegendő jócselekedetet rendeltetési helyedhez

Sok munkát végeztem közöttetek, és természetesen számos kijelentést is szóltam. Mégsem tudok szabadulni az érzéstől, hogy szavaim és munkám nem érték el teljesen munkám célját az utolsó napokban. Mert az utolsó napokban az Én munkám nem egy bizonyos személy vagy bizonyos emberek érdekében történik, hanem azért, hogy megmutassam eredendő természetemet. Mégis, számtalan okból – talán az idő szűkössége vagy a hektikus munkarend miatt – az emberek egyáltalán nem ismertek meg Engem a természetem alapján. Így belevágok új tervembe, a végső munkámba, és új lapot nyitok az Én munkámban, hogy mindazok, akik Engem látnak, szüntelenül a kezüket tördeljék, sírjanak és jajgassanak létezésem miatt. Ez azért van, mert Én elhozom az emberiség végét a világra, és mostantól fogva az emberiség előtt leleplezem teljes valómat, hogy mindazok, akik ismernek Engem, és azok is, akik nem, gyönyörködhessenek abban, hogy valóban eljöttem az emberi világba, eljöttem a földre, ahol minden sokasodik. Ez az Én tervem, az egyetlen „vallomásom” azóta, hogy megteremtettem az emberiséget. Fordítsatok osztatlan figyelmet minden mozdulatomra, mert vesszőm ismét közeledik az emberiséghez, mindazokhoz, akik szembeszállnak Velem.

A mennyekkel együtt elkezdem a munkát, amelyet el kell végeznem, és így megyek végig óvatosan az emberek áradatán, és haladok ég és föld között, anélkül, hogy bárki is valaha észrevenné mozdulataimat vagy felfigyelne szavaimra. Ezért tervem továbbra is zökkenőmentesen halad előre. Csupán arról van szó, hogy minden érzéketek annyira eltompult, hogy nem veszitek észre munkám lépéseit. De biztosan eljön majd a nap, amikor felismeritek szándékaimat. Ma együtt élek veletek és együtt szenvedek veletek, és már régóta megértettem az emberiség Hozzám való viszonyulását. Nem kívánok erről többet beszélni, még kevésbé kívánlak benneteket megszégyeníteni azzal, hogy e fájdalmas téma további példáit hozom fel. Csak azt remélem, hogy megszívlelitek mindazt, amit tettetek, hogy elszámolhassunk azon a napon, amikor újra találkozunk. Nem kívánok senkit sem hamisan vádolni közületek, mert Én mindig igazságosan, tisztességesen és becsületesen jártam el. Természetesen azt is remélem, hogy ti is becsületesek tudtok lenni, és nem tesztek semmi olyat, ami ég és föld, vagy a saját lelkiismeretetek ellen való. Ez az egyetlen, amit kérek tőletek. Sokan nyugtalanul és kényelmetlenül érzik magukat, mert borzalmas hibákat követtek el, és sokan szégyellik magukat, mert soha egyetlen jótettet sem hajtottak végre. Viszont sokan vannak olyanok is, akik kicsit sem érzik magukat megszégyenítve bűneik miatt, hanem egyre rosszabbá válnak, teljesen letépve a – még teljesen fel nem fedett – förtelmes vonásaikat elrejtő álarcot, hogy próbára tegyék a természetemet. Nem törődöm egyetlen ember tetteivel sem, és nem is veszek tudomást róluk. Inkább azt a munkát végzem, amit tennem kell, legyen az információgyűjtés, vagy utazás, vagy valami olyan tevékenység, amihez érdekem fűződik. A kulcsfontosságú időkben az emberek között végzett munkámat az eredetileg tervezett módon folytatom, egy másodperccel sem túl későn vagy túl korán, mindezt könnyedén és gyorsan. Azonban munkám minden egyes lépésével egyeseket félreállítok, mert megvetem hízelgő módszereiket és színlelt alárendeltségüket. Akik utálatosak számomra, azokat biztosan elhagyom, akár szándékosan, akár nem szándékosan. Röviden, azt szeretném, hogy mindazok, akiket megvetek, távol maradjanak Tőlem. Természetesen azokat a gonoszokat, akik még mindig a házamban vannak, nem fogom kímélni. Mivel az ember megbüntetésének napja közel van, nem sietek kiűzni minden hitvány lelket a házamból, mert megvannak a saját terveim.

Most van az az idő, amikor minden egyes ember számára meghatározom a véget, nem pedig az a szakasz, amelyben elkezdtem munkálni az embert. Egyenként feljegyzem a könyvembe minden egyes ember szavait és tetteit, az utat, amelyen Engem követtek, a bennük rejlő tulajdonságokat, és azt, hogy végül hogyan viselkedtek. Ily módon, függetlenül attól, hogy milyen emberről van szó, senki sem kerülheti el a kezemet, és mindenki a saját fajtájával lesz, ahogyan Én kijelölöm. Nem az életkor, a rang, vagy a szenvedés mértéke alapján döntöm el, hogy kinek milyen rendeltetési helye van, és legkevésbé sem az alapján, hogy az illető mennyire késztet szánalomra, hanem aszerint, hogy birtokában van-e az igazságnak. Nincs más választás, csak ez. Meg kell értenetek, hogy mindazok, akik nem követik Isten akaratát, szintén bűnhődni fognak. Ez egy megváltoztathatatlan tény. Tehát azok, akik büntetésben részesülnek, Isten igazságossága miatt kapják a büntetést, megtorlásként számos gonoszságuk miatt. A tervemen semmit sem változtattam annak kezdete óta. Egyszerűen csak arról van szó, hogy ami az embereket illeti, úgy tűnik, hogy egyre kevesebben vannak azok, akikhez szavaimat intézem, ahogy egyre kevesebben vannak azok is, akik valóban elnyerik a jóváhagyásomat. De Én továbbra is fenntartom, hogy a tervem soha nem változott; inkább az ember hite és szeretete az, ami folyamatosan változik, folyamatosan fogyatkozik, olyan mértékben, hogy mindenki számára lehetséges, hogy eljusson az Értem való rajongástól az Irántam való ridegségig, sőt, akár az Én kitaszításomig is. A hozzátok való viszonyulásom se hideg, se meleg nem lesz, amíg undort és utálatot nem érzek, és végül büntetést nem szabok ki. A büntetésetek napján azonban még látni foglak benneteket, de ti többé már nem láthattok Engem. Mivel az élet köztetek már fárasztóvá és unalmassá vált Számomra, ezért, mondanom sem kell, hogy más környezetet választottam, amelyben élni fogok, hogy jobban elkerüljem a gonosz szavaitok ártalmát, és távol maradjak a ti elviselhetetlenül aljas viselkedésetektől, hogy többé ne tudjatok becsapni Engem, vagy felületesen bánni Velem. Mielőtt elhagylak benneteket, még mindig arra kell biztatnom titeket, hogy tartózkodjatok attól, hogy olyat tegyetek, ami nincs összhangban az igazsággal. Inkább azt tegyétek, ami mindenkinek tetszik, ami mindenkinek hasznára válik, és ami a saját rendeltetési helyeteknek kedvez, máskülönben az, aki a csapás közepette szenvedni fog, nem más lesz, mint ti magatok.

Irgalmasságom azok iránt mutatkozik meg, akik szeretnek Engem és megtagadják önmagukat. A gonoszokat sújtó büntetés eközben pontosan bizonyítja igazságos természetemet, és még inkább tanúskodik haragomról. Amikor eljön a csapás, mindazok, akik Ellenem vannak, sírni fognak, miközben éhínség és dögvész áldozatául esnek. Azok, akik mindenféle gonoszságot elkövettek, de sok éven át követtek Engem, nem fogják megúszni, hogy megfizessenek bűneikért; ők is olyan szerencsétlenségbe fognak alámerülni, amelyhez hasonló ritkán volt látható az évmilliók során, és állandó pánik és félelem lesz úrrá rajtuk. Azok a követőim pedig, akik hűséget tanúsítottak Irántam, örvendeni és tapsolni fognak hatalmamnak. Kimondhatatlan elégedettséget fognak tapasztalni, és olyan örömben fognak élni, amilyet azelőtt még soha nem adományoztam az emberiségnek. Mert nagyra becsülöm az emberek jótetteit, és utálom gonosz tetteiket. Amióta elkezdtem vezetni az emberiséget, buzgón reméltem, hogy megnyerhetem az emberek egy olyan csoportját, akik azonos gondolkodásúak Velem. Eközben azokat, akik nem azonos gondolkodásúak Velem, soha nem felejtem el; szívemben mindig gyűlölöm őket, és várom az alkalmat, hogy bosszút álljak rajtuk, amit élvezettel fogok nézni. Most végre eljött az Én napom, és nem kell tovább várnom!

A végső munkám nem csak az emberek megbüntetésére szolgál, hanem arra is, hogy elrendezzem az ember rendeltetési helyét, és hogy minden ember elismerje tetteimet és cselekedeteimet. Azt akarom, hogy minden egyes ember lássa, hogy minden, amit tettem, helyes, és hogy minden, amit tettem, az az Én természetem kifejeződése. Nem az ember, még kevésbé a természet hozta létre az emberiséget, hanem Én, aki a teremtésben minden élőlényt táplálok. Az Én létezésem nélkül az emberiség egyszerűen elpusztul és csapásoktól szenved. Egyetlen emberi lény sem fogja többé látni a gyönyörű napot és holdat, vagy a zöldellő világot; az emberiség csak a fagyos éjszakával és a halál árnyékának könyörtelen völgyével találkozik. Én vagyok az emberiség egyetlen üdvössége. Én vagyok az emberiség egyetlen reménye, sőt, Én vagyok az, akin az egész emberiség létezése nyugszik. Nélkülem az emberiség azonnal megtorpan. Nélkülem az emberiség katasztrófát fog elszenvedni, és mindenféle kísértet tiporja majd el, bár senki sem figyel Rám. Olyan munkát végeztem, amelyet senki más nem tud elvégezni, és csak remélem, hogy az emberek néhány jócselekedettel meg tudják ezt hálálni Nekem. Bár csak kevesen tudják meghálálni Nekem, mégis befejezem utazásom az emberi világban, és megkezdem kibontakozó munkám következő lépését, mert az emberek közötti ide-oda rohangálásom e hosszú évek során meghozta gyümölcsét, és nagyon elégedett vagyok. Engem nem az emberek száma érdekel, hanem a jótetteik. Mindenesetre remélem, hogy elegendő jócselekedetet készítetek elő a saját rendeltetési helyetek érdekében. Akkor leszek elégedett; különben egyikőtök sem menekülhet meg a csapástól, amely rátok fog lesújtani. A csapás Tőlem ered, és természetesen Én irányítom. Ha nem tudtok elég jónak tűnni a szememben, akkor nem fogtok megmenekülni a csapás elszenvedésétől. A megpróbáltatások közepette tetteitek és cselekedeteitek nem bizonyultak teljesen helyénvalóknak, mert hitetek és szeretetetek üres volt, és csak félénknek vagy keménynek mutatkoztatok. Ezzel kapcsolatban csak azt fogom megítélni, hogy valami jó vagy rossz. Továbbra is az foglalkoztat, ahogyan mindegyikőtök cselekszik és megnyilvánul, és ez alapján fogom meghatározni a végeteket. Egyet azonban világossá kell tennem: azokkal szemben, akik a legcsekélyebb hűséget sem mutatták Irántam a megpróbáltatások idején, nem leszek többé irgalmas, mert irgalmasságom csak eddig terjed. Nem kedvelek továbbá senkit, aki egyszer már elárult Engem, és még kevésbé szeretnék azokkal társulni, akik elárulják barátaik érdekeit. Ez az Én természetem, függetlenül attól, hogy ki az illető. Ezt el kell mondanom nektek: aki összetöri a szívemet, az másodszor nem kap Tőlem kegyelmet, mindaz pedig aki hűséges volt Hozzám, örökre a szívemben marad.

Előző: Csak az utolsó napok Krisztusa adhatja meg az embernek az örök élet útját

Következő: Isten ma végzett munkájának megismerése

Fontos-e Isten az életedben? Ha azt mondod „IGEN”, szeretnéd-e megismerni Isten szavait, hogy közel kerülj Hozzá?

Beállítások

  • Szöveg
  • Témák

Egyszínű háttér

Témák

Betűtípusok

Betűméret

Sorköz

Sorköz

Oldalszélesség

Tartalom

Keresés

  • Keresés ebben a szövegben
  • Keresés ebben a könyvben

Connect with us on Messenger